Szereplők és intézmények Szlovákiában

A Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (MPSVR SR) a munkaügyi kapcsolatok jogi szabályozásának fő hatósága. A Munka Törvénykönyve révén az MPSVR SR szabályozza az alapvető egyéni és kollektív munkaügyi kapcsolatokat, a foglalkoztatási és munkakörülményeket, valamint a béreket, és elősegíti a kétoldalú szociális párbeszédet. A kollektív tárgyalásokról szóló módosított 2/1991. sz. törvény szabályozza a kollektív tárgyalásokat, valamint a kollektív munkaügyi viták rendezésére irányuló békéltetési vagy közvetítési és választottbírósági eljárásokat a munkavállalók jogainak érvényesítésének megkönnyítése érdekében. Az MPSVR SR szabályozza a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szabályokat és szabványokat meghatározó jogszabályokat is. Az Egészségügyi Minisztérium égisze alatt működő Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hatósága (Oficiálna stránka verejnej správy, SR) szintén szerepet játszik a munkahelyi egészségvédelem és biztonság védelmében. Ezenkívül az MPSVR SR szabályozza az álláskeresők foglalkoztatási szolgáltatásainak nyújtását a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Központi Hivatalon keresztül.

Az Országos Munkaügyi Felügyelőség (Národný inšpektorát práce, NIP) a munkaügyi jogszabályok végrehajtásáért felelős állami szerv. Tevékenységét a 125/2006. sz. törvény szabályozza. A munkaügyi felügyelőségek ellenőrzéseket végeznek a vállalatoknál, és ha kiderül, hogy egy munkáltató megsérti a jogszabályokat, a munkaügyi felügyelőség korrekciós intézkedések végrehajtására és szankciók kiszabására kötelezheti őket.

A szociális partnerek reprezentativására vonatkozó szabályokat csak a nemzeti szintű háromoldalú testület, a HSR vonatkozásában határozzák meg. A nemzeti szintű háromoldalú konzultációkról szóló 103/2007. sz. törvény (a háromoldalú törvény) értelmében csak olyan csúcsszintű szakszervezetek és munkáltatói szervezetek vehetnek részt a nagysebességű vasúti rendeletben, amelyek legalább 100 000 munkavállalót és munkáltatót képviselnek a nyolc régióból (magasabb területi egységből) legalább ötben. A szakszervezeteknek több ágazatban kell aktívnak lenniük. 2021 márciusa óta, ha háromnál kevesebb szakszervezet vagy munkáltató vesz részt a HSR-ben, akkor a 100 000 főnél kevesebb munkavállalót képviselő szervezetek is részt vehetnek (76/2021. sz. törvény). A szakszervezetekre vonatkozóan nincs reprezentativitási kritérium a kollektív tárgyalások és a kollektív szerződések megkötése tekintetében (a Munka Törvénykönyve módosításával 2011. szeptember 1-jétől 2012. december 31-ig ideiglenesen bevezették a reprezentativitási kritériumot).

A szakszervezeti képviseletről

A szakszervezeteknek nagy hagyománya van Szlovákiában. A tagság önkéntes, és – a hivatásos katonák kivételével – a munkavállalók egyetlen csoportja sem zárható ki a szakszervezeti tagságból. A szakszervezeti szervezetek működését az állampolgári egyesülésről szóló 83/1990. sz. törvény szabályozza. A szakszervezeteket általában ágazatok szerint szervezik – ez az 1989 előtt a szocialista politikai rendszerben működő szakszervezetek szervezetének másnapossága. Jelen vannak mind a magán-, mind a közszférában.

A szakszervezeti sűrűség folyamatosan csökkent. Például, míg 2011-ben a sűrűség körülbelül 14,5% volt, 2018-ban körülbelül 11,3%-ra csökkent. 2014 és 2019 között 12–13% körül ingadozott. A szakszervezetek ágazati és helyi vállalati szinten szerveződnek. Tagjaik általában aktív munkavállalók a munkaerőpiacon, de egyes szakszervezetek megtartják nyugdíjas tagjaik tagságát is.

