Szereplők és intézmények Írországban

A miniszterelnök osztálya 1987 és 2009 között a korábbi háromoldalú szociális partnerségi rendszerért felelős kormányzati szerv volt. A kormány munkaügyi kapcsolatokban és munkakörülményekben való részvételének feladata azonban ma a Vállalkozási, Kereskedelmi és Foglalkoztatási Minisztérium (korábban Foglalkoztatási, Vállalkozási és Innovációs Minisztérium) alá tartozik. Ez az osztály felel az e területen bekövetkező valamennyi jelentősebb jogszabályi változásért (beleértve a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó törvényeket és az állami vitarendezési testületeket is). Feladata volt az Alacsony Bérek Bizottságának létrehozása is, és felelős a nemzeti minimálbér megvitatásáért. 2019-ben az alacsony bérezési bizottság a minimálbér óránkénti 0,25 euróval, 9,55 euróról 9,80 euróra emelését javasolta.

A 2011-ben létrehozott Közkiadási Minisztérium, az NDP Teljesítési és Reformja nagyrészt felelős a közszféra bérköltségeiért és nyugdíjaiért. Emellett a Munkahelyi Kapcsolatok Bizottságának segítségével tárgyalt a főbb közszféra stabilitási megállapodásairól (a Croke Park-megállapodás, a Haddington Road Agreement, a Lansdowne Road Agreement, a Public Services Stability Agreement és – 2020 decemberében – a Building Momentum) az ICTU Közszolgáltatási Bizottságával. Ezek a megállapodások az ICTU-n kívüli szervekre is vonatkoznak, például a Garda Síochánát (a rendőrséget) és a Védelmi Erőket képviselő szövetségekre, valamint a kórházi tanácsadókat, fogorvosokat és pszichiátriai ápolókat képviselő nem ICTU-s szakszervezetekre.

A Munkahelyi Kapcsolatok Bizottságát 2015-ben hozták létre. Ez négy állami szerv összevonása, amelyek korábban szabályozták a munkaviszonyokat: a Munkaügyi Kapcsolatok Bizottsága, a Munkaügyi Fellebbviteli Bíróság, az Esélyegyenlőségi Bíróság és a Nemzeti Foglalkoztatási Jogi Hatóság.

A Munkaügyi Bíróság foglalkozik az egyéni és kollektív jogviták benyújtásával.

Az Egészségügyi és Biztonsági Hatóság az a nemzeti jogszabályi szerv, amelynek feladata a munkavállalók (alkalmazottak és önálló vállalkozók) és a munkatevékenység által érintett személyek védelme a munkával kapcsolatos sérülésekkel és megbetegedésekkel szemben. Végrehajtja a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jogszabályokat, elősegíti a balesetek megelőzését, valamint tájékoztatást és tanácsadást nyújt minden ágazatban. Szerepet játszott a munkába való visszatérés protokolljának nyomon követésében is a 2020-as Covid19-világjárvány idején, munkahelyi ellenőrzéseket végzett.

Az ICTU az írországi szakszervezetek túlnyomó többségének ernyőszervezete, 48 társult szakszervezettel. Nemzeti szinten az ICTU a központi tárgyaló testület, például elősegíti a kétoldalú közszférabeli megállapodásokról szóló tárgyalásokat. Az ICTU a szociális partnerség formális korszakában (1987–2009) is háromoldalú testület volt. A szakszervezeteknek nem kell az ICTU-hoz csatlakozniuk ahhoz, hogy legitimek legyenek. A közszférában azonban a munkáltató (a kormány) nem tárgyal nem ICTU szakszervezetekkel. A szakszervezetnek meg kell felelnie a szakszervezeti törvények és a munkaügyi kapcsolatokról szóló törvények feltételeinek, és meg kell felelnie a tárgyalási engedély megszerzéséhez szükséges kritériumok listájának.

A kormány munkáltatóként konzultál néhány nem ICTU-val szakszervezettel és szövetséggel is, amelyek a Garda Síochánát és a Védelmi Erőket képviselik. Az ICTU-n kívüli csoportok, különösen a Garda Síochánát és a Védelmi Erőket képviselő csoportok azonban jelentős elégedetlenségüket fejezték ki a tárgyalásokban való közvetlen részvételük hiánya miatt.

