Ifjúságpolitika

A fiatalok foglalkoztatási válságának kezelése kiemelt szerepet kapott az európai politikai menetrendben. 2016. december 7-én a Bizottság közzétette a Befektetés az európai ifjúságba című közleményét. Ez a közlemény ifjúsági intézkedéscsomag formájában újult erőfeszítést jelent a fiatalok támogatására. Az intézkedéscsomag része az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés útján jobb esélyek biztosítása a munkavállalás terén, jobb esélyek biztosítása az oktatás és a képzés révén, valamint jobb esélyek biztosítása a szolidaritás, a tanulási célú mobilitás és a részvétel tekintetében.

Az intézkedéscsomag elkötelezett a tényadatokon alapuló szakpolitikai döntéshozatal mellett, és ennek keretében különösen fontos az Eurofound azon küldetése, hogy ismeretanyag rendelkezésre bocsátásával támogatja a szociális és munkával kapcsolatos szakpolitikák fejlesztését. Az Eurofound 2017–2020. munkaprogramjában a fiatalok kérdését különböző stratégiai területek részeként kezelik, különösen a jól működő és befogadó munkaerőpiacok, az életminőség és a társadalom minősége, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés keretében.

Az Eurofound munkája

Az Eurofound mára hatalmas munkát végzett a fiatalokat a foglalkoztatással, az életminőséggel és a társadalmi kohézióval összefüggésben érintő kérdések területén.

Legfontosabb hozzájárulások: Válság és munkahelyek

A fiatalokat különösen sújtotta a válság. Az uniós munkanélküliség 2013. első negyedévében rekordszintű, 10,9%-os mértéket ért el, de a 25 év alattiak körében ez a szint még magasabb volt, 23,5%. Görögországban és Spanyolországban a fiatalok több mint fele nem rendelkezett állással, és rendkívül magas volt az arány Portugáliában (38,%) és Olaszországban (37,8%) is.

Az ilyen kritikus szintű ifjúsági munkanélküliség által felvetett legfontosabb kérdések a következők: „Hol vannak a munkahelyek?” és „Hogyan lehet más módon segíteni a fiataloknak?” Az Eurofound jelenlegi munkája széles körben hozzájárul az ifjúságpolitika fejlesztéséhez, a következőkre összpontosítva:

• vállalkozásindítási támogatás fiatalok számára
• fiatal vállalkozók Európában
• a fiatalokat érintő átmenetek feltérképezése Európában
• ifjúság és munka és a fejlesztésre irányuló szakpolitikai mutatók
• a fiatal munkavállalók segítése a válság során, valamint a szociális partnerek és hatóságok hozzájárulásai
• az ifjúsági garancia tapasztalatai Finnországban és Svédországban.

Legfontosabb hozzájárulások: A NEET-fiatalok és a kirekesztés

Bármennyire fontos is, az ifjúsági munkanélküliség csupán a probléma egyik része. Különös kihívást jelent a recesszió 30 év alatti fiatalokat érintő aránytalan hatása, még a képzettebben esetében is: a 15–29 éves korosztály közül 12,5 millió nem vesz részt a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben (NEET). Az Eurofound szeretné megérteni a munkaerőpiacról és az oktatásból kimaradó fiatalok gazdasági és társadalmi hatását. Lásd az Eurofound átfogó munkáját a NEET-fiatalok témakörben.

A válságtól eltekintve a fiatalok egy része különösen nehezen fér hozzá a foglalkoztatáshoz: a fogyatékossággal élők vagy más egészségügyi problémával küzdők másokhoz képest 40%-kal nagyobb eséllyel válnak NEET-fiatallá. Az aktív befogadás politikája tekinthető a legmegfelelőbb eszköznek e nehézségek áthidalására. Az Eurofound 11 uniós tagállamban vizsgálta a fogyatékossággal élő vagy más egészségügyi problémával küzdő fiatalokra vonatkozó aktív befogadási politikákat.

Az ifjúsági dimenzió az Eurofound felméréseiben

Az ifjúsági dimenzió az Eurofound kutatásainak több területén fontos tényező. A 2012. évi harmadik európai életminőség-felmérés (EQLS) fontos eltéréseket talált a korcsoportok között az életminőség, a társadalmi befogadás és a társadalom minősége tekintetében. Ezt részletesen az EQLS felmérés eredményeit leképező eszköz korcsoport szűrőjének használatával lehet megtekinteni. Az európai életminőség-felmérés adatait használták továbbá a fiatalok európai szociális helyzetéről szóló 2014. évi szakpolitikai közlemény (lásd lent) megfogalmazásához is.

A 2010. évi ötödik európai munkakörülmény-felmérés (EWCS) rámutatott, hogy a fiatalok (25 év alattiak) munkakörülményeinek néhány szempontja jelentősen eltér az idősebb munkavállalókéitól. Újabban, a 2015. évi hatodik európai munkakörülmény-felmérés (EWCS) rámutatott, hogy alapvetően csökken a fiatal és az idősebb munkavállalók közötti szakemberhiány. További információhoz használja az EWCS felmérés eredményeit leképező eszközt.