Az EU-nak el kell igazodnia a közvéleményben az európai e-autók valósághoz vezető útjáról
Az Európai Bizottság víziója a tiszta, megfizethető, európai gyártmányú elektromos járművekkel működő kontinensről – a megfizethető kisautók kezdeményezés – nemes. A zöld mobilitás jövőjére való átállás azonban nemcsak a technológiai képességeken és az ambiciózus célokon múlik, hanem a hétköznapi háztartások gazdasági realitásaitól is. Mivel sok európait még nem sikerült meggyőzni arról, hogy váltson elektromos járművekre, rögös út állhat előttünk.
Üresen fut
Living and Work in the EU (LWE) 2025-ös e-felmérése szerint az emberek megdöbbentő 51%-a nyilatkozott úgy, hogy nem vásárolna elektromos járművet (1. ábra).
Hajlandóság fizetni egy elektromos járműért
A lakosság százalékos aránya, amely arról számolt be, hogy hajlandó fizetni egy elektromos járműért (EV) a hagyományos belső égésű motorral működő járműhöz képest.
Source: Living and Working in the EU e-survey, 2025 wave
Az elektromos járművek tömeges elterjedésének legjelentősebb akadálya a pénzügyi. Abban az időben, amikor a háztartások tartós megélhetési válsággal küzdenek, az elektromos járművek ára sokak számára továbbra is megfizethetetlen.
Ursula von der Leyen elnök maga is azt mondta Unió helyzetéről szóló beszédében(opens in new tab)This link opens in a new tab, amikor bejelentette a kezdeményezést: "európaiak milliói akarnak megfizethető európai autókat vásárolni".
európaiak több mint 60%-a(opens in new tab)This link opens in a new tab a magas árakat nevezi meg az elektromos járművek fő hátrányaként. Ezt súlyosbítja a szélesebb körű pénzügyi nyomás: az európai háztartások közel egyharmada küzd a megélhetésért, amint azt LWE 2024 feltárta.
A megélhetési nehézségekkel küzdő válaszadók aránya az EU-ban, 2023–2025 (%)
Source: Living and Working in the EU e-survey, 2024
A megélhetési nehézségek jól láthatóak azon emberek számában is, akik a következő három hónapban várhatóan nehézségekbe ütköznek az autójuk üzemeltetési költségeinek kifizetése során: átlagosan 19% szerint ez a helyzet, és többen számoltak be problémának a vidéki területeken (21%), mint a városi területeken (17%). Mivel az elektromos autó üzemeltetésének költségei potenciálisan alacsonyabbak, pontosan ezek az emberek profitálnának az elektromos járművek piacához való hozzáférésből, ha a töltési infrastruktúrával és a vételárral kapcsolatos aggályokat kezelnék.
Ennek ellenére 10-ből alig több mint 1 vásárolna elektromos autót, ha az ugyanolyan árú vagy olcsóbb lenne, mint egy hagyományos motoros autó. Azok közül, akik hajlandóak többet fizetni, a legtöbben (20%) számoltak be arról, hogy hajlandóak lennének 20%-os árprémiumot fizetni egy elektromos járműért egy hagyományos autóhoz képest. Amint azonban ez a prémium eléri a 30%-ot, a fizetési hajlandóság meredeken csökken.
Üres állásban ragadt
E pénzügyi kihívások ellenére a monetáris ösztönzők, például az adójóváírások vagy az árbónuszok állami támogatása vegyes. Míg az európaiak 56%-a támogatja, jelentős, 44%-uk ambivalens vagy ellenzi. Az egyértelmű jóváhagyás hiánya ismét nyilvánvalóbb a vidéki területeken (3. ábra), ahollegnagyobb az autókra való támaszkodás
A kevésbé szennyező autókra vonatkozó pénzügyi ösztönzők támogatása, urbanizáció mértéke szerint, EU-27 átlaga
A lakosság azon százalékos aránya, amely arról számolt be, hogy "valamelyest" vagy "erősen" támogatja az árbónuszt (vagy adójóváírást) egy kevésbé szennyező autó vásárlásáért.