Az Ibec a munkáltatók legnagyobb képviseleti testülete Írországban. A szociális partnerségben részt vevő háromoldalú testület volt (1987–2009), de a nemzeti bérmegállapodások felmondása óta nem tárgyalt nemzeti szinten (nem képviseli a munkáltatókat a közszféra egészére kiterjedő tárgyalásokon, de képviselheti az egyes közszférabeli munkáltatókat, például az egyetemeket a vitarendezésben). Az Ibec politikai érdekképviseleti szerepet tölt be, és képviseli a tagokat a napi munkaügyi kapcsolatokban a Munkahelyi Kapcsolatok Bizottságában és a Munkaügyi Bíróságon. Az Ibec a kisvállalkozások nevében is lobbizik a Kisvállalkozások Szövetségén keresztül.

Az Építőipari Szövetség képviseli az építőipar munkaadóit, politikai szószólóként és a tagokat képviseli a munkaügyi kapcsolatok fórumain.

Az Ír KKV-szövetség a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatokat képviseli. Ez egy lobbicsoport, és nem vesz részt kollektív tárgyalásokban.

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) az EU és az ír munkajog kialakítása során a tagok érdekeit fejezi ki, és folyamatosan tájékoztatja tagságát azokról a jogszabályi változásokról, amelyek "közvetlenül befolyásolhatják üzleti tevékenységüket". Nem folytat kollektív tárgyalásokat.

A szakszervezeti képviseletről

Az unió alapításának jogát Írország alkotmánya 40. cikke (6) bekezdése (1) bekezdésének iii. pontja rögzíti. A szakszervezeti tagokat különböző törvények védik a diszkriminációval szemben. Ezek közé tartozik az 1977. évi tisztességtelen elbocsátásról szóló törvény, amely automatikusan tisztességtelenné teszi a szakszervezeti tagság vagy tevékenység miatti elbocsátást. Egyes köztisztviselők jelenleg ki vannak zárva a szakszervezetek létrehozásának lehetőségéből, ehelyett képviseleti egyesületeket hoznak létre, amelyekre a sztrájk körüli korlátozások vonatkoznak. Ide tartoznak a Garda Síochána és a Védelmi Erők tagjai.

Szakszervezeti tagság és népsűrűség, 2012–2020

Megjegyzések: * A szakszervezeti tagsággal rendelkező munkavállalók aránya. ** A munkavállalók szakszervezeti tagsága a teljes szakszervezeti tagságra számítva, és szükség esetén az aktív, eltartott és foglalkoztatott munkaerőn kívüli szakszervezeti tagok (azaz nyugdíjasok, önálló vállalkozók, diákok, munkanélküliek) tekintetében kiigazítva. CSO, Központi Statisztikai Hivatal; n.a., nem áll rendelkezésre.

Összességében a szakszervezeti sűrűség a 20. század vége óta tovább csökkent, annak ellenére, hogy a szakszervezeti tagság 2019 óta nőtt. A sűrűség csökkent az írországi foglalkoztatás rekordszintjének köszönhetően, több mint 2,5 millió ember dolgozik. A női szakszervezeti tagság növekszik, és jelenleg Írországban a nők teszik ki az összes szakszervezeti tag 75%-át.

Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek

Írországban csak egy szakszervezeti szövetség működik, az ICTU.

Főbb szakszervezeti szövetségek és szövetségek

2011-ben a Bizottság jelentést tett közzé a szakszervezeti mozgalomról. Ez a jelentés azt javasolta, hogy az ICTU közös ágazatokban dolgozó tagszervezetei szorosabban működjenek együtt, és vizsgálják meg a lehetséges egyesüléseket és egyesüléseket annak érdekében, hogy növeljék a tagok számára nyújtott teljesítményüket és szélesebb körű hatásukat. 2013-ban, az ICTU kétéves konferenciáján hivatalosan elfogadták a szakszervezeti átrendeződést, 2014-ben pedig néhány szakszervezet közötti tájékozódó megbeszélésekre került sor. 2018. január 1-jén három közszolgálati szakszervezet – az ír önkormányzati, állami és civil szakszervezet (Impact), a közszolgálati végrehajtó szakszervezet (PSEU) és a civil és közszolgálati szakszervezet (CPSU) – jelentős egyesülése lépett hatályba. Ez egy új, 80 000 tagot számláló szakszervezet megalakulásához vezetett, amelyet Fórsa néven ismertek. Az egyesülést követően számos kézműves szakszervezet egyesült, és Connect Szakszervezetté alakult. A szakszervezeti racionalizálás valószínűleg ismét aktuális kérdéssé válik, és a kisebb szakszervezetek bizonyos szintű összeolvadása gyakorlati és pénzügyi okokból valószínűleg a középpontba kerül.

