Fiatalok

23 június 2022

A fiatalság a gyermekkor és a felnőttkor közötti időszak leírására használt kifejezés. Bár ez egy képlékeny meghatározás lehet, a szakpolitikában is használják konkrét korcsoportokra Read more

A fiatalság a gyermekkor és a felnőttkor közötti időszak leírására használt kifejezés. Bár ez egy képlékeny meghatározás lehet, a szakpolitikában is használják konkrét korcsoportokra utaláshoz. A fiatalok számára jó nevelkedési, tanulási és munkakörnyezet biztosítása az egyik legfontosabb cél Európában és az Eurofound számára – és egyben olyan cél is, amely napjainkban különös kihívásokkal szembesül. A fiatalokra hosszú ideje különös hangsúlyt fektetnek az uniós szintű szakpolitikák, és ez ma különösen így van. 

Read less

A legújabb változások

Watch the webinar: A better Europe for young people – What matters most?

Joint webinar - European Commission’s DG for Education and Culture (DG EAC), Eurofound and the International labour...

Eurofound discusses latest research with President of Ireland

Eurofound’s Executive Director, Ivailo Kalfin, and Deputy Director, Maria Jepsen, met with President Michael D Higgins...

Eurofound and IIEA discuss labour market change and future of work

The Directors and senior staff of Eurofound and the Institute of European Affairs (IIEA) met at Eurofound, Dublin on 2...

Európai uniós háttér

Top

A fiatalok foglalkoztatása és a fiatalokat érintő kérdések továbbra is kiemelt helyen szerepelnek az EU szakpolitikai napirendjén, és komoly aggodalomra ad okot, hogy a fiatalok a Covid19 válság társadalmi és gazdasági hatásainak fő áldozatai közé fognak tartoRead more

A fiatalok foglalkoztatása és a fiatalokat érintő kérdések továbbra is kiemelt helyen szerepelnek az EU szakpolitikai napirendjén, és komoly aggodalomra ad okot, hogy a fiatalok a Covid19 válság társadalmi és gazdasági hatásainak fő áldozatai közé fognak tartozni. Mivel az előző recesszióért is ők fizették a legsúlyosabb árat, az Európai Bizottság - annak érdekében, hogy a történelem ne ismételje meg önmagát - a Covid19 foglalkoztatási és társadalmi következményeinek kezelésére konkrét szakpolitikai eszközként megerősített ifjúsági garanciát javasolt. E kezdeményezés annak biztosítását tűzte ki célul, hogy valamennyi 30 év alatti fiatal az állásuk elvesztését, illetve a tanulmányaik befejezését követő négy hónapon belül minőségi állásajánlatot kapjon, továbbképzésben, illetve tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy szakmai gyakorlaton vegyen részt.

Ez a kezdeményezés a korábbi európai szintű intézkedésekre épül. A Bizottság "Befektetés az európai ifjúságba" című 2016-os közleménye a fiatalok támogatását tűzte ki célul egy ifjúsági csomag formájában. A csomag a 2013-ban indított ifjúsági garancia és ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés révén támogatja a munkavállalás jobb lehetőségeit, a jobb lehetőségeket az oktatás és képzés révén, valamint a szolidaritás, a tanulási mobilitás és a részvétel jobb lehetőségeit.

Ezen erőfeszítés részeként a 2018. november 26-án elfogadott legújabb uniós ifjúsági stratégia (2019-2027) meghatározza a tagállamokkal az ifjúságpolitika terén folytatott együttműködés kereteit. A tevékenységek az "Engage" (bevonás), "Connect" (összekapcsolás) és "Empower" (felhatalmazás) szavakkal fémjelzett három fő cselekvési területre csoportosulnak.

A Bizottság 2020. januárjában terjesztette elő „Erős szociális Európa az igazságos átmenetért" című közleményét. Ez előkészítette az utat a szociális jogok európai pillérének végrehajtására irányuló cselekvési tervhez, amely megerősíti az EU ifjúsági garancia iránti elkötelezettségét.

