Szereplők és intézmények Szlovéniában

A Munkaügyi, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (Ministrstvo za delo, družino, socialne zadeve in enake možnosti) elsősorban a szociális párbeszéddel és a munkakörülményekkel foglalkozik, beleértve a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot is. Célja, hogy jogszabályok révén biztosítsa a szükséges jogszabályi keretet, valamint tájékoztatási, tanácsadási és vitarendezési szolgáltatásokat, valamint a munkavállalók védelmének minimális szintjét. A minisztérium munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági részlegének tevékenységi területei közé tartozik a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos törvények és egyéb rendeletek megszövegezése; Együttműködik más szakminisztériumokkal az egyedi rendeletek kidolgozásában is. Az állam részt vesz a gazdasági és társadalmi kérdésekről szóló nemzeti háromoldalú konzultációkban vagy tárgyalásokban is, és partnere az ágazati háromoldalú testületeknek. Az állam munkáltatóként nagymértékben részt vesz a közszféra munkaügyi kapcsolataiban. Ez magában foglalja a közszolgálatot (központi, regionális és helyi szintű államigazgatás), a szociális közszolgáltatásokat (például munkahelyi egészségvédelem és biztonság, oktatás és gyermekgondozás), valamint az ipari és kereskedelmi vállalkozásokat (például postai szolgáltatásokat és vasutakat).

A Szlovén Köztársaság Munkaügyi Felügyelősége felügyeli a munkaviszonyokat, a munkaviszonyokat, a fizetést és a foglalkoztatásból származó egyéb előnyöket, a munkavállalók belföldi és külföldi foglalkoztatását, a munkavállalók vezetésben való részvételét, a sztrájkokat és a munkavállalók munkahelyi biztonságát szabályozó törvények, egyéb rendeletek, kollektív szerződések és általános aktusok végrehajtását, kivéve, ha a jogszabályok másként rendelkeznek. A munkavállaló bírói védelmet kérhet az illetékes munkaügyi bíróságnál. A munkavállaló és a munkáltató megállapodhat abban is, hogy a vitát közvetítés útján rendezik. A reprezentatív szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek közvetítő szakértőket javasolnak az egyedi ügyekben történő közvetítésre, valamint döntőbírókat a munkaügyi viták rendezésére. A szakértőkre és döntőbírókra vonatkozó adatokat a Munkaügyi, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium vezeti.

A Munkaügyi, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Munkahelyi Egészségvédelemmel és Biztonsággal foglalkozó részlege figyelemmel kíséri és értékeli a munkahelyi egészségvédelem és biztonság helyzetét.

A szakszervezetek reprezentativitását a szakszervezetek reprezentativitásáról szóló törvény szabályozza. E törvény 6. cikke meghatározza a reprezentativitás kritériumait, amelyek szerint a reprezentatív szakszervezetnek demokratikusnak kell lennie, lehetővé kell tennie az önkéntes tagságot, az elmúlt hat hónapban aktívnak kell lennie, függetlennek kell lennie a kormányzati szervektől és a munkáltatóktól, többnyire tagdíjakból és egyéb belső forrásokból kell finanszíroznia, és bizonyos számú taggal kell rendelkeznie (egy adott ágazat alkalmazottainak legalább 10%-a, tevékenység vagy foglalkozás).

A munkáltatói szervezetek reprezentativitását külön törvény nem szabályozza. Mindazonáltal közvetetten a kollektív szerződésekről szóló törvény szabályozza. A törvény 12. cikke előírja, hogy ha egy vagy több reprezentatív szakszervezet és egy vagy több reprezentatív munkáltatói szervezet kollektív szerződést kötött, az egyik fél kérheti a munkaügyi minisztert, hogy terjessze ki a kollektív szerződést a megállapodás tárgyát képező tevékenység valamennyi munkáltatójára. Ebben az esetben a munkáltatói szervezetnek a hosszabbítás hatálya alá tartozó vállalatok munkavállalóinak több mint felét kell foglalkoztatnia.

A szakszervezeti képviseletről

A szakszervezeti képviseletet a Szlovén Köztársaság alkotmánya biztosítja. Az Alkotmány 76. cikke kimondja, hogy a szakszervezetek szervezete és munkája, valamint a szakszervezeti tagság szabad. Következésképpen a szakszervezeti tagsághoz való jogot illetően nincsenek jogszabályi korlátozások.