A munkáltatói képviseletről

Munkaadói szervezetek tagsága és sűrűsége, 2012–2019

Megjegyzések: * Nincsenek rendelkezésre nemzeti adminisztratív adatok; Az Ibec szerint a sűrűség a foglalkoztatottak 70% -a. ** A kollektív tárgyalásokban részt vevő bármely munkáltatói szervezet tagjaként dolgozó munkavállalók százalékos aránya.

Fő munkaadói szervezetek

Írországban a fő munkaadói szervezet az Ibec, amely mintegy 7500 vállalatot tart nyilván, és 60 alágazattal rendelkezik, amelyek meghatározott ágazatokra szakosodtak. Az Ibec része a Kisvállalkozások Szövetsége, amely az 50 vagy annál kevesebb embert foglalkoztató cégek képviseletére specializálódott.

Az Építőipari Szövetség (CIF) az építőiparban működő és ahhoz kapcsolódó vállalkozások képviseletére specializálódott. Körülbelül 3,000 tagja van.

Az Ír KKV-szövetség (ISME) a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatok képviseleti testülete. Ez egy lobbicsoport, és nem vesz részt kollektív tárgyalásokban.

Az AmCham több mint 500 amerikai székhelyű multinacionális vállalatot képvisel Írországban, lobbicsoportként eljárva.

Főbb munkáltatói szervezetek és konföderációk, 2022

Források: Szervezetek és konföderációk honlapjai

A háromoldalúság nem része a kollektív tárgyalásoknak. Ez 2009 vége óta így van. Az ír gazdaság 2013 óta tartó folyamatos lendülete azonban nyomást gyakorol arra, hogy valamilyen nemzeti rendszert hozzanak létre a foglalkoztatással kapcsolatos tényezőkkel és a tágabb társadalmi és gazdasági kérdésekkel kapcsolatos politikák koordinálására. Az ICTU és az Ibec a LEEF-folyamat megerősítését és kiterjesztését szorgalmazta, hogy mindkét szereplőt bevonják a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területekre. 2020-ban a COVID-19 világjárvány biztosította a hátteret mindkét képviseleti testület bevonásához, hogy közvetlenül együttműködjenek a kormánnyal a "munkába való visszatérés" protokoll kidolgozásában, valamint a munkavállalók és a vállalkozások pandémiás kifizetési támogatásának kidolgozásában. Az Ibec és az ICTU továbbra is szorgalmazza a szociális párbeszéd elmélyítését. Az új hárompárti koalíciós kormány (a Fianna Fáil, a Fine Gael és a Zöld Párt tagjai), Micheál Martint 2020 júniusában választották meg miniszterelnöknek, megígérte, hogy tovább fejleszti a szociális párbeszédet, és elkötelezte magát egy új szociális párbeszéd egység létrehozása mellett a miniszterelnöki osztályon belül. Mindkét szociális partner, az Ibec és az ICTU kifejezte igényét a szociális párbeszéd struktúráinak megerősítésére, az Ibec pedig a LEEF szélesebb körű kérdésekben, például a lakhatásban való részvételét kéri. A szociális párbeszéd formalizálásához és megerősítéséhez kormányzati jóváhagyásra lesz szükség, amelyet még nem kaptak meg.

A Foglalkoztatási, Vállalkozási és Innovációs Minisztérium által jóváhagyott kétoldalú testület az Alacsony Fizetések Bizottsága. Ennek a bizottságnak az a feladata, hogy megvizsgálja az alacsony fizetésű munkával kapcsolatos főbb kérdéseket, és eldöntse, hogy a nemzeti minimálbér megérdemli-e az emelést. Független elnökből áll; három ember, akik az alacsony fizetésű munkavállalók érdekeit képviselik; három munkáltatói érdeket képviselő személy (akik számára a nemzeti minimálbér vonatkozik); és két közgazdasági, munkaerő-piaci, statisztikai vagy munkajogi háttérrel rendelkező ember.

A szociális partnerek a Nemzeti Gazdasági és Szociális Tanácsban (NESC) ülnek ki. A NESC a környezetvédelmi és lakhatási kérdésekre összpontosít; ugyanakkor fontos szerepet játszott az egymást követő szociális partnerségi megállapodások (1987–2009) társadalmi és gazdasági hátterének megteremtésében. A szociális partnerség 2009-es összeomlása ellenére is aktív.

2015-ben a kormány elindította a Nemzeti Gazdasági Párbeszédet. A párbeszéd egy hivatalos konzultációs és vitafolyamat, amelyben a társadalmi érdekeket képviselő szervezetek széles köre vesz részt, beleértve az IBEC-et és az ICTU-t is, hogy javítsa az egész éves költségvetés-fejlesztési folyamatot.

Főbb három- és kétoldalú testületek

A szervek szabályozása, összetétele és hatásköre