Amint világossá vált, hogy a fiatalok a Covid19 világjárvány és a korlátozó intézkedések súlyos társadalmi és gazdasági hatásaitól leginkább szenvedő csoportba tartoznak, a Bizottság 2020 júliusában elindította az ifjúsági foglalkoztatást támogató csomagot, amely négy területre tagolódik, hogy a következő generáció számára "hidat képezzen a munkahelyekhez". A Bizottság javaslatot terjesztett elő a 2013-as ajánlás helyébe lépő, „Híd a munkahelyekhez - Az ifjúsági garancia megerősítése" című tanácsi ajánlásra. Ez a kezdeményezés a vállalatok azon igényeihez kapcsolódik, hogy biztosítsák a szükséges készségeket, különösen a zöld és a digitális átmenethez. Az ifjúsági garancia által lefedett korosztályt 15-24 évről 15-29 évre bővíti. A csomag a szakoktatásra és -képzésre vonatkozó javaslatot, a szakmai gyakorlatok új lendületét és a fiatalok foglalkoztatását támogató további intézkedéseket is tartalmaz.

A szociális jogok európai pillérének cselekvési terve, amelyet az Európai Bizottság 2021 márciusában javasolt, és amelyet a 2021. májusi portói szociális csúcstalálkozón tett nyilatkozat követett, új, ambiciózus célokat vezetett be a fiatalok vonatkozásában, például 2030-ig a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő 15-29 éves fiatalok (NEET) arányának 12,6%-ról (2019) 9%-ra történő csökkentését.

Az Eurofound ifjúsági kérdésekkel kapcsolatos munkája a Bizottság 2019-2024 közötti időszakra vonatkozó, emberközpontú gazdaságra vonatkozó prioritásához kapcsolódik, és itt rendkívüli fontosságú.

Read less

Kutatás

Top

Youth infographic
Infografika

Az Eurofound mára hatalmas munkát végzett a fiatalokat a foglalkoztatással, az életminőséggel és a társadalmi kohézióval összefüggésben érintő kérdések területén. A Covid19 világjárványt követő gazdasági és társadalmi válság fényében a kutatás továbbra is a fiatalokat érintő kérdéseket vizsgálja több témakörben, különösen a foglalkoztatás és a munkaerőpiac, az életkörülmények és az életminőség, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés vonatkozásában.

A Covid19 és annak hatása a fiatalokra

Az Eurofound egyedülálló elektronikus felmérése, az Élet, munka és Covid19 betekintést nyújt a világjárványnak az emberek, köztük a fiatalok életére gyakorolt hatásába, azzal a céllal, hogy segítse a politikai döntéshozókat a válságra adott válaszok kialakításában. A több fordulóban végzett felmérés lehetővé teszi a fiatalok előtt álló kihívásoknak a világjárvány különböző szakaszaiban történő összehasonlítását.

Erre a kutatásra építve az Eurofound a Covid19 EU-ban élő fiatalokra gyakorolt hatását elemezte a foglalkoztatottságuk, gazdasági helyzetük, a társadalmi kirekesztés, a mentális jólét és az intézményekbe vetett bizalom szempontjából. A kutatás áttekintést nyújt a világjárvány fiatalokra gyakorolt gazdasági és társadalmi hatásainak csökkentése érdekében hozott szakpolitikai intézkedésekről.

2008–2013 válság és munkahelyek

A 2008-2013-as válságot követően az uniós munkanélküliség riasztó szintre emelkedett, a 15-29 évesek körében elérte a 20%-ot, és az egyes tagállamokban még ennél is magasabb szintet ért el. Az ifjúsági garancia és más intézkedések segítségével a fiatalok munkanélkülisége az elmúlt években helyreállt, és 2019-ben végre elérte a válság előtti szintet. Továbbra is kérdéses azonban, hogy hol vannak a munkahelyek, és hogyan lehet segíteni a fiatalokat, különösen azokat, akik hosszú távon kiszorultak a munkaerőpiacról. A megerősített ifjúsági garancia itt kulcsfontosságú lesz a Covid19 válságra való válaszadásban és a fiatalok munkanélküliségének újabb erőteljes növekedésének elkerülésében. Az Eurofound kutatása széles körben hozzájárul az ifjúságpolitika fejlesztéséhez, a következőkre összpontosítva:

  • Fiatalok tartós munkanélkülisége:
  • vállalkozásindítási támogatás fiatalok számára
  • fiatal vállalkozók Európában
  • a fiatalokat érintő átmenetek feltérképezése Európában
  • ifjúság és munka, valamint a fiatalok életének ezen aspektusát javító politikai iránymutatások
  • a fiatal munkavállalók segítése a válság idején, valamint a társadalmi partnerek és hatóságok hozzájárulásai
  • az ifjúsági garancia tapasztalatai Finnországban és Svédországban.
  • Foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok

A kutatás fókuszát a közelmúltban úgy alakították át, hogy a Covid19 európai fiatalokra gyakorolt hatását vizsgálja.

