Szlovákia országos profilja a munkával töltött életben
Ez a profil a szlovákiai munka legfontosabb jellemzőit írja le. Célja, hogy releváns háttér-információkat nyújtson a munka világára vonatkozó struktúrákról, intézményekről, szereplőkről és szabályozásokról.
Ez a következő szempontokra vonatkozó mutatókat, adatokat és szabályozási rendszereket foglal magában: szereplők és intézmények, kollektív és egyéni foglalkoztatási kapcsolatok, egészség és jóllét, fizetés, munkaidő, készségek és képzés, valamint a munkahelyi egyenlőség és megkülönböztetésmentesség. A profilokat kétévente szisztematikusan frissítik.
2012 és 2022 között Szlovákiában az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) jelentősen, 23,5%-kal nőtt. Ez magasabb növekedési ütem volt, mint az EU-27 ugyanezen időszakra vonatkozó 15,3%-os átlagos növekedése. A munkanélküliségi ráta minden kategóriában jelentősen csökkent, a legnagyobb mértékben az ifjúsági munkanélküliségi ráta csökkent, amely 15,4 százalékponttal csökkent az időszakban, és 2022-ben elérte a 19,9%-ot. A teljes munkanélküliségi ráta 2022-ben 6,1% volt, ami megközelíti az ugyanebben az évben mért 6,2%-os uniós átlagot. A fiatalok foglalkoztatási rátája kivételével nőtt a foglalkoztatási ráta, különösen a nők esetében, 2012 és 2022 között 6,1 százalékponttal emelkedett.
2002. április 1-jétől a Munka Törvénykönyve (311/2001. sz. törvény) szabályozza a foglalkoztatási feltételeket és a munkaügyi kapcsolatokat a magán- és a közszférában. Az 552/2003. sz. törvény és az 553/2003. sz. törvény szabályozza a közszolgálati foglalkoztatási feltételeket. 2017. június 1-jétől a közszolgálati foglalkoztatási feltételeket az 55/2017. sz. törvény szabályozza. A munkavállalókat hagyományosan a szakszervezetek, és ha a szakszervezetek nem voltak jelen, az üzemi tanácsok képviselik. 2003. július 1-je óta azonban a Munka Törvénykönyve lehetővé teszi az üzemi tanácsok létrehozását a szakszervezeti tagsággal rendelkező vállalkozásokban. Mindazonáltal csak a szakszervezetek jogosultak részt venni a kollektív tárgyalásokban.
A munka törvénykönyve mellett a munkakörülményeket, beleértve a munkabiztonságot és egészségvédelmet is, a 124/2006. sz. törvény szabályozza. A kollektív tárgyalásokat, beleértve a megállapodások meghosszabbítását és a munkaügyi konfliktusok rendezését is, a kollektív tárgyalásokról szóló 2/1991. sz. törvény szabályozza.
A jelenlegi munkaügyi kapcsolatrendszer az 1990-es évek elején alakult ki, amikor létrejöttek a szociális partnerek szervezetei. A szociális párbeszéd három- és kétoldalú szinten zajlik. A kormány háromoldalú szociális párbeszéd keretében konzultál a szociális partnerekkel. A kétoldalú szociális párbeszéd ágazati és vállalati szinten folytatott kétszintű kollektív tárgyalásokból áll.
A szlovákiai munkaügyi kapcsolatok többnyire konszenzusorientáltak és viszonylag békések. A legtöbb kollektív vitát békéltetéssel vagy közvetítéssel rendezik, és kevesen igényelnek választottbírósági eljárást. A sztrájkok ritkák, és a regisztrált kollektív viták csak kivételesen eredményeznek sztrájkot.
A kollektív tárgyalások fontos szerepet játszanak a foglalkoztatási feltételek és a bérek kialakításában. Szlovákiában nem léteznek nemzeti szintű kollektív szerződések. A kollektív tárgyalások önkéntesek, de a megkötött megállapodások jogilag kötelező érvényűek. Az egymunkáltatós és a többmunkáltatós kollektív szerződéseket a magán- és a közszférában kötik. A gazdaság legtöbb érintett ágazatában többmunkáltatós kollektív szerződéseket kötnek. A kollektív szerződések meghosszabbítása megengedett. A közszférában különálló, többmunkáltatós (multisector) kollektív szerződéseket kötnek a polgári és közszolgáltatásokra.
A szakszervezeti sűrűség csökkent a 2008–2009-es pénzügyi válság óta, ami több ezer munkahely elvesztéséhez vezetett. Ennek ellenére a munkaügyi kapcsolatok rendszerét ez nem érintette jelentősen. A válság idején a szakszervezetek tevékenységüket elsősorban a recesszió által fenyegetett vállalkozások foglalkoztatásának fenntartására összpontosították, és nem szerveztek jelentős társadalmi akciókat. A Covid19-világjárvány óta a munkaügyi kapcsolatok rendszerében bekövetkezett változások csekélyek voltak. A világjárvány 2020-ban nem volt jelentős hatással a munkaügyi kapcsolatok rendszerére, de a kormány ritkán konzultált a háromoldalú Gazdasági és Szociális Tanácsban (Hospodarska a socialna rada, HSR) részt vevő szociális partnerekkel a jogszabályokban elfogadott változtatásokról.
