Szlovénia háttere

2012 és 2022 között Szlovén GDP jelentősen, 25,92%-kal nőtt. Ez a növekedés meghaladta az EU-27 ugyanezen időszak 15,29%-os átlagát. A munkanélküliségi ráta minden kategóriában csökkent. A legnagyobb csökkenés az ifjúsági munkanélküliség volt, amely 10,7 százalékponttal, a 2012-es 20,8%-ról 2022-re 10,1%-ra csökkent. Szlovéniában a teljes munkanélküliségi ráta 2022-ben 4%-kal elmaradt a 6,2%-os uniós átlagtól. 2012 és 2022 között 72,9%-ra nőtt a nők foglalkoztatása (6,4 százalékpont). A fiatalok foglalkoztatása ugyanebben az időszakban 3,1 százalékponttal nőtt, 2022-ben pedig 35,9% volt.

A Makrogazdasági Elemzési és Fejlesztési Intézet jelentése szerint Szlovénia gazdasága 2021-ben gyors fellendülést mutatott a lakosság anyagi és pénzügyi helyzetét viszonylag stabilan tartó erős kormányzati intézkedések segítségével (IMAD, 2022). A Covid19-világjárvány hatásainak enyhítése érdekében hozott intézkedések jelentősen hozzájárultak a GDP gyors fellendüléséhez (amely 2021-ben már meghaladta a válság előtti szintet), mivel lehetővé tették az ország gazdasági potenciáljának fenntartását a szigorú járványügyi intézkedések végrehajtása mellett.

Szlovéniában a munkaviszonyokat a munkaviszonyokról szóló törvény szabályozza (Zakon o delovnih razmerjih, a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, 21/2013. sz.). 2022-ben nem történt jelentős változás a törvényben.

2017 júniusában a kormány elfogadta a munkaerő-piaci szabályozásról szóló törvény (Zakon o urejanju trga dela) és a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény (Zakon o inšpekciji dela, a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, 55/2017. sz.), miután végül megállapodásra jutott a szociális partnerekkel. A munkaerő-piaci jogszabályok módosításai a munkanélküliek munkaerő-piaci politikáinak aktiválását célzó különböző intézkedésekre terjednek ki, míg a munkaügyi ellenőrzésről szóló jogszabályok módosításai új hatásköröket tartalmaznak a munkaügyi felügyelők számára a polgári jogi szerződések alapján végzett munka megakadályozására, valamint a munkavállalók védelmére, ha munkáltatójuk nem fizeti ki őket időben.

2014 májusában hatályba lépett a be nem jelentett munkavégzés és foglalkoztatás megelőzéséről szóló törvény (Zakon o preprečevanju dela in zaposlovanja na črno, Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, 32/2014. sz.).

A kollektív tárgyalásokat a kollektív szerződésekről szóló törvény szabályozza (Zakon o kolektivnih pogodbah, a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, 43/2006. sz.). Ez a törvény szabályozza a kollektív szerződés feleit, tartalmát és aláírásának módját, formáját, érvényességét és megszűnését; a kollektív munkaügyi viták békés rendezése; valamint a kollektív szerződések nyilvántartásba vétele és közzététele. A szakszervezeti képviseletet a szakszervezetek reprezentativitásáról szóló törvény szabályozza (Zakon o reprezentativnosti sindikatov, a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, 13/1993. sz.).

A szlovéniai munkaügyi kapcsolatok az 1870-es években gyökeret vertek, amikor a szakszervezetek jogi személyekké váltak. A századfordulón 17 ipari szakszervezet működött. A szakszervezeteket a második világháború után központosították, a tagság kötelező volt. Munkáltatói szervezetek nem léteztek.

A társadalmi-gazdasági rendszer változása és az első szabad választások után fokozatosan kialakult egy demokratikus munkaügyi kapcsolatrendszer, a szabad kollektív tárgyalásokkal. Stanojević és Kanjuo Mrčela (2014) tanulmánya megállapította, hogy a szlovéniai munkaügyi kapcsolatok jellege változik. Bár a szociális partnerek a szlovéniai kollektív tárgyalásokat inkább együttműködőnek, mint konfliktusosnak minősítették, arról is beszámoltak, hogy vannak olyan ágazatok, ahol gyakorlatilag nincs szociális párbeszéd. Ez a tanulmány megerősítette az Eurofound (2013) korábbi elemzésének megállapításait, amelyek a szociális párbeszéd romlását mutatták ki a pénzügyi válság kezdete óta (például a kollektív szerződések munkáltatók általi megsértésének növekedése, a munkavállalók körében fokozódó nyugtalanság, a sztrájkok számának növekedése, valamint a közszféra munkakörülményeivel kapcsolatos egyoldalú és elhamarkodott kormányzati beavatkozások növekedése). A szociális partnerek azonban 2015 februárjában, sok évnyi tárgyalást követően aláírták a 2015–2016-os időszakra vonatkozó szociális megállapodást.

A Covid19-világjárvány kezdetén a szakszervezetek úgy érezték, hogy kirekesztették őket a szociális párbeszédből. Kiemelték, hogy a kormány teljesen figyelmen kívül hagyta őket, és nem vette figyelembe javaslataikat a járvány gazdasági hatásainak enyhítésére irányuló első és második intézkedéscsomag kidolgozásakor. Néhány szakszervezeti javaslatot később egymást követő csomagokban fogadtak el, de a kormány figyelmen kívül hagyta a szakszervezeteket, amikor a kulcskérdésekről volt szó. A Szlovén Szabad Szakszervezetek Szövetsége (Zveza Svobodnih Sindikatov Slovenije, ZSSS), a legnagyobb szakszervezeti szövetség azt állítja, hogy a kormány megsértette a Szlovén Köztársaság Gazdasági és Szociális Tanácsának (Ekonomsko-socialni svet, ESC) szabályait a Covid19-világjárványra adott válaszintézkedések elfogadása során. A legnagyobb szakszervezetek 2021 májusában tiltakozásul lemondtak ettől a testülettől. Azért döntöttek úgy, hogy megteszik ezt a lépést, mert a kormány a szociális partnerekkel való konzultáció nélkül fogadott el törvényeket. 2022 júliusában, az Európai Szolidaritási Testület választásait követően a szociális partnerek ismét találkoztak, és aláírták a szociális párbeszéd újraindításáról szóló megállapodás preambulumát. Ez a preambulum megállapítja, hogy a szociális párbeszéd fontos demokratikus érték, amely döntő fontosságú Szlovénia fejlődése, a polgárok jóléte, a társadalmi béke és a szociális partnerek közötti bizalom helyreállítása szempontjából. Az Európai Szolidaritási Testület újonnan kinevezett elnöke hangsúlyozta a szociális párbeszéd és a szociális partnerség megújításának fontosságát.