Fizetés és jövedelem
A fizetés és a jövedelem központi szerepet játszik a munkaviszonyok és az életminőség szempontjából. A kérdés uniós szinten még nagyobb figyelmet kapott a válság okozta gazdasági és társadalmi fejlemények miatt.
Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.
Minimálbérek 2026-ban: Éves felülvizsgálat
Az EU-ban a minimálbér meghatározása egyre dinamikusabb és szorosan figyelemmel kísért politikai területté vált, amelyet az EU Minimálbér-irányelv áthelyezése és a törvényi kamatok évtizedes folyamatos reál növekedése alakít. Ez a jelentés a 2025-ben a tagállamok és Norvégia között zajló bérmeghatározási vitákat vizsgálja, különös tekintettel azokra az országokra, ahol nemzeti minimálbér van és nincs náluk, a minimálbér és a kollektív tárgyalások kölcsönhatására az alacsony fizetésű szektorokban, valamint az indikatív referenciaértékek növekvő szerepére a nemzeti döntések alakításában.Nemzeti minimálbérek az EU-ban: politikavezérelt növekedés, folyamatos konvergencia és a megbeszélt bérekhez való közelség
Az elmúlt évben a nemzeti minimálbérek jelentősen emelkedtek az EU-ban, különösen a közép- és kelet-európai országokban, tovább szűkítve a regionális különbségeket. Az EU minimálbér-irányelve jelentős mozgatórugóként vált a minimálbér-emelések számos országban, meghaladva az inflációs szinteket, és gyorsabban emelkedik, mint a kollektívan megállapodott béralapok sok alacsony fizetésű szektorban.Alacsony fizetésű munkahelyek: Foglalkoztatási trendek és a minimálbér-politikák hatása
Ez a jelentés vizsgálja a minimálbér-politikák hosszú távú hatásait az EU-27 foglalkoztatási struktúráira az elmúlt két évtizedben. Rendszerszinten elemzi, hogyan kapcsolódnak az ágazati és foglalkozási foglalkoztatási minták változásai ezekhez a politikákhoz. A jelentés szélesebb és hosszabb távú perspektívát vetett további mélységet a meglévő kutatásoknak, amelyek gyakran inkább a konkrét csoportok, például fiatal vagy alacsony képzettségű munkavállalók közvetlen hatásaira fókuszálnak, nem pedig a szerkezeti változásokra és a szélesebb munkaerőpiaci dinamikára.Az Eurofound jelentést készít a fizetés és a jövedelem különböző aspektusairól az Európa-szerte változó gazdasági körülmények fényében.
A szociális jogok európai pillére meghatározza az EU bérekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásait: a munkavállalók tisztességes életszínvonalat biztosító méltányos bérekhez való joga; megfelelő minimálbérek biztosítása; a dolgozói szegénység megelőzése.
Az Európai Bizottság 2020. októberi javaslatát követően az Európai Parlament és az EU Tanácsa 2022. október 19-én új irányelvet fogadott el a megfelelő minimálbérekről. Célja a dolgozói szegénység csökkentése, a bérekről szóló kollektív tárgyalások előmozdítása és a minimálbérek védelméhez való hozzáférés javítása.
A Tanács 2023. január 30-án ajánlást fogadott el az aktív befogadást biztosító megfelelő minimumjövedelemről.
A férfiak és nők egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elvének megerősítése érdekében a Tanács 2023. április 24-én új irányelvet fogadott el a bérek átláthatóságáról. Az irányelv célja a bérdiszkrimináció elleni küzdelem és a nemek közötti bérszakadék megszüntetése az EU-ban.
Európai Bizottság: A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervopens in new tab
EUR-Lex: (EU) 2022/2041 irányelv az Európai Unión belüli megfelelő minimálbérekrőlopens in new tab
Európai Bizottság: a Tanács ajánlást fogadott el a megfelelő minimumjövedelemrőlopens in new tab
Európai Unió Tanácsa: A bérek átláthatósága az EU-banopens in new tab
Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.
26 June 2024
Minimum wages in 2024: Annual review
This 2024 annual review of minimum wages provides a synopsis of minimum wage setting during 2023 in the EU27 and Norway. It reports in detail on the processes and outcomes of setting the minimum wage rates for 2024 and beyond. It investigates the extent to which minimum wage earners were affected by the cost-of-living crisis and shows how minimum wage workers are distributed across households over the entire income distribution. The report also addresses the criteria that minimum wage setters considered when setting the new rates for 2024 and to what extent these criteria already include the minimum elements mentioned in Article 5 of the EU Minimum Wage Directive. It provides some initial insights into Member States’ activities around the transposition of the directive, which was a moving target at the time of drafting the report. Finally, an overview of the latest minimum wage research related to the EU27 and Norway completes this report.
5 September 2023
Tackling rising inflation in sectoral collective wage bargaining
After a long period of price stability, inflation has made a remarkable comeback in the EU. In the aftermath of the COVID-19 pandemic, the energy crisis spurred by Russia’s war of aggression against Ukraine and the disruption of the international supply chain, among other factors, have driven up the prices of commodities and goods. While nominal wages picked up in 2021 and 2022, real wage growth has remained below inflation, affecting mainly low-income groups. Even though EU institutions expect inflation to slowly decline by 2025, many collective bargaining rounds have barely been able to keep up with the rapid increase in prices in 2022. Consequently, trade unions’ demands for compensation and pay increases in collectively agreed wages put pressure on some sectors. Updating minimum wages (in line with the directive on adequate minimum wages) plays a key role in protecting the purchasing power of low wages. With wages not keeping up with inflation rates, tensions may resurface in social dialogue and collective bargaining over the coming years.