Az OECD és az AIAS (2021) adatai szerint a szakszervezeti tagság a pénzügyi válság előtt csökkent (a munkaerő 2003-as 43,7%-áról 2013-ban 26,2%-ra), és a válság alatt tovább csökkent.

Szakszervezeti tagság és népsűrűség, 2011–2019

Megjegyzések: * Szakszervezeti tagsággal rendelkező munkavállalók aránya. ** A szakszervezeti tagok teljes száma (beleértve az önálló vállalkozókat és a nem aktív szakszervezeti tagokat – azaz a diákokat, a nyugdíjasokat és a munkanélkülieket) országos szinten. n.a., nem áll rendelkezésre.

Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek

Szlovéniában a legfontosabb szakszervezeti szövetségek és szövetségek a következők:

• ZSSS, a legnagyobb szakszervezeti szervezet

• Közszféra Szakszervezeteinek Szövetsége (Konfederacija Sindikatov Javnega Sektorja Slovenije, KSJS)

• Szlovén Szakszervezetek Szövetsége Pergam (Konfederacija Sindikatov Slovenije Pergam, Pergam)

• Szlovén Szakszervezeti Szövetség 90 (Konfederacija Sindikatov 90 Slovenije, KS90)

• Szlovén Új Szakszervezetek Független Szövetsége (Konfederacija novih sindikatov Slovenije, KNSS)

• Szlovén Munkavállalók Szakszervezetei – Szolidaritás (Zveza delavskih sindikatov Slovenije – Solidarnost, Solidarnost)

• Szlovén Szakszervezetek Szövetsége Alternativa (Slovenska zveza sindikatov Alternativa, Alternativa)

• Szlovén Szakszervezetek Képviseleti Szövetsége (Zveza reprezentativnih sindikatov Slovenije, ZRSS)

• (Konfederacija slovenskih sindikatov, KSS)

Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek

Források: Eurofound, 2014a; ZSSS, belső adatok

A munkáltatói képviseletről

A munkáltatói szervezetek tagsága akkor csökkent a leginkább, amikor 2006-ban eltörölték a Szlovén Kereskedelmi és Iparkamara (Gospodarska zbornica Slovenije, GZS) kötelező tagságát. Két évvel később a munkaadók 55%-a volt (Glassner, 2013).

A Szlovén Munkaadók Szövetsége (Združenje delodajalcev Slovenije, ZDS) volt az első önkéntes gazdasági szövetség Szlovéniában, amely a munkáltatók érdekeit képviselte és védte. Azt állítja, hogy a magánszektorban dolgozók felét több mint 1000 tagja foglalkoztatja, ami Szlovénia teljes tőkéjének több mint felét teszi ki.

Munkaadói szervezetek tagsága és sűrűsége, 2012–2019 (%)

Megjegyzések: * A kollektív tárgyalásokban részt vevő bármely munkáltatói szervezet tagjaként dolgozó alkalmazottak százalékos aránya.

Fő munkaadói szervezetek

Szlovéniában a legfontosabb ágazatközi munkáltatói szervezetek a következők:

• GZS

• ZDS

• Szlovén Kereskedelmi Kamara (Trgovinska zbornica Slovenije, TZS)

• Szlovén Kézműves és Kisvállalkozási Kamara (Obrtno-Podjetniška zbornica Slovenije, OZS)

• Szlovén Kézműves és Kisvállalkozói Munkaadók Szövetsége (Združenje delodajalcev obrti in podjetnikov Slovenije, ZDOPS)

Szlovéniában négy ágazatközi munkáltatói szervezet működik, amelyek mindegyike megfelel a reprezentatívnak tekinthető küszöbértéknek. Mind a négyen részt vesznek az ágazatközi kollektív tárgyalásokban, valamint a két- és háromoldalú szociális párbeszéd struktúráiban.

A TZS csak a kereskedelmi ágazatra terjed ki, és nem vesz részt ágazatközi kollektív tárgyalásokban, hanem a háromoldalú szociális párbeszéd struktúrájának része.

