Az Eurofound alapítása óta komoly tudásbázist épített ki az Európai Unión belüli élet- és munkakörülményekkel kapcsolatban. Az Ügynökség egyik fő feladata a tagállamokban bekövetkezett fejlemények időbeli nyomon követése, amelyhez három ismétlődő, valószínűségen alapuló, uniós szintű felmérést dolgozott ki, amelyek kiváló minőségű adatokat szolgáltatnak.
Reprezentatív minták
Valamennyi uniós tagállam, valamint a (potenciális) tagjelölt országok, valamint gyakran Norvégia és Svájc lefedettsége
Országok közötti összehasonlíthatóság
Több hullám, amely lehetővé teszi az idősoros elemzést
Az Eurofound háromoldalú érdekelt feleivel és a terület szakértőivel szoros együttműködésben kidolgozva
Az európai szakpolitikai igények kielégítésére kialakított témák széles körét lefedő kérdőívek
Interdiszciplináris tudományos alapokra épülő kérdőívek
Kidolgozott minőségbiztosítási stratégia
Az eredmények időben történő rendelkezésre állása a szakpolitika szempontjából releváns jelentésekben, online adatvizualizációban és mikroadatokban.
Az Eurofound felmérési munkájának célja, hogy magas színvonalú információkat nyújtson az európai élet- és munkakörülmények minőségéről. E cél elérése érdekében minden felmérés más-más populációt céloz meg, hogy konkrét információkat kapjon.
Az európai munkakörülmény-felmérés a munkavállalók megkérdezése érdekében a munka és a foglalkoztatás minőségébe nyújt betekintést.
Az európai vállalati felmérés a vállalatok vezetőit és munkavállalói képviselőit célozza meg, hogy információkat gyűjtsenek a munkahelyi gyakorlatokról.
Az európai életminőség-felmérés az európai polgárokkal készít interjúkat, hogy képet kapjon az életkörülményekről és az életminőség megítéléséről.
A célpopuláció tekintetében mutatkozó különbségek ellenére az Eurofound célja, hogy lehetőség szerint harmonizálja a felmérési módszertant annak biztosítása érdekében, hogy az egyik felmérésből levont tanulságokat a többiben is alkalmazzák.
Mint minden kutatási projekt esetében, az Eurofound érdekelt felei és az adott terület szakértői egyaránt részt vesznek az egyes felmérések minden hullámának kidolgozásában, végrehajtásában és értékelésében, biztosítva azok relevanciáját az európai és nemzeti szintű politikai döntéshozók és a szociális partnerek számára.
kérdőívek kidolgozásába való szakértői bevonásával, valamint a nemzeti szintű szakértők fordítási folyamatba való bevonásával az Eurofound célja annak biztosítása, hogy a felmérés minden kérdése megragadja azokat a valós jelenségeketérvényesség).
reprezentatív minták gondos kiválasztásával, a kérdőívek legmegfelelőbb kitöltési módjának kiválasztásával a legmodernebb technológiával, tapasztalt kérdezők toborzásával, átfogó interjúkészítési és kódolási képzéssel, valamint az összegyűjtött adatok aprólékos ellenőrzésével, kifinomult súlyozással és megfelelő elemzéssel az Eurofound célja a felmérési mérések következetességének biztosítása (megbízhatóság).
Az Eurofound elkötelezettségét a magas színvonalú információk előállítása iránt a felmérésekre vonatkozó minőségbiztosítási stratégiája is mutatja.
Függetlenül attól, hogy a felmérés célcsoportja európai polgárok, munkavállalók vagy létesítmények, nem valósítható meg a lakosság minden tagjától származó információk gyűjtése. A válaszadók mintáját úgy választják ki, hogy a lehető legreprezentatívabb legyen a teljes populációra nézve.