Szakszervezeti tagság és népsűrűség, 2011–2019

Megjegyzések: * A szakszervezeti tagsággal rendelkező munkavállalók aránya. ** Hozzávetőleges adatok. *** A szakszervezeti tagok (beleértve az önálló vállalkozókat és a nem aktív szakszervezeti tagokat, azaz a diákokat, a nyugdíjasokat és a munkanélkülieket) teljes összege országos szinten.  N.A.: nem alkalmazható.

Források: 1 OECD és AIAS (2021); 2 A szerzők saját becslése; 3 A 2013–2018-as adatok a KOZ SR, NKOS és VSOZ adatain, valamint a KUK becslésein alapulnak; a 2019. évi adatok a KOZ SR, SOS, NKOS adatain, valamint a KUK és más nem tagszervezetek becslésein alapulnak.

Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek

Az országban egy domináns szakszervezeti szövetség működik: a Szlovák Köztársaság Szakszervezeteinek Szövetsége (Konfederacia odborovych zvazov Slovenskejrepubliky, KOZ SR). 2022-ben a KOZ SR-nek 25 ágazati szakszervezeti szövetsége volt, mintegy 211 200 taggal. 2018 októberében új szakszervezeti szövetség alakult, a Szlovák Szakszervezetek Közös Szövetsége (Splocne odbory Slovenska, SOS). A következő legnagyobb szakszervezeti szövetség a Szlovák Független Keresztény Szakszervezetek (Nezavisle krestanske odbory Slovenska, NKOS), amelynek létszáma lényegesen alacsonyabb – a rendelkezésre álló információk és becslések szerint összesen mintegy 3000 tagja lehet.

Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek

2006-ig nem történt jelentős szervezeti változás a KOZ SR-ben. A KOZ SR-hez tartozó ágazati szakszervezetek egyesülései főként 2007–2009-ben történtek. Ebben az időszakban több szakszervezet egyesült a Fémipari Szakszervezeti Szövetséggel (OZ Kovo), nevezetesen a Szlovák Közszolgáltatások Szakszervezete 2007-ben, a Független Közúti Közközlekedési Szakszervezet 2008-ban és a Kohászati Szakszervezet 2009-ben. Emellett 2008-ban a textil-, ruházati és vezetői szakszervezet és a közlekedési szakszervezet egyesült az Építőipari Szakszervezeti Szövetséggel (OZ Stavba), és 2009. január 1-jén létrehozta az Integrált Szakszervezeti Szövetséget (IOZ). 2009-ben a Vegyipari Szakszervezet egyesült az Energetikai Dolgozók Szlovák Szakszervezetével, és létrehozta az Energetikai és Vegyipari Dolgozók Közös Szakszervezetét (ECHOZ).

2012 óta néhány szakszervezeti tag kilépett a KOZ SR-hez tartozó szakszervezeti szövetségekből, és új szakszervezetet hozott létre: az Új Oktatás Szakszervezeteket, az Ápolók és Szülésznők Szakszervezeti Szövetségét, az Új Rendőri Szakszervezeti Szövetséget, a Modern Volkswagen Szakszervezeteket és a Modern Szakszervezeteket AIOS. 2018-ban ezek a szakszervezetek megalapították az SOS-t. Az SOS 2021 óta tagja a háromoldalú törvény módosításáról szóló 76/2021. sz. törvény alapján a nemzeti háromoldalú testületnek, a HSR-nek. Az Általános Szabad Szakszervezeti Szövetség (Všeobecný slobodný odborový zväz, VSOZ), amely 2018-ig mintegy 500 tagot számlált, 2019-ben feloszlott.

A munkáltatói képviseletről

1990 előtt az egyetlen munkáltató az állam volt. A munkáltatói szervezetek az 1990-es évek elején gyakorlatilag a semmiből jöttek létre. A munkáltatói szervezetek sűrűsége fokozatosan nőtt, és 2012 óta viszonylag stabil. A rendelkezésre álló információk szerint sűrűségük 2012 és 2016 között 35% körül ingadozott az aktív alkalmazottak számát tekintve. 2019-ben és 2022-ben körülbelül 45%-ra nőtt.

