Szlovákia országos profilja a munkával töltött életben
Ez a profil a szlovákiai munka legfontosabb jellemzőit írja le. Célja, hogy releváns háttér-információkat nyújtson a munka világára vonatkozó struktúrákról, intézményekről, szereplőkről és szabályozásokról.
Ez a következő szempontokra vonatkozó mutatókat, adatokat és szabályozási rendszereket foglal magában: szereplők és intézmények, kollektív és egyéni foglalkoztatási kapcsolatok, egészség és jóllét, fizetés, munkaidő, készségek és képzés, valamint a munkahelyi egyenlőség és megkülönböztetésmentesség. A profilokat kétévente szisztematikusan frissítik.
A szervezett fellépéseket és a kollektív munkaügyi viták rendezését a kollektív tárgyalásokról szóló törvény szabályozza. Érdekeik védelme és követeléseik érvényesítése érdekében a munkavállalóknak joguk van sztrájkolni, a munkáltatóknak pedig joguk van kizárni a munkavállalókat a helyiségeikből. Ezek az eszközök azonban szélsőségesnek tekinthetők, és csak akkor alkalmazhatók, ha az ipari konfliktus rendezésének egyéb lehetőségei kudarcot vallottak. A kollektív tárgyalásokról szóló törvény szerint a sztrájk meghirdetése előtt a szakszervezeteknek meg kell próbálniuk egyeztető vagy közvetítői eljárás (konanie pred sprostredkovatelom). Ha ez nem sikerül, bármelyik fél kérhet választottbírót, vagy a szakszervezetek sztrájkot hirdethetnek, a munkáltatók pedig kizárást (výluka)
A sztrájkról szóló szakszervezeti döntésnek titkos szavazás eredményein kell alapulnia, ahol a szavazatok többségére van szükség. A szakszervezetek különböző típusú sztrájkokat választhatnak; A sztrájk általában munkabeszüntetés formájában jelentkezik, de ritka esetekben a munka-uralom lehet. A sztrájk megkezdése előtt a szakszervezetek sztrájkriasztást hirdetnek,vagy rövid idejű figyelmeztető sztrájkot hirdetnek, hogy nyomást gyakoroljanak a munkáltatóra a tárgyalások során. A sztrájk akkor tekinthető jogellenesnek, ha azt nem előzi meg a kollektív szerződés iránti hivatalos igény és a békéltetési kísérlet (a szolidaritási sztrájkok kivételével), ha arra akkor kerül sor, amikor a kérdésre vonatkozó kollektív szerződés még érvényes, vagy ha a választottbírósági eljárás megkezdődött.
Sztrájkok viszonylag ritkán fordulnak elő – 2005–2010 között csak három valódi sztrájk volt. 2011-ben két szimbolikus figyelmeztető sztrájkot tartottak, míg 2012-ben két rövid távú sztrájkot szerveztek a tanárok. Egyes sztrájkokat nem a kollektív tárgyalásokról szóló 2/1991. sz. törvénnyel összhangban szerveztek, amely szabályozza a sztrájkokat; ehelyett a szlovák állampolgárok alkotmányos sztrájkjogán alapultak. 2013–2015-ben nem volt jelentős sztrájk, de 2019–2022-ben nőtt a sztrájkok száma. Ebben az időszakban 2020-ban esett el a legtöbb munkanap (19 nap), amikor 330 munkavállaló vett részt három sztrájkban.
A korábban tárgyalt eszközökön kívül kollektív szerződésekben is meg lehet állapodni a konfliktusok rendezésének belső mechanizmusairól és szabályairól a nyílt konfliktusok megelőzése érdekében. A belső mechanizmusokról általában kollektív szerződésekben állapodnak meg. A többmunkáltatós kollektív szerződésekben általában kétoldalú paritásos bizottságokat hoznak létre a viták kezelésére.
A polgári bíróságok dönthetnek a sztrájkok jogosságáról, de ilyen esetek ritkák.