Az Eurofound célja, hogy a lehető legjobb minőségű mintavételi kereteket használja. Minden országban megpróbál olyan nyilvántartást találni, amely a célpopuláció legalább 95%-át lefedi. Az ECS esetében ezek a nyilvántartások lehetőleg a telephelyek és a vállalatok elérhetőségeit tartalmazzák. Az európai munkakörülmény-felmérés és az európai életminőség-felmérés esetében a nyilvántartások általában a háztartások és néha az egyének címadatait tartalmazzák. Az európai munkakörülmény-felmérésben és az európai életminőség-felmérésben, ha nem áll rendelkezésre ilyen nyilvántartás, a lehetséges válaszadók listáját úgynevezett "véletlenszerű úton" állítják össze.
Az Eurofound célja, hogy olyan mintákat vegyen, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy érvényes eredményeket adjanak az egyes országok szintjén, és amelyek kellően jól tükrözik az európai népesség megoszlását ahhoz, hogy lehetővé tegyék az egész Európára vonatkozó általánosításokat. Az első cél megköveteli, hogy a minta országos szinten legalább 1000 válaszadó legyen, elfogadható szintre csökkentve a hibahatárt. A második cél az, hogy nagyobb mintákat válasszunk ki a nagyobb országokban, amint azt a legutóbbi európai munkakörülmény-felmérés és az európai életminőség-felmérés is teszi.
Néha nyitott végű kérdéseket kell feltenni, azaz olyan kérdéseket, amelyekre nem lehet közvetlenül válaszolni egy előre meghatározott válaszkészlettel. Ez lehet a helyzet például az ágazatban. A kérdező először részletesen feljegyzi a megadott választ, majd később a gazdasági tevékenységek európai statisztikai osztályozásában (TEÁOR) a megfelelő kategóriába sorolja.
A kódolást általában a jövedelemmel, a válaszadók iskolai végzettségével (ISCED-en keresztül), valamint a lakóhelyükkel kapcsolatos nyitott kérdések esetén (NUTS-on keresztül) kell alkalmazni.
A terepmunka befejezése után az adatkészleteket súlyozni kell, hogy kompenzálják a minta egyensúlyhiányának különböző lehetséges okait. Például a különböző embereknek eltérő a valószínűsége annak, hogy kiválasztják őket a felmérésbe, statisztikailag figyelembe kell venni. Minél nagyobb egységben (háztartásban/vállalatban) élnek vagy dolgoznak az emberek, annál kisebb az esélyük arra, hogy interjút készítsenek. A felmérésben való részvételi hajlandóság szintjének változásai bizonyos válaszadói csoportok alulreprezentáltságát is eredményezhetik. Az országok munkaerő-állományának nagyságában mutatkozó különbségek nem tükröződnek (teljes mértékben) az egyes országok mintaméretében, ezért súlyozást alkalmaznak annak biztosítására, hogy a nagyobb országok nagyobb súlyt kapjanak az uniós szintű eredményekben.
Az európai munkaerő-felmérést (LFS) gyakran használják referenciaadatforrásként annak megítélésére, hogy az adatok mennyire reprezentatívak a népességre nézve.
A módszertant az egyes felmérések egyedi követelményeihez igazítjuk - további információk az egyes felmérési oldalakon érhetők el.
A felmérések soha nem voltak az egyetlen nagyszabású, kvantitatív adatok forrása, és már jó ideje folynak a viták arról, hogy jobban integrálják a más forrásokból származó adatokat a társadalomkutatásba. Az elmúlt évtizedekben azonban az egyének és szervezetek internethez való növekvő kapcsolata miatt robbanásszerűen megnőtt az olyan forrásokból származó adatok mennyisége, mint a webes alkalmazások, a mobileszközök, az érzékelők, a videofolyamok és a közösségi média.
Ezzel összefüggésben az Eurofound megvizsgálja a nagy adathalmazok lehetséges felhasználását a meglévő kutatási erőfeszítéseiből, különösen a felméréseiből származó adatok kiegészítésére és kontextusba helyezésére. A projekt jelenleg három szálra összpontosít, és ezt a munkát három munkadokumentum tárgyalja.
