&w=3840&q=90)
Digitalizáció
A digitalizáció a digitális technológiák és a digitalizált adatok folyamatos integrációja a gazdaságban és a társadalomban. A kettős zöld és digitális átmenet felgyorsítja a változás ütemét, amely életünk minden területét érinti, és számos következménye lesz a munka jövőjére nézve. A fejlett technológiák innovációi és fejlesztései jelentős hatással vannak a gazdaság minden területére és a társadalom egészére. A munka, annak tartalma, szervezete és tervezése, szabályozása és védelme mind változásokon megy keresztül. A szolgáltatások folyamatos automatizálása és digitalizálása, valamint a mesterséges intelligencia (MI) egyre növekvő bevezetése a munkahelyen tovább változtatja a munka jellegét, készségigényét, valamint a feladatok elosztását, végrehajtását és értékelését. Ez gyakran elmosódik a munka és a nem munka közötti határok elmosódását is.
Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.
Algoritmikus menedzsment európai munkahelyeken – Digitális történet
Ez a digitális cikk a fő megállapításokat mutatja be az algoritmikus menedzsment alkalmazásáról az európai munkahelyeken, valamint annak kapcsolatáról a munkakörülményekkel és a munkavállalói jóléttel.Algoritmikus menedzsment európai munkahelyeken
Egyre több alkalmazott érzi alá algoritmikus menedzsmentet – számítógépes programokat használnak a teljesítmény nyomon követésére, feladatok elosztására és munkaidőzítésére. Hogyan alakítja ez át a munkát, és hogyan befolyásolja a munkakörülményeket, valamint a munkavállalók jólétét?Az IT szektor fókuszban: Az EU digitális munkaerő fejlődése
Az IKT szektor hajtja a digitalizációt és az MI elterjedését Európában, ugyanakkor a képzett munkaerőhiány visszatartja a növekedést. Ez a jelentés az IKT szakemberek foglalkoztatását és munkakörülményeit, valamint az EU egyik legkritikusabb ágazatát alakító kihívásokat vizsgálja.Az Eurofound kutatás a digitalizáció munkáséletre gyakorolt hatását, valamint a klímasemleges gazdaságra való átmenettel kapcsolatos összefüggéseket vizsgálja. Ez lefedi a foglalkoztatási szinteket, munkakörülményeket, szociális védelmet és foglalkoztatási kapcsolatokat. Az átszervezés és digitalizáció kontextusában az ipari kapcsolatok és a társadalmi párbeszéd szerepének elemzése a változás megvalósításában szintén fontos, akárcsak annak a társadalomra és az állampolgárokra gyakorolt hatása.
A kutatás bizonyítékokat nyújt a strukturális változásokról, amelyeket nagyrészt ezek a nagytrendek hajtanak, de a közelmúltbeli válságok is vezérelnek, és amelyek segíthetnek a méltányos átmenetek biztosításában, elősegítve a foglalkoztatást, a jó munkakörülményeket, a szociális védelmet és a munkavállalók jogait, miközben javítják a munkaerő termelékenységét, versenyképességét és jólétét.
Válaszul arra, ahogyan a digitális technológia megváltoztatja az EU állampolgárainak életét, az Európai Bizottság prioritása, hogy egy olyan Európát hozzon létre, amely megfelel a digitális kornak, és vezeti az egészséges bolygó és egy új digitális világ felé való átmenetet a Digitális Évtized programján keresztül.
A Digitális Szolgáltatások Törvényének részeként, amelyet 2020. december 15-én tettek közzé, a Bizottság két jogszabályi kezdeményezést javasolt az EU-ban a digitális szolgáltatások szabályozásának korszerűsítésére: a Digitális Szolgáltatások Törvényét (DSA) és a Digitális Piacok Törvényét (DMA). Ezek a kezdeményezések célja egy biztonságosabb digitális tér létrehozása és a digitális szolgáltatások felhasználói védelme, miközben egyenlő feltételeket teremtenek a vállalatok számára az innováció, a növekedés és a versenyképesség előmozdítása érdekében.
2021. március 9-én a Bizottság közzétette a közleményét, amely Európa digitális évtizedének vízióját határozza meg, és világos iránytűt fogalmaz meg a sikeres digitális átalakulás felé 2030-ra olyan területeken, mint a kapcsolódás, a készségek és a digitális közszolgáltatások.
2023 decemberében az Európai Parlament és a Tanács megállapodásra jutott a Mesterséges Intelligencia Törvényről (AI Act), amely jelentős lépést jelent az AI szabályozása felé az EU-ban. Az MI törvény 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba. Ez az első átfogó szabályozás az MI-re világszerte, amely fokozatos végrehajtási folyamatot alkalmaz, hogy biztosítsa a zökkenőmentes átmenetet a vállalkozások és intézmények számára. A törvény által azonosított magas kockázatú AI rendszerek között szerepelnek a toborzásban és munkamenedzsmentben alkalmazottak, amelyek különösen relevánsak az Eurofound kutatásai szempontjából.
