Kollektív tárgyalások Szlovéniában

Szlovéniában a kollektív tárgyalások erősen strukturáltak. A magánszektorban a szakszervezetek és a munkáltatók között ipari és vállalati szinten kollektív tárgyalások folynak. A magánszektor egészére vonatkozó nemzeti tárgyalások azonban 2005 végén megszűntek, miután a munkáltatók úgy döntöttek, hogy kilépnek belőle. A korábban a teljes magánszektorra kiterjedő megállapodást, a nem kereskedelmi szektor általános kollektív szerződését 2005-ben felmondták.

A közszférában a teljes nem kereskedelmi szektorra kiterjedő megállapodás létezik, és annak különböző részeire külön megállapodások vonatkoznak.

Az ágazati szintű megállapodásokat nyilvántartásba kell venni a Munkaügyi, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumnál.

A vállalati szintű alkudozás nagyon fontos, és a legtöbb ágazatban kiegészíti az ágazati alkut. Szlovéniában nem léteznek jelentős (ágazatközi) megállapodások a szociális partnerek között vagy a kormány által előírt minimálbér-emelések.

A kollektív szerződések jogilag kötelező érvényűek. A magánszektorban a bértárgyalásokat ágazati szinten koordinálják. Az ágazati szintű kollektív szerződések minimumszabályokat tartalmaznak, amelyeket csak alacsonyabb szintű (vállalati szintű) kollektív szerződésekkel lehet jobbra változtatni. A közszférában a bérek és egyéb jogok meghatározására központosított rendszer működik. A kollektív tárgyalások fő tendenciája a decentralizáció (Eurofound, 2013).

A kollektív bértárgyalások lefedettsége a magánszektorbeli létesítmények körében 2019-ben 68% volt az Európai Vállalati Felmérés 2019-es adatai szerint.

Az európai vállalati felmérés 2013. évi adatai azt mutatják, hogy a kollektív szerződések lefedettsége 2013-ban 78% volt, ami azt jelzi, hogy az elfedettség csökken.

A munkavállalók kollektív bértárgyalási lefedettsége

Források: Eurofound, 2013/2019. évi európai vállalati felmérés (beleértve a 10-nél több alkalmazottat foglalkoztató telephellyel rendelkező magánszektorbeli vállalkozásokat is (NACE-kódok B–S), a felmérésben szereplő kérdés feleletválasztós kérdés volt, és több válasz is lehetséges volt); Eurostat [earn_ses10_01], [earn_ses14_01], [earn_ses18_01] (beleértve a 10-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatokat (NACE-kódok B–S, O kivételével), minden helyi egységre egyetlen válasz); OECD és AIAS, 2021.

Szlovéniában sokáig a tárgyalások és a bérmegállapítás domináns szintje ágazati szint volt, de a kollektív tárgyalások jelenlegi tendenciája a decentralizáció.

A munkaidőt Szlovéniában jogszabály határozza meg. A kollektív szerződések meghatározzák a törvényes heti munkaidőt, amely 40 óra.

A kollektív tárgyalások szintjei, 2022

Artikuláció

Általánosságban elmondható, hogy az alacsonyabb szintű megállapodások csak javíthatják a magasabb szinten elért megállapodásokat. A kollektív szerződésekről szóló 2006. évi törvény azonban bevezetett egy olyan rendelkezést, amely szerint a magasabb szintű megállapodások kifejezetten alacsonyabb szintű megállapodásokat írhatnak elő a feltételek romlására. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezt a rendelkezést kevés megállapodás hajtja végre a gyakorlatban.

Az alkudozási fordulók egész évben zajlanak. Nincs konkrét időszak vagy minta az év során.

Szlovéniában nincsenek ütemmeghatározó kollektív szerződések vagy "iránymutató ágazatok", amelyek keretet teremtenének más ágazatok számára. A magánszektorban jelenleg nincs ágazatközi kollektív szerződés. A kollektív tárgyalások tényleges koordinációja nincs, de van némi mintatárgyalás (a különböző ágazatok között). A vertikális koordinációnak azért is van szerepe, mert a munkáltatók és a szakszervezetek tárgyalói is különböző vállalatokat képviselnek, így az alacsonyabb szinteken elfogadott jogok hatással vannak a kollektív tárgyalások magasabb szintjeire.