Az Eurofound három páneurópai felméréséhez – az EWCS, az EQLS és az ECS – kérdőívei számos nyelven letölthetők. A különböző felmérési kiadások adatkészletei is rendelkezésre állnak.
Minden kérdőív elérhetővé válik a felmérés terepmunkájának befejezése után.
Az Eurofound felmérési adatkészleteit legkésőbb két évvel a terepmunka befejezése után teszik elérhetővé. Az Eurofound adatkészleteit az Egyesült Királyság(opens in new tab)This link opens in a new tab Essexben található Adatszolgálata (UKDS) tárolja, és online népszerűsíti a weboldalukon keresztül. Az adatok ingyenesen hozzáférhetők azok számára, akik nem kereskedelmi célokra kívánják felhasználni azokat. A kereskedelmi célú felhasználás iránti kérelmeket engedélyezés céljából továbbítják az Eurofoundnak.
UKDS-nél történő regisztrációval a felhasználók hozzáférhetnek a legújabb verzióhoz, és tájékoztatást kapnak a fontos frissítésekről. Az adatok letöltéséhez először regisztráljon online az UKDS-nél. Ha nem az Egyesült Királyság egyeteméről vagy főiskolájáról származik, kérjük, jelentkezzen az Egyesült Királyság adatarchívumának felhasználónevére(opens in new tab)This link opens in a new tab vagy tekintse meg az adatokhoz való hozzáférés oldalát.
A regisztrációt követően az Eurofound adatainak megkereséséhez írja be az "Eurofound" kifejezést az "Adatok keresése" mezőbe. Meg kell jelennie az Eurofound felméréseinek listájának, majd további információkért kattintson az adott felmérés nevére, és töltse le felhasználónevével és jelszavával.
Az Eurofound dedikált online adatvizualizációkat tesz elérhetővé a kiválasztott felmérésekhez. Ezeket az egyéni felmérési fordulóra navigálva találhatja meg.
A felmérési adatok magas színvonalának biztosítása érdekében az Eurofound megfelel a felmérési módszertanra és eljárásokra vonatkozóan közösen elfogadott szabványoknak. Az Eurofound az Európai Statisztikai Rendszer (ESR) minőségi kritériumait követi a felmérés megtervezése, végrehajtása és minőségértékelése során.
Az Eurofound minden felmérésben minőségi kritériumokat alkalmaz.
Relevancia: Annak biztosítása, hogy a felmérés megfeleljen a jelenlegi és potenciális felhasználói igényeknek
Pontosság: Olyan adatok birtoklása, amelyek becslései a lehető legközelebb állnak a valós értékekhez. A gyakorlatban ez a felmérés hibáinak minimalizálásával történik
Időszerűség és pontosság: Az adatok terjesztése a referencia-időszakhoz a lehető legközelebb, az adatközlésre meghatározott ütemterv szerint
Hozzáférhetőség és egyértelműség: Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy könnyen hozzáférjenek a felmérés eredményeihez és adataihoz, és biztosítsuk számukra az eredmények értelmezéséhez szükséges háttérinformációkat
Koherencia és összehasonlíthatóság: Az adatok áttekintése más forrásokból származó kapcsolódó adatokkal összehasonlítva, és annak értékelése, hogy a különbségek a valós értékek közötti különbségeknek tulajdoníthatók-e. Az adatok földrajzi területek és idő közötti összehasonlíthatóságának megteremtése.
Az Eurofound célja, hogy folyamatosan javítsa az egyes felmérések minőségét és költséghatékonyságát. A minőségi kritériumokat és az e kritériumok teljesítéséhez szükséges folyamatlépéseket mind a pályázati dokumentáció, mind a felmérési folyamat részletes tervezése tartalmazza. Eljárásokat dolgoznak ki a felmérés előkészítésének, a terepmunkának és az adatfeldolgozásnak az ellenőrzésére, valamint a minőségi kritériumok teljesítésének átfogó dokumentációjának összegyűjtésére.