A kollektív tárgyalásokban a polgári társulásról szóló 83/1990. sz. törvény alapján létrehozott munkáltatói szervezetek jogosultak részt venni (a szakszervezetekhez hasonlóan). A munkáltatói szervezetekben való tagság önkéntes. A munkaadók ágazatok szerint vannak megszervezve (hasonlóan a szakszervezetekhez). 2019-ben a munkáltatói szervezetek négy országos szintű munkáltatói szervezethez tartoztak. Az ágazati szintű munkáltatói szervezetek képviselői részt vehetnek a többmunkáltatós kollektív tárgyalásokon. A többmunkáltatós kollektív szerződések hatályának elkerülése érdekében egyes munkáltatók nem vettek részt az ágazati kollektív tárgyalásokon, vagy a lehető legnagyobb mértékben blokkolták a kollektív szerződések kiterjesztését. A kritériumoknak megfelelő munkáltatói szervezetek nemzeti szintű háromoldalú szociális párbeszédben vesznek részt.

Munkaadói szervezetek tagsága és sűrűsége, 2012–2022

Megjegyzések: *Hozzávetőleges adatok, beleértve az AZZZ SR-t, a RUZ-t és a ZMOS-t. **Hozzávetőleges adatok, tartalmazza az AZZZ SR-t, a RUZ-t, az APZ-t és az APZ-t. ****Hozzávetőleges adatok, az AZZZ SR, RUZ, APZD és ZMOS adatai. †A kollektív tárgyalásokban részt vevő bármely munkáltatói szervezet tagjaként működő létesítményben dolgozó munkavállalók százalékos aránya. N.A.: nem alkalmazható.

Források: 1OECD és AIAS (2021); 2A munkáltatóktól és a szerzők számításaitól származó információk alapján; 3Európai vállalati felmérés 2019.

Főbb munkáltatói szervezetek és szövetségek

1991 óta minden munkáltatói szervezet tagja a Szlovák Köztársaság Munkáltatói Szövetségének (Asociacia zamestnavatelskych zvazov a zdruzeni Slovenskejrepubliky, AZZZ SR). 2004-ben megalakult a Munkaadók Országos Szövetsége (Republikova unia zamestnanvatelov, RUZ), mint a második csúcsszintű munkáltatói szervezet. Az AZZZ SR és a RUZ ágazati szintű munkáltatói szervezetekkel rendelkezik, tagjaik mintegy 660 000 embert foglalkoztatnak. Az AZZZ SR és a RUZ mellett a Szlovák Városok és Községek Szövetsége (Zdruzenie miest a obci Slovenska, ZMOS) is képviseli a munkaadókat. Leányvállalatai a városok és önkormányzatok által közszolgáltatások nyújtása céljából létrehozott munkáltatók.

2016-ban az iparág munkáltatói szervezetei kiléptek az AZZZ SR-ből és a RUZ-ból, és létrehoztak egy új csúcsmunkáltatói szervezetet: az Ipari Szakszervezetek Szövetségét (Asociacia priemyselnych zvazov, APZ), amely 2021 óta az Ipari Szakszervezetek és Közlekedés Szövetsége (Asociacia priemyselnych zvazov a dopravy, APZD). Az idősebb AZZZ, a RUZ, az APZD és a ZMOS részt vesz a nagysebességű vasúti rendelet nemzeti szintű háromoldalú konzultációin. 2022-ben mintegy 982 000 alkalmazottat képviseltek. A ZMOS részt vesz a köztisztviselők (közérdekű tevékenységet végző munkavállalók) kollektív szerződéseinek megkötésére irányuló több munkáltatós kollektív tárgyalásokban is. A ZMOS-hoz tartozó szervezetek mintegy 142 000 embert foglalkoztatnak. Engedéllyel rendelkező szakmai szövetségek, céhek és egyéb kézművesek, valamint kis- és középvállalkozások szerveződnek a mintegy 20 000 tagot számláló Szlovák Kézműves Szövetségben (Slovenský živnostenský zväz, SZZ). Tagja az APZD-nek.