Source: Living and Working in the EU e-survey, 2025 wave
A vidéki lakosok hajlamosak nagyobb távolságokat vezetni, ami potenciálisan növeli az aggodalmat, hogy az elektromos autó akkumulátora lemerül, mielőtt elérnék úti céljukat vagy a töltőpontot – ezt az érzést "hatótávolság-szorongásnak" nevezik. kutatások(opens in new tab)This link opens in a new tab azt mutatják, hogy a zöld átállási politikák táplálhatják a vidék és a város közötti szakadékot, és a vidéki lakosok úgy érzik, hogy lemaradnak egy olyan folyamatban, amely várhatóan "igazságos".
Felpörgetve
Míg a jövőben a zöld energia hajtja Európa gazdaságát, ma úgy tűnik, hogy még nincsenek rendelkezésre a feltételek ahhoz, hogy az emberek átlépjenek a tartós motorról.
Az új belső égésű motoros autók 2035-re tervezett tilalma(opens in new tab)This link opens in a new tab – amelynek célja a zöld átállás magasabb fokozatba kapcsolása – jelentős ellenállásba ütközött, az autóipar és egyes nemzeti kormányok által már megfogalmazott sérelmekre építve. Csak minden ötödik európai támogatja a javasolt tilalmat, míg jelentős 42%-uk "határozottan ellenzi". Ez az ellenállás még hangsúlyosabb a vidéki közösségekben, ahol a lakosok fele ellenzi az intézkedést.
Az új belső égésű motorral működő járművek értékesítését tiltó törvény ellenzése, az EU-27 átlaga
A lakosság százalékos aránya, amely szerint "határozottan ellenzi" az új belső égésű motoros (benzin- vagy dízelmotoros) járművek értékesítését tiltó törvényt.
Source: Living and Working in the EU e-survey, 2025 wave
Ágazati lassulás
Ezek a hozzáállások kezdenek valódi hatást gyakorolni az európai gépjárműiparra.
Míg a teljesen elektromos járművek száma tízszeresére nőtt 2019 és 2024 között, az Eurostat szerint az éves növekedési ütem a tavalyi 85%-os csúcsról mindössze 32%-ra zuhant(opens in new tab)This link opens in a new tab.
Az elektromos járművek elterjedése az EU-ban: a növekedés folytatódik, de a lendület lassul, 2018–2024
Source: Eurostat (road_eqs_zev)
Ez visszhangozza az Eurofound "Foglalkoztatás az EU gépjárműiparában" című tájékoztatójában az év elején feltárt legfontosabb aggályokat, mint például: az elektromos járművek értékesítésének lassulása; a nemzetközi verseny fokozása; késedelmes technológiai beruházások; és a nagyszabású elbocsátások fenyegető veszélye.
Az Eurofound Európai Szerkezetátalakítási Figyelője (ERM) nemrégiben feltárta, hogy a zöld átálláshoz kapcsolódó nagyvállalati szerkezetátalakítási események évek óta először nettó veszteséget eredményeztek(6. ábra).
Munkahelyek növekedése és megszűnése a nagyszabású szerkezetátalakítási bejelentések során, EU27, 2021–2024
Olyan esetek, amelyekben a vállalatok a zöld átállást említették a szerkezetátalakítás okaként.
Source: European Restructuring Monitor
Ezt a visszaesést nagyrészt a "villamosítással" kapcsolatos foglalkoztatás csökkenése okozta, ami csak 2024-ben 21 334 lob veszteséghez vezetett. Az ERM-ben regisztrált "villamosítási" esetek legnagyobb része (34%) az elektromos autókhoz kapcsolódott. Ezt a tendenciát tovább bizonyítja az a friss kutatás, amely szerint az autóipar nettó 13 142 munkahelyet veszített el az elektromos járművek értékesítésének lassulása és a verseny növekedése miatt. Nyilvánvalóan tenni kell valamit annak érdekében, hogy megakadályozzuk ennek a kikiáltott "gazdaságunk pillérének(opens in new tab)This link opens in a new tab" az összeomlását.