A NEET-fiatalok és a kirekesztés

A magas munkanélküliség mellett a tagállamok 2008 óta a recessziónak a 30 év alatti fiatalokra gyakorolt aránytalan hatásával is küzdenek, még a magasabb iskolai végzettségűek esetében is. A foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő (NEET) 15-29 évesek száma 2008 után gyorsan emelkedett, de 2014 óta ismét csökkent, és 2018-ra visszatért a válság előtti szintre. Néhány tagállamban, különösen Olaszországban és Görögországban azonban továbbra is magasak maradtak az arányok. Az Eurofound célja megismerni a fiatalok munkaerőpiacról és az oktatásból való kimaradásának gazdasági és társadalmi következményeit.

A Covid19 fiatalokra gyakorolt hatását vizsgáló kutatások a fiatalok járvány kezdetekor fennálló gazdasági és társadalmi helyzetére összpontosítottak, különösen a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok vonatkozásában. A jelentés ismerteti a fiatalok munkaerő-piaci részvételét a 2007-2020 közötti időszakban, és a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok jellemzőit és sokféleségét tárgyalja.

A válságtól eltekintve a fiatalok egy része különösen nehezen fér hozzá a foglalkoztatáshoz: a fogyatékossággal élők vagy más egészségügyi problémával küzdők másokhoz képest 40%-kal nagyobb eséllyel válnak foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatallá. E nehézségek áthidalására az aktív befogadás politikája tekinthető a legmegfelelőbb eszköznek. Az Eurofound 11 uniós tagállamban vizsgálta a fogyatékossággal élő vagy más egészségügyi problémával küzdő fiatalokra vonatkozó aktív befogadási politikákat.

Az ifjúsági dimenzió az Eurofound felméréseiben

Az ifjúsági dimenzió az Eurofound kutatásainak, közöttük a felméréseinek több területén releváns tényező.

Az Élet, munka és Covid19 e-felmérés, amelyet 2020-ban és 2021-ben több körben végeznek el, a világjárvány hatását vizsgálja a korcsoportok között. A fiatalokat érintő témák között szerepel a munkahely elvesztése és a bizonytalanság, a mentális jólét, a társadalmi kirekesztés és a jövővel kapcsolatos optimizmus, az online oktatással kapcsolatos tapasztalatok, az intézményekbe vetett bizalom és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés. Az eredmények azt mutatják, hogy a fiatalokat ismét súlyosan érintik egy újabb válság társadalmi és gazdasági hatásai.

A 2016. évi európai életminőség-felmérés (EQLS) fontos eltéréseket talált a korcsoportok között az életminőség, a társadalmi befogadás és a társadalom minősége és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében. Az európai életminőség-felmérés adatait használták továbbá a fiatalok európai szociális helyzetéről szóló szakpolitikai közlemény megfogalmazásához is.

A 2010. évi európai munkakörülmény-felmérés (EWCS) rámutatott, hogy a fiatalok (25 év alattiak) munkakörülményei néhány szempontból jelentősen eltérnek az idősebb munkavállalókéitól. A 2015-ös EWCS adatai azt mutatják, hogy a fiatalabb és idősebb munkavállalók közötti készségekbeli szakadék fokozatosan csökken.

Az Eurofound Élet, munka és a Covid19 e-felmérése az EQLS és az EWCS különböző kérdéseit használta fel, és szükség szerint a felmérés céljainak megfelelően átalakította azokat.