Az Eurofound rendszeresen nyomon követi a felmérések politikai döntéshozatalra gyakorolt hatását és az adatok kutatási célú felhasználását. Információkat gyűjt arról, hogy a felmérések hogyan felelnek meg a felhasználói igényeknek. Ezenkívül az Ügynökség a felmérés befejezését követően megrendeli és közzéteszi az adatok és a folyamatok külső minőségértékelését.
Az Eurofound fővállalkozójának és nemzeti partnereinek be kell tartaniuk a makroregionális stratégiák és az ESOMAR szakmai magatartási kódexeit, amelyek célja a jogszabályoknak való megfelelés és a magas színvonalú kutatás előmozdítása. A kódexek kiterjednek többek között a válaszadó tiszteletben tartására és az adatok bizalmas kezelésére. A vállalkozó betartja a felmérésekre vonatkozó ISO szabványokat is.
Az Eurofound felmérésein dolgozó kérdezőknek az interjúk során be kell tartaniuk az etikai és titoktartási szabályokat. A harmonizált terepmunka biztosítása érdekében minden országra ugyanazokat a szabályokat dolgozzák ki. Az adatok gyűjtése és rögzítése a kérdezői képzés és a projektutasítások szerint történik, és a kérdezőknek biztosítaniuk kell, hogy a válaszadók részvétele a felmérésben önkéntes tájékozott beleegyezésen alapuljon.
Az Eurofound felméréseivel kapcsolatos információkat a házon belüli adatvédelmi tisztviselő kapja meg az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) való megfelelés biztosítása érdekében. Az UKDS-nek továbbított adatokat a válaszadók bizalmas jellegének védelme érdekében teljes mértékben anonimizálják.
Az Eurofound páneurópai felméréseiben használt módszertan és kérdőívek bizonyos szerzői jogi feltételek mellett szabadon hozzáférhetők más kutatók számára , és sokan jelezték érdeklődésüket anyagaink felhasználása vagy az Eurofounddal való együttműködés iránt.
Az európai munkakörülmény-felmérés (EWCS) legutóbbi kiadásaiban Belgium, Franciaország, Szlovénia és Spanyolország nemzeti kormányai saját költségükön finanszírozták a minta méretének növelését a mélyebb elemzés elvégzése érdekében. Norvégia és Svájc is évek óta részt vesz az európai munkakörülmény-felmérésben.
Hasonlóképpen, az olasz Nemzeti Közpolitikai Elemző Intézet (INAPP) finanszírozta az európai életminőség-felmérés (EQLS) olaszországi mintaméretének növelését 2016-ban.
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséggel (EU-OSHA) kötött egyetértési megállapodás keretében az Eurofound hasznos betekintést nyújtott az EU-OSHA számára a felmérési módszertan kidolgozásába és a felmérések kialakításába. Az EU-OSHA az Eurofound európai vállalati felmérésének (ECS) módszertanát alkalmazta az új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló 2009. évi európai vállalati felmérésében (ESENER). Az ECS-en és az ESENER-en dolgozó csoportok rendszeres kapcsolatban állnak annak biztosítása érdekében, hogy az egyes projektek során levont tanulságokat megosszák az ügynökségek között. Az ECS 2019 az Európai Szakképzésfejlesztési Központtal (Cedefop) partnerségben valósult meg. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) az európai munkakörülmény-felmérés adatait használja fel a nemek közötti egyenlőség mutatójához. Az Eurofound az Alapjogi Ügynökséget (FRA) is támogatta a felmérés elkészítésében.
Az Európai Bizottság (DG NEAR) támogatja az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok bevonását az Eurofound felméréseibe.