Az előttünk álló út
Az Európai Bizottság megfizethető kisautókra vonatkozó kezdeményezésének a megfizethetőséget kell előtérbe helyeznie – ez ott van a címben. Az e-autó jövőképe a helyes irányba tereli Európát, de el kell ismernie a fő akadályt, amely a közvélemény gyakorlati szkepticizmusa az elektromos járművek elterjedésének valódi akadályait nem kezelő politikákkal kapcsolatban – ez a szkepticizmus kevésbé a környezetvédelmi célokkal szembeni ellenállásról szól, sokkal inkább arról, hogy habozik elfogadni az olyan politikákat, amelyek egyszerűen nem tükrözik az európaiak megélt valóságát.
Ez nem lesz könnyű. Sem a sárgarépa (pénzügyi ösztönzők), sem a bot (a belső égésű motorok tilalma) nem nyert nagy teret, miközben az európai autóipar továbbra is szenved. Ez azt sugallja, hogy jelentős erőfeszítéseket kell tenni, és új, inkluzív politikákat kell elfogadni.
Az Unió helyzetéről szóló beszédében Ursula von der Leyen elnök egy olyan tiszta, megfizethető európai e-autó megépítésére irányuló kezdeményezésről beszélt, amely Európát az elektromos jövő felé vinné; reméljük, hogy meglesz a hatótávolsága ahhoz, hogy eljuttasson oda.
Kép: © Best_Seller/Adobe Stock
Szerzők
Marianna Baggio
Research officerMarianna Baggio az Eurofound szociálpolitikai osztályának kutatója, aki az európai életminőség-felmérés (EQLS) szempontjain, valamint a nemek közötti bérek átláthatóságának és az informális gondozásnak a témáján dolgozik. Mielőtt csatlakozott volna az Eurofoundhoz, szakpolitikai elemzőként dolgozott az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának Viselkedési Elemzésekkel Foglalkozó Kompetenciaközpontjában. Posztdoktorként dolgozott a milánói Vita-Salute San Raffaele Egyetemen és a Trentói Egyetemen. Széleskörű tapasztalattal rendelkezik a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) tisztviselőjeként Dél-Afrikában. Marianna a Trentoi Egyetemen szerzett PhD fokozatot közgazdaságtanból és menedzsmentből, viselkedési közgazdaságtan szakirányon.
Marie Hyland
Research officerMarie Hyland 2023-ban csatlakozott az Eurofoundhoz a szociálpolitikai osztály kutatási tisztviselőjeként. Ezt megelőzően Marie több évet töltött közgazdászként a Világbanknál, ahol számos kérdéssel foglalkozott, beleértve a nemeket, az éghajlatváltozást és a magánszektor fejlesztését. Marie kutatása a jogi diszkrimináció hatását vizsgálta a nők gazdasági szerepvállalására, megvizsgálta a cégméret és a vezetői gyakorlatok szerepét a termelékenységben és a gazdasági fejlődésben, és elemezte az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló politikák gazdaságosságát. Marie a dublini Trinity College-ban szerzett közgazdasági doktori fokozatot.
Related content
27 November 2025
E-survey 2025
18 September 2025
Vállalati szerkezetátalakítás és a kettős átállás: az Európai Szerkezetátalakítási Figyelő bizonyítékai
29 June 2025
Narrowing the digital divide: Economic and social convergence in Europe’s digital transformation
Digitalisation has been on the EU policy agenda since 2000. While great strides have been made in this area over the past two decades, the digital transformation is not yet complete. This report seeks to deepen our understanding of the evolution towards a digital Europe. By applying the lens of convergence, the report assesses the progress of Member States towards the EU’s policy targets, where Member States are growing together and where digital gaps are expanding. It also considers the gaps in the progress of digitalisation between socioeconomic groups and regions.
According to almost all indicators analysed, historically lower-performing Member States have been catching up with the digital leaders. However, at a more granular level, digitalisation of businesses has been uneven and significant inequalities persist between regions and socioeconomic groups. The report shines a light on the role of digitalisation in the EU’s economic convergence and considers the progress in and benefits of digitalisation for the private sector.
The findings show that access is still an issue for vulnerable groups, in particular low-income households, older individuals and those with lower levels of education. Importantly, these are the groups that are more reliant on public services, and they may struggle to access e-government. While progress is being made, some groups remain at risk of being left behind in the digital transition. Considering this, the report highlights a range of policy approaches being deployed across Europe that aim to narrow the digital divide.
27 January 2025