Read less

Fő üzenetek

Top
  • A 2008 óta folyamatosan emelkedő munkanélküliség súlyos gazdasági és társadalmi következményeit a fiatalok szenvedték el. A becslések szerint évente több mint 153 milliárd EUR gazdasági veszteséget okoz az EU-nak az, hogy ilyen nagyszámú fiatal nincs jelen a munkaerőpiacon és az oktatásban.
  • A 2008-2013-as válság rávilágított arra, hogy a fiatalok más korcsoportokhoz képest jobban ki vannak téve a gazdasági recessziónak. A fiatalok munkanélkülisége számos uniós országban 40% fölé emelkedett, és a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok aránya a 15-29 éves uniós népesség vonatkozásában elért 16%-kal történelmi csúcsot ért el.
  • A 2008-as pénzügyi válságot követő, a fiatalok támogatására irányuló uniós és tagállami szakpolitikai erőfeszítések ellenére a Covid19 válság idején is a fiatalokat sújtotta leginkább a munkahelyek elvesztése. A világjárvány miatti korlátozások által leginkább érintett ágazatokban túlreprezentált és nagyobb eséllyel ideiglenes szerződéssel vagy részmunkaidőben foglalkoztatott 18-29 évesek 12%-a, akik az Élet, munka és Covid19 e-felmérés legalább két fordulójában válaszoltak, arról számolt be, hogy elvesztette állását, és a diákok 12%-a is munkanélküliséggel nézett szembe.
  • A munkanélküli vagy inaktív fiatalok más csoportoknál nagyobb valószínűséggel tapasztaltak lakhatási bizonytalanságot a világjárvány idején (2021 tavaszán 17%), és arról számoltak be, hogy nehezen tudtak megélni (43%), valamint hogy nem volt megtakarításuk (39%); a fiatalok több mint fele azonban arról számolt be, hogy a szüleivel él, ami némi biztonságot jelentett. Ha a fiatalok nem tudnak aktívan részt venni az oktatásban és a munkaerőpiacon, akkor nagy a kockázata annak, hogy hosszú távon leszakadnak, ami súlyos következményekkel járhat a saját jövőjükre és a társadalom jövőjére nézve.
  • A Covid19 válság az idősebb csoportokhoz képest aránytalanul nagy hatással volt a fiatalok életelégedettségére és mentális jólétére. Ez 2020 tavasza és nyara között, a lezárások enyhülésével javult, de 2021 tavaszán a korlátozások és az iskolabezárások visszatérésével a mélypontra esett, ami hozzájárult az életelégedettség és a mentális jólét csökkenéséhez, ahol a fiatalok közel kétharmadát fenyegette a depresszió veszélye.
  • A fiatalok intézményekbe vetett bizalma összességében szintén magasabb maradt, mint más csoportoké, annak ellenére, hogy a Covid19 válság a mentális egészség és a foglalkoztatás szempontjából őket érintette a legsúlyosabban. A politikai döntéshozók számára fontos lesz, hogy erre a társadalmi tőkére építsenek, és biztosítsák, hogy az ifjúságba való befektetés továbbra is az EU politikai napirendjének vezető pontja maradjon.
  • A világjárvány idején a fiatalok támogatására számos intézkedést vezettek be. Ezek közé tartozott a megerősített európai ifjúsági garancia, a fiatalok oktatásban tartására irányuló nemzeti kezdeményezések, valamint a kifejezetten a fiatalok számára nyújtott pénzügyi támogatás és szociális védelem akadályainak csökkentésére irányuló intézkedések; azonban e szakpolitikai válaszok közül sok csak ideiglenes jellegű volt. Jövőbeni válságok esetén nagyobb ellenálló képesség biztosítása érdekében, a politikai döntéshozók számára döntő fontosságú lesz, hogy a fiatalokat érintő hosszú távú intézkedéseket, például a munkához és a tanulószerződéses gyakorlati képzéshez való hozzáférés tartós javítását, valamint a munkahelyi biztonság növelését célzó intézkedéseket helyezzék előtérbe.
Read less

Kiadványok és adatok

Top

Az alábbi szakaszok a témával kapcsolatos számos kiadványhoz, adathoz és  folyamatban lévő munkához biztosítanak hozzáférést. 

  • Kiadványok (162)
  • Adatok
  • Ongoing work (1)

Az Eurofound kiadványai számos formában jelennek meg, többek között jelentések, szakpolitikai tájékoztatók, blogok, cikkek és prezentációk formájában. 

Adatok

Az ehhez a témához kapcsolódó adatok az alábbi linkeken keresztül férhetők hozzá.

Ongoing work

Research continues in this topic on a variety of themes, which are outlined below with links to forthcoming titles. 

Intergenerational dynamics over time

Publication március 2023