A nemzeti minimálbérek jelentős emelése 2025-re – az uniós irányelvhez kapcsolódóan?

A 2025-ös kamatemelést követően a legtöbb országban a minimálbérből élők vásárlóerejének növekedéséről van szó, annak ellenére, hogy a nominális kamatláb-emelések általában alacsonyabbak, mint 2024-ben. A minimálbér-meghatározók alacsonyabb növekmények meghatározásával reagáltak a csökkenő inflációra. De míg az infláció kisebb szerepet játszik, egy másik tényező is szerepet játszhat a minimálbér meghatározásában: a minimálbér-irányelv, amely több országban befolyásolta a nemzeti minimálbérek emelését.

Jelentős változások a minimálbérekben

A nemzeti minimálbérek 2024. január 1. és 2025. január 1. között Ciprus kivételével minden országban emelkedtek (Spanyolország hamarosan bejelenti új kulcsát).

A nominális kamatlábak országonkénti változásairól az 1. ábra a következőket mutatja:

• jelentős növekedés a legtöbb közép- és kelet-európai tagállamban, Romániában közel 23%-os növekedés (a 2025. januári rendszeres frissítés és a 2024. júliusi ad hoc beavatkozás eredményeként); 15% Horvátországban és Bulgáriában; 12% Litvániában; 10% Csehországban és Lengyelországban; Magyarországon és Szlovákiában 9%; és 8% Észtországban

• jelentős, 6% feletti emelés Görögországban (a szokásos gyakorlat szerint 2024 áprilisában rögzítették az új kulcsot), Írországban és Portugáliában; és valamivel kevesebb mint 6% Hollandiában (két rendszeres frissítés eredményeként, 2024 júliusában és 2025 januárjában) és Lettországban

• mérsékelt növekedés valamivel 4% alatt Máltán, Belgiumban (+3,8%-os emelkedés 2024 áprilisához képest az automatikus indexálás miatt), Németországban, Luxemburgban, Franciaországban (+2%-os növekedés 2024 novemberéhez képest az automatikus indexálás miatt) és Szlovéniában. Az ábrán nem látható a spanyolországi döntés, ahol a kormány által javasolt 4,4%-os emelésről jelenleg tárgyalnak a szociális partnerekkel (a munkaadók 3%-os emelést javasoltak).

• Cipruson nem változott, mivel az ország új törvényes minimálbérét először 2024-ben emelték meg, és csak kétévente terveznek kiigazítást.

Az infláció szerepe a minimálbérek emelésében mérséklődik

A nominális minimálbérek emelése általában alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban: 2024 januárja és 2025 januárja között az átlagos növekedés 7% felett volt, míg 2023 januárja és 2024 januárja között közel 10%. Az idei minimálbér-megállapítást befolyásoló egyik nyilvánvaló tényező az infláció mérséklődése számos országban: a 2023 decembere és 2004 decembere közötti árszinteken alapuló előzetes adatok 3%-os átlagos inflációs rátát tükröznek, ami elmarad az egy évvel ezelőtt (2022 decembere és 2023 decembere között) regisztrált közel 4%-tól. [1]

A minimálbérek jelentősen alacsonyabb infláció következtében némileg szerényebb nominális emelkedésének hátterében a legtöbb országban a minimálbérből élők vásárlóerejének növekedése az általános kép. Az elmúlt 12 hónapban a nemzeti minimálbéreket minden országban az infláció fölé emelték, kivéve Ciprust és Belgiumot (ahol a reálbér csökkent) és Szlovéniát (ahol többé-kevésbé állandó maradt); úgy tűnik, hogy ez lesz a helyzet Spanyolországban is. Reálértéken a minimálbérek szintje jelentősen emelkedik a legtöbb közép- és kelet-európai tagállamban (Románia, Bulgária, Horvátország, Litvánia, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország), valamint Írországban, a nyugat-európai tagállamok közül.

Úgy tűnik, hogy a minimálbérekről szóló irányelv strukturális jellegű emeléseket váltott ki

Mivel az áremelések szerepe csökken a minimálbérek meghatározásában, más tényezők – különösen az új minimálbér-irányelv – szerepet játszhatnak a minimálbérek jelentős emelésében. A minimálbérről szóló irányelv előírja, hogy a jogszabályban meghatározott minimálbérrel rendelkező országoknak biztosítaniuk kell annak "megfelelőségét". Az 5. cikk szabályozza a megfelelő minimálbér megállapítására vonatkozó eljárást. Számos egyéb szempont mellett – beleértve a szereplőket, a gyakoriságot, a folyamat irányítására szolgáló egyértelmű kritériumok szükségességét és az ezek elemeit – a 4. bekezdés előírja, hogy

A tagállamok indikatív referenciaértékeket használnak a jogszabályban meghatározott minimálbérek megfelelőségének értékeléséhez. E célból használhatnak nemzetközi szinten általánosan használt indikatív referenciaértékeket, például a bruttó mediánbér 60 %-át és a bruttó átlagbér 50 %-át, és/vagy a nemzeti szinten alkalmazott indikatív referenciaértékeket.

