Szlovénia országprofilja a munkával töltött életszakaszról
Ez a profil a szlovéniai munka legfontosabb jellemzőit írja le. Célja, hogy releváns háttér-információkat nyújtson a munka világára vonatkozó struktúrákról, intézményekről és szabályozásokról.
Ez a következő szempontokra vonatkozó mutatókat, adatokat és szabályozási rendszereket foglal magában: szereplők és intézmények, kollektív és egyéni foglalkoztatási kapcsolatok, egészség és jóllét, fizetés, munkaidő, készségek és képzés, valamint a munkahelyi egyenlőség és megkülönböztetésmentesség. A profilokat kétévente szisztematikusan frissítik.
Nincsenek országos (hivatalos vagy nem hivatalos) adatok a szlovéniai sztrájkokról. A kollektív fellépés fő okai a bércsökkentések és a bérhátralékok voltak. A kollektív szerződések tartalmazzák a kollektív viták rendezésére szolgáló mechanizmusokat. Használatukról azonban nincsenek adatok.
A sztrájkjogot a sztrájktörvény szabályozza (Zakon o stavki, a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, 23/1991. sz.). Ez a törvény a sztrájkot a munkavállalók által a munkából eredő gazdasági és szociális jogok és érdekek gyakorlása céljából végzett szervezett munkabeszüntetésként határozza meg. A munkavállalók szabadon dönthetnek úgy, hogy részt vesznek a sztrájkban. A sztrájktörvény kimondja, hogy sztrájk szervezhető társaságban vagy más szervezetben, egy szervezetrészben, a gazdaság valamely ágazatában vagy általános sztrájkként.
A katonai védelem szempontjából különös jelentőségű tevékenységeket végző szervezetek munkavállalóinak sztrájkjoga csak a következő feltételek mellett gyakorolható: olyan minimális munkaszint biztosítása, amely biztosítja az emberek és a vagyon biztonságát, vagy pótolhatatlan feltétele az állampolgárok életének és munkájának, vagy más szervezetek működésének; vagy Szlovénia nemzetközi kötelezettségei ellátásának biztosítása.
A sztrájkban részt vevő munkavállalók fenntartják a munkaviszonyukból eredő alapvető jogaikat, kivéve a fizetéshez való jogot. Fenntartják nyugdíj- és rokkantsági biztosításhoz való jogukat az e kérdésekre vonatkozó előírásoknak megfelelően. A sztrájk idején pénzbeli kártérítés akkor nyújtható, ha azt kollektív szerződés vagy általános jogi dokumentum írja elő (lásd Eurofound, 2002).
A szervezett fellépés alakulása, 2013–2019
| 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | Source | |
| Working days lost per 1,000 employees | 14.9 | n.a. | Labour Force Survey 2012 | |||||
| Percentage of establishments experiencing strikes | n.a. | 16% of establishments in the private sector | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | 1% of establishments in industry | European Company Survey 2019 |
Megjegyzés: n.a., nem elérhető.
Kollektív vitarendezési mechanizmusok
A kollektív szerződésekről szóló törvény 18. cikke kimondja, hogy:
A kollektív munkaügyi jogvitákat békésen, tárgyalással, közvetítéssel és választottbírósági eljárással, a munkaügyi és szociális bíróságokról szóló törvénynek (Zakon o delovnih in socialnih sodiščih, a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, 2/04. és 61/04. szám) megfelelően rendezik az illetékes munkaügyi bíróság előtt
A jogvitákat e törvénnyel összhangban rendezik, ha az alkalmazandó kollektív szerződés nem határoz meg vitarendezési eljárást
A kollektív szerződésekről szóló törvény különbséget tesz az érdekviták közvetítés vagy választottbírósági eljárás útján történő rendezésére és a jogviták békés rendezésére irányuló eljárások között.
A kiskereskedelmi ágazatra vonatkozó kollektív szerződés 87. cikke (a kollektív viták rendezéséről) kimondja, hogy a megállapodásban részes felek megállapodnak abban, hogy a kollektív vitákat a kollektív szerződésekről szóló törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően kell rendezni.
2010 óta a vitarendezés túlnyomórészt a közvetítés által alkalmazott mechanizmus; azelőtt választottbírósági eljárás volt. A kollektív vitarendezés valamennyi mechanizmusát önkéntesen vezetik be. Stanojević és Kanjuo Mrčela (2014) kvalitatív tanulmányában a kézműves és vállalkozói munkaadók képviselője beszámolt arról, hogy kollektív szerződésükben bevezették a mediációt, mint konfliktusmegoldási eszközt.
Egyéni vitarendezési mechanizmusok
A munkaügyi és szociális bíróságokról szóló törvény 5. cikke előírja, hogy a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik az egyedi (és a kollektív) munkaügyi viták elbírálása. A lefedett szempontok közé tartoznak a munkaszerződések; a munkavállaló és a munkáltató vagy jogutódjaik közötti munkaviszonyból eredő jogok, kötelezettségek és felelősségek; a munkavállaló és a kölcsönvevő vállalkozás közötti kapcsolatokból eredő jogok és kötelezettségek; a foglalkoztatási eljárás; a munkaviszonyból eredő iparjogvédelmi jogok és kötelezettségek; 15 évnél fiatalabb gyermekek munkája; gyakornokok, tanulók és hallgatók munkája; Ösztöndíjak; önkéntes tanulószerződéses gyakorlati képzések; és a törvény által meghatározott egyéb kérdések.
Alternatív vitarendezési mechanizmusok alkalmazása
Nincsenek adatok az alternatív vitarendezési mechanizmusokról (választottbírósági eljárás és közvetítés).
