Románia munkával töltött életének országprofilja
Ez a profil a romániai munka legfontosabb jellemzőit írja le. Célja, hogy releváns háttér-információkat nyújtson a munka világára vonatkozó struktúrákról, intézményekről és szabályozásokról.
Ez a következő szempontokra vonatkozó mutatókat, adatokat és szabályozási rendszereket foglal magában: szereplők és intézmények, kollektív és egyéni foglalkoztatási kapcsolatok, egészség és jóllét, fizetés, munkaidő, készségek és képzés, valamint a munkahelyi egyenlőség és megkülönböztetésmentesség. A profilokat kétévente szisztematikusan frissítik.
A sztrájkjogot a Munka Törvénykönyve és az új szociális párbeszédről szóló törvény szabályozza. A kollektív munkaügyi viták vállalkozási, ágazati vagy nemzeti szinten, illetve vállalkozáscsoportok között zajlanak. Főszabály szerint munkaügyi vitát nem lehet kezdeményezni, amíg a kollektív szerződés az adott szinten érvényes. Kivételt képez az az eset, ha a munkáltató kollektív alapon nem biztosítja az alkalmazandó kollektív szerződésekben meghatározott egyéni jogokat, és ha a vitát bíróság előtt kezdeményezték, és 45 napon belül nem rendezték. Társasági szinten munkaügyi vitát kezdeményezhetnek annak a társaságnak a munkavállalói, amelynek az a reprezentatív szakszervezeti szövetsége, amelyhez a társaság szakszervezete tagja tartozik, ha a munkáltató a törvény értelmében megtagadja az alkalmazandó ágazati kollektív szerződés betartását.
A törvény a szervezett fellépés új formáját is előírja – a kormány szociál- és gazdaságpolitikája elleni sztrájkot. Ezeket a reprezentatív szakszervezeti szövetségek és konföderációk kezdeményezhetik.
2020-ban és 2021-ben a munkaügyi viták száma csökkent a korábbi évekhez képest. Ennek oka az volt, hogy a COVID-19 világjárvány miatt a kollektív szerződések érvényességét a veszélyhelyzet időtartamára, valamint annak megszűnését követő 90 napra meghosszabbították. 2022 decemberéig a kollektív szerződés érvényességi ideje alatt nem lehetett munkaügyi vitát kezdeményezni. A munkaügyi vitákat a Munkaügyi és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium jelenti. 2010-ben az Országos Statisztikai Intézet leállította a sztrájkokról szóló jelentést.
Developments in industrial action, 2012–2021
| 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | Source | |
| Number of labour disputes | 23 labour disputes, involving 10,540 employees (71.73% participation rate): 8 resolved, 12 unresolved and 3 partially conciliated. | 22 labour disputes, involving 7,678 employees (91.57% participation rate): 11 resolved, 9 unresolved and 2 partially conciliated. | 19 labour disputes, involving 7,818 employees (59% participation rate): 5 resolved, 9 unresolved and 5 partially conciliated. | 35 labour disputes, involving 30,236 employees (52.97% participation rate): 9 resolved, 20 unresolved and 6 partially conciliated. | 30 labour disputes, involving 23,397 employees (63% participation rate): 13 resolved, 13 unresolved and 4 partially conciliated. | 21 labour disputes, involving 17,887 employees. | 26 labour disputes, involving 14,253 employees. | 26 labour disputes, involving 22,461 employees. | 6 labour disputes, involving 2,219 employees. | 2 labour disputes, involving 112 employees. | Ministry of Labour and Social Solidarity |
Note: No breakdown of resolved, partially conciliated and unresolved disputes available for 2017, 2018, 2019, 2020 or 2021. n.a., not available.
Kollektív vitarendezési mechanizmusok
A szociális párbeszédről szóló új törvény munkaügyi vitarendezési mechanizmusokat ír elő: egyeztetést, közvetítést és választottbírósági eljárást. A munkaügyi és szociális védelmi miniszter vagy a területi munkaügyi felügyelőségek által szervezett egyeztetési eljárás törvény szerint kötelező.
Ha a konfliktusban részt vevő felek az egyeztetés során konszenzusra jutnak, a munkaügyi vita lezárul. Ha nem, a konfliktusban álló feleknek joguk van közvetítési és választottbírósági eljárást folytatni.
Egyéni vitarendezési mechanizmusok
Az egyes munkaügyi vitákat bíróságok rendezik. A konfliktusban álló feleknek lehetőségük van a közvetítési eljárásra. Az egyedi jogviták rendezésére hatáskörrel rendelkező bíróságokat törvény határozza meg. Romániában nincsenek munkaügyi bíróságok, csak a munkaügyi jogvitákkal foglalkozó részlegek (osztályok). A munkaügyi konfliktus indítására irányuló kérelmet a panaszt benyújtó személy választókerülete szerinti illetékes bírósághoz kell benyújtani. A fő szempontok az egyedi munkaszerződés egyoldalú felmondása, a pénzügyi szempontok és a munkaszerződés rendelkezéseinek egyoldalú módosítása. A törvény szerint az egyes munkaügyi viták megoldása legfeljebb 10 napot vehet igénybe, de a gyakorlatban ez tovább tart.