Az európai munkakörülmény-felmérés kérdőíve és módszertana inspirációs forrásként szolgál a világ más felméréseihez: például az amerikai munkakörülmény-felméréshez, a dél-koreai munkakörülmény-felméréshez és a 2016-os izraeli társadalmi felméréshez. Közép-Amerika egyes országai, valamint Argentína, Chile és Uruguay a nemzeti felmérések elvégzéséhez adaptált EWCS kérdőíveket alkalmaznak. A 2016-os kínai városi munkaügyi felmérés korlátozott számú EWCS-kérdést tartalmazott.
Rand: Amerikai munkakörülmény-felmérés(opens in new tab)This link opens in a new tab
Izraeli Központi Statisztikai Hivatal: Izraeli társadalmi felmérés(opens in new tab)This link opens in a new tab
A fejlődő és átmeneti országok munkakörülményeire vonatkozó megbízható adatok és információk hiányának orvoslása érdekében az Eurofound és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyesítette erőit a munkakörülmények globális nyomon követésére és elemzésére irányuló projektek kidolgozásában.
Az Eurofound együttműködött az ILO-val a munkakörülmények világszerte történő nyomon követésére irányuló úttörő projektben, amely a munkahelyek minőségének és a munkával töltött élet minőségének alakulását elemzi Európában, Ázsiában és Amerikában.
Kutatási jelentés: Working conditions in a global perspective
Mindkét szervezet kidolgozott egy szabványos módszertant a globális munkakörülmény-felméréshez (GWCS), hogy létrehozzanak egy nemzeti szintű nyílt eszközt, amely a legjobban alkalmazkodik az ország háromoldalú szereplőinek igényeihez, és amely az ILO tisztességes munkára vonatkozó országos programjainak alapvető részét képezi.
Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) korábban az Eurofound európai életminőség-felmérését (EQLS) használta fel a horvátországi és észak-macedóniai életminőségre vonatkozó felmérések elvégzéséhez.
Az Eurofound hozzájárult a munkahelyek minőségének és a munkával töltött életszakasznak a felmérések révén történő mérésére vonatkozó nemzetközi statisztikai iránymutatások kidolgozásához is. Példák:
ENSZ-EGB: Kézikönyv a foglalkoztatás minőségének méréséről(opens in new tab)This link opens in a new tab
Az európai munkakörülmény-felmérést a munkahelyek minőségével kapcsolatos fejlemények nyomon követésére is használják, például az Európai Bizottság közös értékelési keretében, vagy az OECD munkahelyek minőségével kapcsolatos munkájában. Az Eurostat az európai munkakörülmény-felmérés néhány kérdését használja fel az európai foglalkoztatás minőségének nyomon követésére.
Európai Bizottság: Közös foglalkoztatási jelentés(opens in new tab)This link opens in a new tab; Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában(opens in new tab)This link opens in a new tab; Foglalkoztatási teljesítményfigyelő(opens in new tab)This link opens in a new tab
OECD: A munkahelyek minősége(opens in new tab)This link opens in a new tab
Eurostat: A foglalkoztatás minősége(opens in new tab)This link opens in a new tab
Nemzetközi viszonylatban az európai életminőség-felmérés megkülönböztető hozzájárulást nyújt, mivel lefedi az összes uniós tagállamokban, sokrétű információkat egy adatkészletben, valamint a dolgozó és a nem dolgozó népesség lefedettségét. Az európai életminőség-felmérés adatai számos nemzetközi nyomonkövetési kezdeményezés részét képezik:
A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutatója az európai életminőség-felmérés és az európai munkakörülmény-felmérés adatait használja fel az időtartomány(opens in new tab)This link opens in a new tab
Az aktív időskor indexe, amelyet az Európai Bizottság és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) támogat
Társadalmi kohéziós radar (2013 és 2014) a Bertelsmann Alapítványtól
Az európai életminőség-felmérés fontos forrása volt mind a kutatásnak, mind a nyilvános vitának, hozzájárulva a Bizottság GDP-n túlmutató menetrendjének kidolgozásához. Az Eurostat életminőségre vonatkozó mutatóinak kidolgozása során is felhasználták.