18 June 2021
Gender pay transparency: Advancing the cause through a truly European proposal
7 September 2022
Access to essential services for people on low incomes: Energy, public transport and digital communications
In collecting information on essential services, the European Commission requested Eurofound to provide input on certain aspects of existing and planned measures in the Member States to improve access to essential services in reference to Principle 20 of the European Pillar of Social Rights. For this exercise, the scope was on energy services, public transport, and digital communications, and the focus on people at risk of poverty or social exclusion (in most cases in practice, people on low incomes). This paper provides an overview of the measures in the Member States based mainly on the inputs from the Network of Eurofound Correspondents, collected in February–March 2022. The paper reviews the measures across the entire EU by clustering the major types or targets of the measures to make essential services accessible, and by succinctly listing main country-level examples. It provides information for understanding the diversity and similarities of the measures applied and suggests pointers on areas where policy action could be developed.
24 January 2023
Economic and social inequalities in Europe in the aftermath of the COVID-19 pandemic
The COVID-19 pandemic had varying impacts on social groups, depending on existing disadvantages, and it was widely believed that it triggered a rise in inequalities across different areas of life. Using indicators from the EU’s Multidimensional Inequality Monitoring Framework (MIMF), this report shows how inequality in the spheres of income, health, employment and education changed between 2010 and 2020. It also examines the main drivers of this change during the pandemic and explores the relationships between government policies in several domains and inequality.
30 March 2021
Wealth distribution and social mobility
This report explores the distribution of household wealth in the EU Member States and analyses the role of wealth in social mobility. Using data from three datasets (the Household Finance and Consumption Survey, the Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe and the Luxembourg Wealth Study), it focuses on wealth per household member. Wealth composition is compared across social groups and countries, and the role of housing assets in wealth distribution and negative wealth is assessed. The findings show that parental background, including parental wealth, has an impact on educational and wealth mobility. In order to promote equality of opportunities in terms of access to education and housing, the impact of wealth inequalities, including differences in parental wealth, should be counterbalanced. The report also suggests that regularising wealth declaration in the EU could be a way of promoting social justice by minimising hidden wealth and combating tax evasion.
Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.
Marianna Baggio
Research officerMarianna Baggio az Eurofound szociálpolitikai osztályának kutatója, aki az európai életminőség-felmérés (EQLS) szempontjain, valamint a nemek közötti bérek átláthatóságának és az informális gondozásnak a témáján dolgozik. Mielőtt csatlakozott volna az Eurofoundhoz, szakpolitikai elemzőként dolgozott az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának Viselkedési Elemzésekkel Foglalkozó Kompetenciaközpontjában. Posztdoktorként dolgozott a milánói Vita-Salute San Raffaele Egyetemen és a Trentói Egyetemen. Széleskörű tapasztalattal rendelkezik a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) tisztviselőjeként Dél-Afrikában. Marianna a Trentoi Egyetemen szerzett PhD fokozatot közgazdaságtanból és menedzsmentből, viselkedési közgazdaságtan szakirányon.
Carlos Vacas‑Soriano
Senior research managerCarlos Vacas Soriano az Eurofound foglalkoztatási egységének vezető kutatóvezetője. Foglalkozik a bér- és jövedelem-egyenlőtlenségekkel, minimálbérekkel, alacsony fizetéssel, munkaminőséggel, ideiglenes foglalkoztatással és szegmentációval, valamint a munkahelyi minőséggel. Az Eurofoundhoz való csatlakozás előtt 2010-ben makrogazdasági elemzőként dolgozott az Európai Bizottságnál, valamint kutatóként az európai munkaerőpiacok területén a spanyol Központi Banknál. A bruggei Európai Főiskolán szerzett európai gazdasági tanulmányokból mesterfokozatot, valamint a Salamancai Egyetemen (Doctor Europaeus) PhD fokozatot munkaközgazdaságtanból.
Christine Aumayr-Pintar
Senior research managerChristine Aumayr-Pintar az Eurofound Munka Élet Osztályának vezető kutatási vezetője. Koordinálja az Eurofound szociális párbeszéddel és munkaügyi kapcsolatokkal kapcsolatos kutatásait, és felügyeli az Eurofound Kapcsolattartók Hálózatát (NEC). Elsődleges kutatási szakértelme – az egész EU-ra kiterjedő összehasonlító nézőpontból – a minimálbérekre, a kollektív bértárgyalásokra és a nemek közötti bérek átláthatóságára összpontosít. Mielőtt 2009-ben csatlakozott volna az Eurofoundhoz, munkaerőpiaci és regionális közgazdasági kutató volt az ausztriai Joanneum Researchnél. Közgazdász mesterdiplomát és társadalomtudományi/közgazdaságtani doktori fokozatot szerzett, miután közgazdaságtant tanult Grazban, Bécsben és Jönköpingben.
Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.
