A munkaidő az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően. A munkavállalók munkaideje változó a különböző foglalkozások és eltérő életszakaszok függvényében, és e különbségek meghatározásában különösen fontos szerep jut a nemnek.
A munka világának rendkívül fontos részét alkotja a munkaidő, és annak szabályozása az uniós és nemzeti szintű politikai, gazdasági és társadalmi viták középpontjában áll. A munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében a munkaidőről szóló uniós irányelv valamennyi tagállam számára előírja, hogy az Unió területén valamennyi munkavállaló számára biztosítsa a munkaidőre vonatkozó minimumkövetelményeket. Ez magában foglalja a maximális heti munkaidőre (48 óra), a pihenőidő és a szünetek minimális időtartamára, az éves szabadságra, az éjszakai munkára és a váltott műszakban végzett munkára vonatkozó követelményeket.
Az Eurofound munkája
Az Eurofound már több éve gyűjti a munkaidő egyes szempontjaira, valamint azok férfiak és nők uniós munkakörülményeire és életminőségére gyakorolt hatásaira vonatkozó adatokat. Az Eurofound munkaidőre vonatkozó tanulmányai annak jobb megértésére irányulnak, hogy hogyan történik a munkaidő szervezése, és hogyan befolyásolja a foglalkoztatást, a termelékenységet, a jóllétet, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyt. A kollektív tárgyaláson alapuló munkaidőre és a szociális partnerek szerepére vonatkozó adatokat rendszeresen közzéteszik, és a közelmúltban hosszú távú szempontok alapján is elemezték azokat. A férfiakra irányadó munkaidő és a nőkre irányadó munkaidő kutatása rámutatott, hogy a férfiak gyakrabban dolgoznak hosszabb ideig, a nők pedig gyakrabban töltenek több időt fizetés nélküli háztartási munkával.
A munkaidő szabályozása és szervezése
A munkaidő-szervezés szerepet játszik a munka és a magánélet közötti egyensúly és a munkaerőpiaci részvétel fokozásában. A gyorsan változó gazdasági környezetben a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak rugalmasságra van szükségük. Az Eurofound az életpálya szempontjából vizsgálta a munkaidő, valamint a munka és a magánélet egyensúlya közötti kapcsolatot.
A kutatás a munkaidő-szervezés különböző szempontjait tekintette át, valamint a termelékenységre és a munkakörülményekre gyakorolt hatásokat. Mivel a munkaidő-szervezés változik, az Eurofound és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a közelmúltban megvizsgálta a távmunka és az ikt-mobil munka munkaidőre gyakorolt hatásait az ilyen munkaszerződéssel foglalkoztatottak esetében.
A munkaidő hosszú távú szempontjaira tekintettel egy újabb tanulmány megvizsgálta az uniós kollektív tárgyaláson alapuló munkaidőre vonatkozó szempontok fejlődését a XXI. század kezdetén. Különösen öt ágazatra összpontosított: vegyipar, fémfeldolgozás, banki ágazat, kiskereskedelem és közigazgatás. A jelentés ismerteti a szabályozás intézményi rendszereit, és értékeli a megállapodás szerinti munkaidő és a rendes munkaidő tekintetében 1999 és 2014 között bekövetkezett változásokat.
Munkaidő a felmérések elemzésében
Az Eurofound három fő felmérése adatokat szolgáltat a munkaidővel kapcsolatos kérdésekben.
Az európai munkakörülmény-felmérés különböző nézőpontokból közelít a munkaidőhöz. A 2015. évi, hatodik európai munkakörülmény-felmérésben a munkaidő minősége a munka minőségére vonatkozó hét mutató egyike volt. A hosszú munkaidő előfordulásának, a pihenési lehetőségek mértékének, az atipikus munkaidőnek, a munkaidő-szabályozásnak és a rugalmasságnak a mérésére szolgált, és annak mérésére, hogy ezek hogyan befolyásolják a munkavállalók egészségét és jóllétét. A megállapítások alapján a munkavállalók 43%-a nagyon rendszeres munkarendben dolgozik.
A hatodik európai munkakörülmény-felmérés adatainak felhasználásával az Eurofound a közelmúltban megvizsgálta a fenntartható munka munkaidősémáit. A vizsgálat a munkaidősémák, a munka és a magánélet egyensúlya és a munkaidőre vonatkozó preferenciák, valamint a munkavállalók egészsége és jólléte közötti kapcsolatokat kutatja. Azzal is foglalkozik, hogy a jelenlegi munkakörülmények és munkaidősémák mennyire tarthatók fenn a jövőben.
Az európai életminőség-felmérés a munkaidő-szabályozásokra összpontosít, fizetett vagy fizetés nélküli munka esetében, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúllyal való elégedettségre gyakorolt hatásaikra.