Az EU-ban a platformmunka gyors fejlődésére válaszul a Bizottság javaslatot nyújtott be a digitális platformokon keresztül dolgozók védelmére. 2024 áprilisában a Parlament elfogadta a platformmunka irányelvét, amelynek célja a munkakörülmények javítása és az algoritmusok digitális munkaerő-platformok alkalmazásának szabályozása.
2025 áprilisában a Bizottság új MI stratégiát indított, amely egy MI kontinens cselekvéstervvel rendelkezik. A terv célja, hogy növelje Európa versenyképességét vezető MI piacon. Az Eurofound munkájához relevánsak azok a pillérek, amelyek az MI készségeire és tehetségeire, valamint az algoritmusok használatára fókuszálnak.
Európai Bizottság: Digitális évtizedopens in new tab
Európai Bizottság: Európai Készségfejlesztési Napirendopens in new tab
Európai Bizottság: A Digitális Szolgáltatások Törvényének csomagjaopens in new tab
Európai Bizottság: Az MI törvényopens in new tab és az MI kontinens cselekvési tervopens in new tab
Európai Bizottság: Készségek Szövetségeopens in new tab
Európai Parlament: A Parlament elfogadja a Platform Munka Irányelvetopens in new tab
EUR-Lex: 2030 Digitális Iránytű: az európai út a digitális évtizedhezopens in new tab
2020-ban az európai szociális partnerek jóváhagytak egy autonóm dimenziós keretmegállapodást a digitalizációról.
Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.
21 July 2024
Human–robot interaction: What changes in the workplace?
12 September 2023
Ethical digitalisation at work: From theory to practice
Automation and digitisation technologies, including artificial intelligence, are rapidly evolving and becoming increasingly powerful and pervasive. The full range of their effects in the workplace is yet to be seen. It is, however, important not only to explore the ethical implications of digital technologies and the effects of such technologies on working conditions as they emerge, but also to anticipate any unintended effects that raise new ethical challenges. Using a variety of research methods and building on previous research on the digital workplace, this report examines the many ramifications of digital technologies in the workplace, looking at the fundamental rights and ethical principles most at stake and the areas of working conditions most likely to be affected.
8 December 2022
The rise in telework: Impact on working conditions and regulations
This report presents Eurofound’s research on telework during the COVID-19 pandemic in 2020 and 2021. It explores changes in the incidence of telework, working conditions experienced by employees working from home and changes to regulations addressing issues related to this working arrangement. The findings reveal a rapid escalation of telework triggered by the pandemic: in 2021, 2 out of 10 European employees were teleworking – a figure that most likely would not have been reached before 2027 had the pandemic not occurred. The health crisis unleashed the social and technological potential for flexibility in terms of working time and place. The impacts of telework on working conditions were initially difficult to determine because it was difficult to disentangle them from pandemic-induced factors, such as lockdowns and school closures. However, both the positive impacts, such as the contribution of telework to improving work–life balance, and the negative impacts, such as reduced social interaction and an increase in overtime worked, have become more evident. The rise in telework and an awareness of its implications for working conditions have prompted a renewed focus on regulatory frameworks, with new telework regulations passed in several EU Member States.
25 September 2022
Digitálissá válás: Átszervezési trendek a kiskereskedelmi banki szektorban
A kiskereskedelmi banki szektor termékeny talaj a digitalizáció munkára és foglalkoztatásra gyakorolt hatásainak tanulmányozására. A pénzügyi szolgáltatásokat egyre inkább online nyújtják, ügyfélkapcsolati intézmények közvetítése nélkül. A szektorban sok bank sorozatos átszervezésen ment keresztül a globális pénzügyi válság óta, és ez az egyik kevés szolgáltató szektor, ahol a foglalkoztatás stagnált vagy csökken. A szolgáltatások nyújtásának technológiai változásai mellett a szektor más kihívásokra is reagál, többek között a megnövekedett szabályozási és megfelelőségi terhekre, a fintech elleni versenyre, az alacsony kamatokra és a csökkenő nyereségességre. A jelentésben szereplő esettanulmányok példákat mutatnak be a szektor legutóbbi átszervezésére, mi motiválta az átszervezést, hogyan irányították azt, és hogyan hatott a foglalkoztatásra, a munkaszervezésre, valamint egyéb üzleti és munkavállalói eredményekre.
30 May 2022
Ethics in the digital workplace
Digitisation and automation technologies, including artificial intelligence (AI), can affect working conditions in a variety of ways and their use in the workplace raises a host of new ethical concerns. Recently, the policy debate surrounding these concerns has become more prominent and has increasingly focused on AI. This report maps relevant European and national policy and regulatory initiatives. It explores the positions and views of social partners in the policy debate on the implications of technological change for work and employment. It also reviews a growing body of research on the topic showing that ethical implications go well beyond legal and compliance questions, extending to issues relating to quality of work. The report aims to provide a good understanding of the ethical implications of digitisation and automation, which is grounded in evidence-based research.