Egyes ágazati kollektív szerződéseket, amelyek alacsonyabb szintű jogokat biztosítanak a munkavállalók számára, mint más ágazati kollektív szerződéseket, mint például a textil-, ruházati, bőr- és bőrfeldolgozó iparra vonatkozó kollektív szerződést, a munkáltatók más ágazati kollektív szerződések tárgyalása során arra használják, hogy megpróbálják csökkenteni a munkavállalókkal szembeni normákat.

A kiterjesztési mechanizmusok tekintetében a kollektív szerződésekről szóló törvény 12. és 13. cikke a következőket mondja ki.

• Ha egy vagy több reprezentatív szakszervezet és egy vagy több reprezentatív munkáltatói szervezet kollektív szerződést köt egy vagy több tevékenységről, az egyik fél javasolhatja a munkaügyi miniszternek, hogy a kollektív szerződés egészének vagy egy részének érvényességét terjesszék ki minden olyan munkáltatóra, amely a megállapodás tárgyát képező tevékenységet vagy tevékenységeket végzi.

• A miniszter elismeri a kollektív szerződés egészének vagy egy részének meghosszabbított érvényességét, ha a megállapodást egy vagy több reprezentatív szakszervezet kötötte. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a megállapodást egy vagy több olyan munkáltatói szervezet kötötte, amelynek tagjai a kollektív szerződés meghosszabbítását javasolt munkáltatók munkavállalóinak több mint felét foglalkoztatják.

• A kollektív szerződés egészének vagy egy részének meghosszabbításáról szóló miniszteri határozatban a szerződésben részes felek javaslata kötelezi őket.

• A miniszter a kollektív szerződés egészének vagy egy részének meghosszabbított érvényességét a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönyében.

Egyes kollektív szerződések rendelkeznek a minimumszabályoktól való eltérésről. Ezektől a kollektív bérmegállapodásoktól a képviseleti társaság szakszervezete (vagy nemzeti szakszervezete) és a munkáltató közötti megállapodással lehet eltérni, elsősorban a munkahelyek megmentése érdekében. Ez a rendelkezés Szlovéniában minden egyes kollektív szerződésre külön-külön lépett hatályba, többnyire 2006-tól (Eurofound, 2015).

A kollektív szerződéstől való elállás feltételeit és az elállási határidőt a kollektív szerződésben részes felek határozzák meg. Ha a kollektív szerződés nem tartalmaz elállási határidőt, akkor hat hónapon belül felmondható. A határozott időre kötött kollektív szerződések nem vonhatók fel idő előtt (a kollektív szerződésekről szóló törvény 16. cikke).

A kollektív szerződésekről szóló törvény 17. cikke előírja, hogy a kollektív szerződés lejártát követően az eljárási résznek a munkavállalók és a munkáltatók jogait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezéseit az új szerződés megkötéséig továbbra is alkalmazni kell. Ezek a rendelkezések a munkaszerződések megkötésére, a munkaviszony során alkalmazandó jogokra és kötelezettségekre, a munkaszerződések megszüntetésére, a díjazásra és egyéb személyes javadalmazásra, valamint a munka megtérítésére, valamint a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkoznak. Azonban legfeljebb egy évig alkalmazandók, kivéve, ha a felek másként rendelkeznek.

Szlovéniában a kollektív szerződések nem tartalmaznak békezáradékokat. Mindazonáltal szinte minden kollektív szerződés tartalmaz egy "pozitív és negatív teljesítési kötelezettségre" vonatkozó záradékot, amelyben a felek kötelezettséget vállalnak a kollektív szerződés megfelelő végrehajtására és az abban foglalt rendelkezések tiszteletben tartására. Ez a záradék szinte általános szabályozás, és a kollektív szerződés kötelezettségeket meghatározó részében található. A kollektív szerződés megsértése esetén a szakszervezet rendelkezik a munkavállalói jogok gyakorlására szolgáló mechanizmusokkal, és nem korlátozza a munkabéke megtartására vonatkozó kötelezettségvállalás.