A szabványos nemzetközi foglalkozási osztályozás (ISCO-08) kétjegyű szinten, valamint a szektor (NACE Rev 2.0) egyjegyű szinten alkalmazásával minden országban munkahelyek mátrixát hoznak létre. Minden munka egy foglalkozás egy szektorban. Összesen 43 kétjegyű foglalkozás és 23 egyjegyű szektor van, ami 989 munkahelyi cellát generál. A gyakorlatban sok elméleti munkakör nem tartalmaz foglalkoztatást; Például valószínűtlen, hogy sok képzett mezőgazdasági munkás dolgozik a pénzügyi szolgáltatások területén. Az országban a foglalkoztatási csoportok száma körülbelül 400 és valamivel több mint 800 között változik, és nagyrészt az ország mérete és az Európai Unió Munkaerő-felmérése (EU-LFS) mintamérete határozza meg. Minél nagyobb a munkaerő, annál sokfélesége van a lehetséges munkakörkombinációknak, amelyeket az LFS adataival azonosítani lehet.

Az egyes országok munkahelyeit valamilyen rangsorolási kritérium alapján sorolják, például az átlagos órabér alapján. A legfrissebb elemzésben használt országokra vonatkozó munkahely–bérrangsorok főként a Kereseti Struktúra (SES) felmérés mikroadataira (három hullámra: 2014, 2018 és 2022) alapulnak, amelyeket az EU-LFS éves adatfájljai egészítenek ki 2014–2020-ra, hogy lefedjék azokat a szektorokat, amelyeket nem lefed az SES. Ezek a források lehetővé tették az EU 27 tagállama számára országos munkahely-bér rangsorok létrehozását. Az alternatív rangsorokban két másik munkaminőségi kritérium is létezik – a munkahelyi oktatás (a munkakörbetöltők súlyozott átlagos oktatási szintjén alapulva, forrás: LFS) és szélesebb munkaminőség (a hét munkaminőségi dimenzió súlyozott átlagán alapulva, forrás: European Working Conditions felmérések 2015 és 2024).  

A munkahelyeket az adott ország munka-bér rangsora alapján osztották szét minden országban. A legjobban fizetett állásokat az 5-ös kvintilhez osztják, a legalacsonyabban fizetett munkákat az 1-es kvintiléhez. Minden egyes országban a kezdeti időszakban a foglalkoztatás lehető legközelebb kell állnia a foglalkoztatás 20%-ához, azaz a munkák a foglalkoztatási súlyuk alapján osztják be kvintilekhez. Ezután a munka-kvintila kiosztás minden országra fix marad, így az adott ötödöt követő összes diagramon (bárhogyan is lebontva) mindig egy adott kvintila foglalkoztatási adataira vonatkozik, amelyek kizárólag az adott ötödös pozíciók csoportjában vannak. A bemutató célján a fókusz a kvintila szintű foglalkoztatási állomány változására irányul egy adott időszakban az adott országokban, például 2019–2024 között. Az alábbi diagram egyszerűsített formában szemlélte a fent felsorolt három lépést, példáként a legjobban fizetett és legalacsonyabb fizetésű állásokat, amelyek nagy számban foglalkoztatnak az EU szintjén. (Bár a munkaköröket helyesen az EU kvintilája szerint osztják ki, az egyéni munka-bér rangok, 1–4 és 1105–1108, csak illusztráció céljából szolgál.)

Országonként végzett munkaköri rangsorok és ötödös kiosztások

A kezdő és záró időszakok közötti nettó foglalkoztatási változást (alkalmazott személyek számában) minden egyes országban összesítik, hogy megállapítsuk, a nettó munkahelynövekedés a foglalkoztatási struktúra tetejére, középsőre vagy alsójára koncentrálódik-e. Ha nem jelölik másként, a jelentés összes diagramja a megadott országban vagy az egész EU-ban kvintilánként mutat be nettó foglalkoztatási változást. Az EU összesített diagramjai egy közös EU-s munka-bér rangsorolás alkalmazásán alapulnak (a szabványosított nemzeti munka-bér rangsorok súlyozott átlagán alapulva).

A kapott ötöd diagramok egyszerű, grafikus ábrázolást adnak az adott időszakban a foglalkoztatási változás mértékéről, valamint arról, hogyan oszlott el ez a változás különböző bérszintű állások között. Hasonló besorolás is elvégezhető a munkaadók készségeivel vagy egy széles, többdimenziós indikátorral a munkaminőség rangsorolási kritériumként, és adatokat is biztosítanak az eredményes bontásokhoz.

Az alábbi ötéves diagram például az EU27 foglalkoztatási változását mutatja be 2019–2024 között. Az ábrát a bal oldali sávklasztertől (1-es kvintile, a legalacsonyabb fizetésű munkákat jelöli) a jobb oldali klaszterig (ötös, a legjobban fizetett munkákat jelöli) kell olvasni. A nettó foglalkoztatási változás a függőleges tengelyen több ezer (k) vagy millió (m) értékben jelenik meg. A diagram meghatározó jellemzői a 2,4 millió alacsony fizetésű munkahely elvesztése (alsó ötödös), valamint körülbelül 7,4 millió jól fizető munkahely (felső ötöd) egyidejűleg hozzáadása a járvány és a pandémia utáni időszak alatt.

Ez a módszer további lehetőségeket kínál arra, hogy ezek a nettó foglalkoztatási változások olyan kategóriákba bontsák, mint a nem, foglalkoztatás vagy szakmai státusz, valamint a munkaidő-kategória: teljes munkaidős vagy részmunkaidős. Az adatfeldolgozás részletesebb leírásához kérjük, tekintse meg a korábbi EJM éves jelentések mellékleteiben található részletes anyagokat, ahol ugyanazt a munkakör-alapú megközelítést alkalmazták. 

Végül oszlopdiagramok is rendelkezésre állnak, amelyek a foglalkoztatási szinteket a munkakörötödös szerint jelzik. Felépítés szerint ezek a diagramok még ötödöseket mutatnak a kezdő évben (2011); Az ezt követő foglalkoztatási összértékek tükrözik az egyes egyes kvintilekhez kijelölt állások közötti foglalkoztatási változást 2019 vagy 2024 között (figyelembe véve, hogy a munkák ötödös kiosztása az egész időszakra rögzített).