A szervezett fellépés alakulása, 2011–2022
2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | |
| Working days lost per 1,000 employees1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | n.a. | n.a. | n.a. | 0.0 | 0.0 | 0.0 | 0.0 |
| Number of strikes2 | 4 | 2 | 0 | 1 | 1 | 2 | 2 | 0 | 4 | 3 | 4 | 0 |
Megjegyzés: n.a., nem elérhető.
Források: 1ETUI; 2Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala (Štatistický úrad Slovenskej republiky).
Kollektív vitarendezési mechanizmusok
A kollektív munkaügyi viták kezelésének szokásos mechanizmusai a békéltetés vagy a közvetítés és a választottbírósági eljárások. A kollektív munkaügyi jogviták vonatkozhatnak új kollektív szerződés megkötésére vagy a szerződő felek által a meglévő többmunkáltatós kollektív szerződésekben vagy vállalati szerződésekben megállapított rendelkezések vagy kötelezettségek teljesítésére. A kollektív munkaügyi viták általában elbocsátásokból és bérkérdésekből fakadnak.
Békéltetésre vagy közvetítésre csak akkor kerül sor, ha a felek ezt kívánják, és célja a kollektív vitában részt vevő két fél megállapodásra jutása. A békéltetők és a közvetítők az MPSVR SR által vezetett listán érhetők el. Ha a békéltetés vagy a közvetítés sikertelen, a felek megállapodhatnak abban, hogy a vitát választottbírósági eljárás elé utalják. Az MPSVR SR bármelyik szerződő fél kérésére választottbírót jelölhet ki, ha a vita egy meglévő kollektív szerződés értelmezésére vonatkozik, vagy olyan vállalatoknál, ahol a sztrájk a szakma vagy a munka jellege miatt tilos, például egyes szakosodott közszolgálati és közszolgálati területeken. Bármelyik fél fellebbezhet a választottbíró határozata ellen a polgári bírósághoz a határozat meghozatalától számított 15 napon belül; ellenkező esetben a határozat jogilag kötelező erejű. Ha a választottbíró döntését érvénytelennek nyilvánítják, ugyanaz a választottbíró újra foglalkozik az üggyel. Ha ez nem lehetséges, az MPSVR SR másik választottbírót jelöl ki.
Egyéni vitarendezési mechanizmusok
Szlovákiában nem léteznek szakosodott munkaügyi bíróságok. A munkavállaló és munkáltatója közötti, a munkajogi jogviszonyokból, főként a munka törvénykönyvéből eredő követelésekkel kapcsolatos jogvitákat a polgári bíróságok tárgyalják és döntik el. A felek vitatott követeléseiket írásban megkötendő megállapodással rendezhetik, ellenkező esetben érvénytelen.
Vitarendezési mechanizmusok alkalmazása, 2012–2022
2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | |
| Number of cases registered by the MPSVR SR | 15 | 13 | 11 | 14 | 17 | 21 | 21 | 28 | 26 | 20 | 18 |
Forrás: MPSVR SR (dátum nélkül)
Alternatív vitarendezési mechanizmusok alkalmazása
2013 és 2021 kivételével a rendelkezésre álló vitarendezési mechanizmusok közül 2012–2022-ben az egyeztetés vagy a közvetítés alkalmazása dominált. Például 2019-ben és 2020-ban 28, illetve 26 regisztrált munkaügyi vitából 23, illetve 22 esetben alkalmaztak békéltetést vagy közvetítést. 2015-ben és 2022-ben csak egyeztetést vagy közvetítést alkalmaztak.
A vitarendezési mechanizmusokat hatékonyan alkalmazzák, és szinte minden regisztrált vitát sikeresen megoldanak. A viták többsége új kollektív szerződések vagy meglévő szerződések kiegészítésének megkötésére vonatkozik.
Vitarendezési mechanizmusok alkalmazása, 2012–2022
2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | |
| Number of conciliation or mediation cases | 14 | 9 | 10 | 14 | 15 | 17 | 18 | 23 | 22 | 13 | 18 |
| Number of arbitration cases | 2 | 4 | 1 | 0 | 2 | 4 | 3 | 5 | 4 | 7 | 0 |
Forrás: MPSVR SR (dátum nélkül)