Az új 2025-ös adókulcsok esetében az irányelv rendelkezéseihez szorosan kapcsolódó strukturális emelések figyelhetők meg, többek között a következők.

• Észtországban a szociális partnerek megállapodtak a kormánnyal egy olyan keretről, amely biztosítja, hogy a minimálbér 2027-re elérje az átlagbér 50%-át.

• Bulgáriában a kormány a 2025. január 1-jétől alkalmazandó minimálbérre vonatkozó döntését a 2023-tól kezdődő jogszabályra alapozta, amely az átlagbér 50%-ának megfelelő szintet ír elő.

• Romániában a kormány az átlagbér 50%-át is megcélozza (az új nominális ráta 2025 januárjában eléri a 47%-ot), amint azt a háromoldalú konzultációt követően a minimálbérre vonatkozó új jogszabály is meghatározza.

• Csehországban a minimálbér-meghatározók azt a célt tűzték ki, hogy a nominális ráta 2029-re elérje az átlagbér 47%-át.

• Szlovákiában a minimálbér már 2019-ben az átlagbér 60%-ához volt kötve, de ezt a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben 2020-ban 57%-ra csökkentették. Ezt a lépést 2024 októberében megfordították, amikor a parlament jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely a minimálbért az átlagbér legalább 60%-ában határozza meg (az előző két évben), kivéve, ha a szociális partnerek magasabb kulcsban állapodnak meg. A kormány döntése, miszerint 2025. január 1-jétől 750 euróról 816 euróra emelik a minimálbért, elmaradt a 60%-os kulcstól, és várhatóan a következő, 2026-os frissítés eléri ezt a célt.

• Írországban a 2025. januári minimálbért összhangban határozták meg azzal a céllal, hogy 2026-ra elérjék a mediánbér 60%-át.

• Spanyolországban 2020-ban a kormány ad hoc tanácsadó bizottságot bízott meg, hogy 2023-ra a minimálbér szintjét az átlagbér (nettó) 60%-ára emelje, a legutóbbi, 2025. januári emelés pedig azt a szintet kívánja tartani.

• Máltán a nemzeti minimálbér emelésére irányuló négyéves terv a végrehajtás második évében jár, amely egy 2023-as háromoldalú megállapodáson és az ország alacsony bérezési bizottságának ajánlásain alapul.

• Görögországban jelenleg folyik a minimálbérek képleten alapuló kiigazítási mechanizmusának 2027-től kezdődő bevezetésére irányuló javaslat.

Következtetés

A minimálbérből élők 2025 januárjában lendületet kapnak a zsebükben, mivel a nominális kamatlábak az elmúlt 12 hónapban szinte minden országban az infláció fölé emelkedtek. Az áremelkedések mérsékeltebb szintre való visszatérésével az infláció szerepe a minimálbérek jelentős emelésében csökkent, miközben az új minimálbér-irányelv elkezdett érvényesülni. Az irányelv "indikatív referenciaértékei", amelyek a minimálbérek megfelelőségének értékelését (az átlag- vagy mediánbér 50%-a vagy 60%-a) alapján határozzák meg, bár az irányelv nem írja elő őket, az irányelv nemzeti jogba való átültetése során a legtöbb jogszabályban meghatározott minimálbérrel rendelkező ország által előnyben részesített eszközzé váltak. Egyre több ország épít be ilyen referenciaértékeket jogszabályaiba, és a jogszabályban meghatározott minimálbéreket az infláció fölé emelik, hogy felzárkózzanak a tényleges bérekhez. A kulcskérdés az, hogy ezek a referenciaértékek elegendőek-e a minimálbérek megfelelőségének biztosításához a tagállamokban. Az Eurofound 2025-ös minimálbér-felülvizsgálata (2025 közepén várható) részletesebben megvizsgálja azt a kérdést, hogy a bérmeghatározók hogyan végzik el a mértékek megfelelőségének értékelését.

Kép © Nomad_Soul/Adobe Stock

Lábjegyzetek