Főbb munkáltatói szervezetek és szövetségek

Források: Eurofound, 2014a; ZDS (tagok nyilvántartása); TZS (tagok nyilvántartása); OZS (dátum nélküli); GZS (tagnévjegyzék)

Az EGSZB-t 1994 júniusában a magánszektor bérpolitikájáról szóló háromoldalú megállapodás hozta létre. Ezzel a megállapodással a kormány, a munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek létrehozták a háromoldalú együttműködés központi szervét Szlovéniában. Az Európai Szolidaritási Testület jelentősen hozzájárult az alapvető gazdasági és társadalmi reformok sikeres végrehajtásához és az átmeneti folyamathoz, valamint az EU-hoz való közeledéshez és a nemzetközi gazdaságba való integrációhoz. Ezenkívül segített a társadalmi igazságosság és a társadalmi béke érvényesítésében, amelyeket a sikeres gazdasági fejlődés szempontjából kulcsfontosságúnak tekintenek. Az EGSZB tevékenységi területe elsősorban a munkaügyi kapcsolatokra, a munkakörülményekre, a munkajogra, a szociális jogokra és a foglalkoztatáspolitikára terjed ki; a munkavállalókat és családjaikat érintő egyéb tágabb gazdasági és társadalmi kérdések; valamint a munkaadók érdekei és a kormányzati politika.

Az EGSZB elsődleges feladata a konzultatív jelleg, ami azt jelenti, hogy aktívan részt vesz a jogszabályok és egyéb dokumentumok előkészítésében. Saját álláspontot is kiadhat különböző kérdésekben, például munkadokumentumokban és dokumentumtervezetekben (beleértve az állami költségvetést és a költségvetési memorandumot).

Az Európai Szolidaritási Testület kvázi tárgyalási funkcióval is rendelkezik (bár nem vesz részt a kollektív tárgyalásokban a szó szoros értelmében), ami azt jelenti, hogy a "szociális megállapodásokat", a bérpolitikai megállapodásokat és más háromoldalú megállapodásokat a keretein belül tárgyalják.

Az EGSZB módosított eljárási szabályzatát 2017 januárjában fogadták el. Minden partnert most nyolc tag képvisel. Ez örvendetes változás, mivel tükrözi a szakszervezetek nagyobb számát.

Az EGSZB eljárási szabályzatát 2019-ben ismét módosították. Munkája keretében az EGSZB-nek fontos érdekelt félként részt kell vennie az általa érintett gazdasági és társadalmi területekre vonatkozó jogszabályok előkészítésében (a nyilvános vita előtt és alatt) a Szlovén Köztársaság kormánya által javasolt munkadokumentumokra, törvénytervezetekre és rendeletjavaslatokra vonatkozó álláspontok, vélemények és ajánlások megfogalmazásával.

Főbb három- és kétoldalú testületek

Vállalati szinten kettős képviseleti csatorna létezik: a vállalati szakszervezetek és az üzemi tanácsok/munkavállalói megbízottak. Az Eurofound 2019. évi európai vállalati felmérésének eredményei azt sugallják, hogy a szakszervezeti megbízottak kiemelkedő szerepet játszanak Szlovénia kétcsatornás rendszerében. Az eredmények azt is jelzik, hogy ahol a képviselet kettős formája létezik, a szakszervezetek általában a kollektív tárgyalásokra összpontosítanak, míg az üzemi tanácsok többnyire tájékoztatásban és konzultációban vesznek részt. Szlovéniában az üzemi tanácsok és a szakszervezetek hatásköre elhatárolódik. A jogszabály kimondja, hogy a munkavállalók vezetésben való részvételhez való joga nem sértheti a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek jogait és kötelezettségeit tagjaik érdekeinek védelmében.

Az Eurofound (2009) szerint Szlovénia munkavállalói képviseleti struktúrái Európa egészéhez képest közepes vagy magas lefedettséggel rendelkeznek: a felmérésben részt vevő létesítmények 42%-a és a munkavállalók 66%-a valamilyen szerv által lefedett, további 15%-a pedig szükség esetén képviseletet vesz igénybe. A szakszervezetekben a legmagasabb az egycsatornás képviselet aránya (a létesítmények 23%-a a munkavállalók 25%-át fedi le). A munkavállalói lefedettség tekintetében a kétcsatornás képviselet a legelterjedtebb (a létesítmények 15%-a az alkalmazottak 39%-ával). Az üzemi tanácsok mint egycsatornás képviseleti testületek nagyon ritkák, és túlnyomórészt kisebb létesítményekben fordulnak elő (a létesítmények 4%-a, a munkavállalók mindössze 2%-át fedik le).

E szervek szabályozását mind a törvény, mind a kollektív szerződések kodifikálják.

A szervek szabályozása, összetétele és hatáskörei