Főbb munkáltatói szervezetek és szövetségek

1993 és 2004 között a Gazdasági és Társadalmi Egyeztetési Tanácsban nemzeti háromoldalú szociális párbeszédre került sor. 2004-ben ezt a testületet átnevezték Gazdasági és Szociális Partnerségi Tanácsra (RHSP), 2007 óta pedig HSR néven működik. A HSR a kormány és a szociális partnerek közötti szociális párbeszéd tanácsadó testülete. A KOZ SR (munkavállalói oldalon) és a RUZ, az AZZZ SR és a ZMOS (a munkáltatói oldalon) képviseli a szociális partnereket a nagysebességű vasúti rendeletben. A háromoldalú szociális párbeszéd általában a közpolitikák végrehajtásával és az üzleti környezet fejlesztésével, a polgárok életszínvonalával és a foglalkoztatási körülményekkel kapcsolatos jogszabályok elfogadásával foglalkozik, mint a legfontosabb kérdésekkel.

A nemzeti szintű szociális paktumok megkötése, az úgynevezett Generalna dohoda (általános megállapodások) a háromoldalú szociális párbeszéd másik jelentős eredménye. 1993 és 2000 között hét általános megállapodást kötöttek Szlovákiában, de azóta nem kötöttek ilyen megállapodást. A gazdasági válság idején a válságellenes intézkedések elfogadását először a nagysebességű vasúti rendszeren belüli háromoldalú szociális párbeszéd keretében vitatták meg. Egyes ágazatokban ágazati háromoldalú szociális párbeszédre is sor kerül. Például a közlekedési, a posta- és távközlési ágazat, valamint az egészségügyi ágazat az ágazati háromoldalúság példái. 2013-banPriemyselna bipartita) , hogy jobban felkészüljenek a nagysebességű vasúti rendelet háromoldalú konzultációira. Az APZ 2018-ban lett a háromoldalú HSR (ma APZD), az SOS pedig 2021-ben lett tag. 2020 kivételével a nagysebességű vasúti visszafogottság a szociális partnerekkel egyeztetett ütemtervnek megfelelően, évente körülbelül 10 alkalommal ülésezett.

Főbb három- és kétoldalú testületek

A munkavállalói képviseletet a Munka Törvénykönyve szabályozza. 2001-ig a munkavállalókat csak a szakszervezetek képviselték. 2002 óta a munkavállalókat szakszervezetek, üzemi tanácsok vagy munkavállalói vagyonkezelők képviselhetik. 2003 óta kettős képviseleti csatornát vezettek be, amelynek keretében az üzemi tanácsok vagy a munkavállalói vagyonkezelők együtt élhetnek a szakszervezetekkel a létesítményekben.

A munkavállalók képviselőinek joguk van a tájékoztatáshoz, a konzultációhoz, az együttdöntéshez és a tevékenységek ellenőrzéséhez. Mindazonáltal csak a szakszervezetek jogosultak kollektív tárgyalásokat folytatni. A kollektív szerződéssel nem rendelkező intézményekben az üzemi tanácsok megállapodásokat köthetnek a vezetőséggel a foglalkoztatásról és a munkafeltételekről (de ezek a megállapodások nem rendelkeznek a kollektív szerződésekkel azonos státusszal). A szakszervezeti szervezeteket, az üzemi tanácsok tagjait és a munkavállalói vagyonkezelőket a létesítmények alkalmazottai választják meg. A legtöbb esetben a munkahelyi fő munkavállalói képviseleti szervek a szakszervezetek. A szakszervezetek működésének és a vezetőséggel való együttműködésének részleteiről általában kollektív szerződésekben állapodnak meg.

A szervek szabályozása, összetétele és hatásköre