A munkaidő-szabályozások jelentős hatással lehetnek a vállalkozások hatékonyságára, termelékenységére és versenyképességére, nem beszélve munkavállalóik egészségéről, jóllétéről és motiváltságáról. Az európai vállalati felmérésével az Eurofound átfogó módon kutatta a munkaidőt és a munka és magánélet közötti egyensúlyt is. Megvizsgálta a rugalmas munkaidő-szabályozások és a rugalmas munkaidő-elszámolás, a részmunkaidős foglalkoztatás, a túlóra és a rendkívüli munkaidő előfordulását; a szülői és más jellegű hosszabb távollétet; a fokozatos és a korai nyugdíjazást; valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatására irányuló különös vállalati politikákat.
2016. szeptember 23. - Az uniós tagállamok az üzletek és irodák vasárnapi nyitvatartását szabályozó jogszabályokat fogadnak el. Néhány tagállam azonban új szabályozásával korlátozza a nyitvatartási időket. Az európai munkakörülmény-felmérés szerint 2010. és 2015. között nőtt a vasárnapi munkavégzésről beszámoló munkavállalók aránya, támogatva azt az elképzelést, hogy a vasárnapi kereskedelem egyre megszokottabbá válik.
Ez történik Európában a vasárnapi munkával
Források
For many years now, Eurofound has collected information on various aspects of working time and their implications for working conditions and quality of life of men and women in the EU. Eurofound’s studies on working time aim to improve understanding of how long workers work and how their time is organised and the implications of working time patterns for employment, productivity, well-being and the balance between work and private life. Data on collectively agreed working time and the role of the social partners have been published regularly, and have also been analysed from a long-term perspective. Research on men’s working time versus women’s shows that men are much more likely to work longer hours and women are more likely to spend more time doing unpaid domestic work. While most individuals, regardless of their sex, seem to be satisfied with their current working time, the majority of those expressing a preference to change their working time say they would like to reduce their hours.
Regulating working time has a role to play in increasing work–life balance and also labour market participation. In a fast-changing economic climate, companies and workers need flexibility. Eurofound has explored the relationship between working time and work–life balance in a life course perspective.
Research has looked at the various aspects of the organisation of working time and the implications for productivity and working conditions. As the organisation of working time is changing, Eurofound together with the International Labour Organization examined the effects of telework and ICT-mobile work on the working time of those engaged in such work arrangements.
Taking a long-term perspective on working time, Eurofound has examined the evolution of aspects of collectively agreed working time in the EU at the beginning of the 21st century. The research focused in particular on five sectors: chemicals, metalworking, banking, retail and public administration. It described the institutional regimes of working time regulation and assesses changes in agreed working hours and usual working hours between 1999 and 2014.
Eurofound has also looked at the national approaches on how and when breaks from work should be taken. The research compares different approaches among Member States, gives examples of judicial rulings, highlights some types of work that attract special consideration and looks into causal relationships between breaks, health and performance at work.
Research on new ways of working fostered by digitalisation like teleworking and platform work have highlighted the increasing trend towards flexible working with far-reaching implications for the duration and organisation of working time. These aspects are also part of the regulatory debate at EU and national level, for instance wtih the adoption of legislation on the right to disconnect.
Eurofound’s three major surveys provide data on issues related to working time.
The European Working Conditions Survey (EWCS) covers working time from various angles. In the 2021 European Working Conditions Telephone Survey (EWCTS), working time arrangements was one of six dimensions of job quality analysed. This dimension includes unsocial work schedules (as a job demand) and working time flexibility (as a job resource). The EWCTS captured four types of working time that are generally regarded as unsocial: regularly working in one’s free time, regularly working at night, working long hours and regularly being required to work at short notice. Flexibility in working hours is positively related to worker’s well-being and supports a healthy balance between their personal and working lives. The EWCTS highlighted the ease with which an individual can take an hour or two off during working hours to attend to a personal matter as an indicator of such flexibility.
Using EWCS 2015 data, Eurofound has examined working time patterns for sustainable work. The analysis looks at the links between working time patterns, work–life balance and working time preferences, as well as workers’ health and well-being. It also assesses how sustainable the current working conditions and working time patterns are into the future.
The European Quality of Life Survey (EQLS) looks at working time arrangements, both paid and unpaid, and their impact on satisfaction with work–life balance.
Working time arrangements can have a significant bearing on the efficiency, productivity and competitiveness of companies, not to mention the health, well-being and motivation of their employees. Through its European Company Survey (ECS), Eurofound has also carried out comprehensive research on working time and work–life balance. It has looked at the prevalence of flexible working time arrangements and working time accounts, part-time work, overtime and non-standard working hours; parental and other long-term leave; phased and early retirement; as well as specific policies to support work–life balance in companies.