24 October 2021
Digitisation in the workplace
Research into the transformative potential of the digital revolution tends to take a quantitative approach in an attempt to monitor changes in employment levels due to digitalisation. The fear of potential job losses and negative disruption brought about by digital technologies has permeated the policy debate on digitalisation. In contrast, this report, based on case study research, takes a more qualitative approach to exploring the impact of selected digital technologies (internet of things, 3D printing, and virtual and augmented reality) in the workplace. While digital technologies can bring many opportunities and have been shown to be beneficial for both workers and organisations, there is a need to put safeguards in place to ensure employee data protection and privacy. A well-functioning social dialogue is also key to reaping the benefits of digital technologies and preventing – or minimising – any negative outcomes.
9 September 2021
Right to disconnect: Exploring company practices
Digital technologies have made it possible for many workers to carry out their work at any time and anywhere, with consequent advantages and disadvantages. Eurofound data show that teleworkers are twice as likely to exceed the 48-hour working time limit, take insufficient rest and work in their free time, with knock-on effects on their physical and mental health. To address this issue, there have been calls for the ‘right to disconnect’. This report is based on case studies that chart the implementation and impact of the right to disconnect at workplace level. It builds on previous Eurofound research that shows an increase in collective agreements providing for a right to disconnect in countries that have enshrined this right in their legislation. With the exponential growth in teleworking brought about by the COVID-19 pandemic, the importance of striking a better balance between the opportunities and the challenges associated with teleworking and ICT-based flexible working has become more relevant than ever before.
9 December 2020
Employee monitoring and surveillance: The challenges of digitalisation
New digital technologies have expanded the possibilities of employee monitoring and surveillance, both in and outside the workplace. In the context of the increasing digitalisation of work, there are many issues related to employee monitoring that warrant the attention of policymakers. As well as the often-cited privacy and ethical concerns, there are also important implications for worker–employer relations, as digitally enabled monitoring and surveillance inevitably shift power dynamics in the workplace. Based on input from the Network of Eurofound Correspondents, this report explores the regulatory approaches to workplace monitoring in Europe, and the many challenges arising from the use of new digital technologies. Drawing from empirical and qualitative research, the report also provides some insight into the extent of employee monitoring in Europe and the implications for job quality and work organisation.
Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.
Marianna Baggio
Research officerMarianna Baggio kutató a Eurofound Szociális Politikai Osztályán, ahol az Európai Életminőségi Felmérés (EQLS), a nemek közötti egyenlőség, a zöld átmenet és az európaiak digitális élete aspektusaival foglalkozik, beleértve az MI munkahelyen túli hatásait is. Az Eurofoundhoz való csatlakozás előtt politikai elemzőként dolgozott az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának Viselkedési Elemzések Kompetenciaközpontjában. Posztdoktorként dolgozott a Vita-Salute San Raffaele Egyetemen (Milánó) és a Trentói Egyetemen. Emellett jelentős tapasztalatot hoz a dél-afrikai vállalati társadalmi felelősségvállalási (CSR) tiszti pozícióból. Marianna közgazdaságtan és menedzsment PhD-fokozatot szerzett a Trentói Egyetemen, viselkedési közgazdaságtan szakterületre.
Dragoș Adăscăliței
Research managerDragoș Adăscăliței kutatási vezetője az Eurofound foglalkoztatási egységénél. Jelenlegi kutatásai a munka jövőjével kapcsolatos témákra fókuszálnak, többek között a mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt hatására, az automatizálás foglalkoztatásra gyakorolt hatásaira és a platformmunkával kapcsolatos szabályozási kérdésekre. Rendszeresen közreműködik összehasonlító projektekben is, amelyek az európai munkaerőpiacok strukturális változásait figyelik. Az Eurofound-hoz csatlakozás előtt a Sheffieldi Egyetem Menedzsment Iskoláján volt munkaviszonyok oktatója. Politikatudományból mesterfokozattal rendelkezik a Közép-európai Egyetemen, valamint szociológia PhD-fokozattal a Mannheimi Egyetemen.
Sara Riso
Senior research managerSara Riso 2006-ban csatlakozott az Eurofoundhoz, és jelenleg vezető kutatómenedzser a Working Life egységben. Kutatási projektekben vesz részt, amelyek a digitalizációra és a munkakörülményekre fókuszálnak. Az Eurofoundhoz csatlakozás előtt Sara kutatási projekteket vezetett nagy brüsszeli európai szervezetek és hálózatok számára. Tudományos háttere pszichológia, kommunikáció és nyelvek területén van. Fő kutatási érdeklődése az új munkahelyi stresszforrások feltárása, amelyek a munka fokozódó digitalizációjából fakadnak, a szervezeti gyakorlatok fejlődéséből és a változásmenedzsment stratégiákból, amelyek a digitalizáció által jelentett kihívások kezelésére a modern munkakörnyezetekben.
Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.
