Az IT szektor fókuszban: Az EU digitális munkaerő fejlődése

A digitális készségek a legtöbb szakmában és szektorban transzverzális követelménysé válnak, és előfeltétele annak, hogy szinte minden gyorsabban fejlődő, tudásigényes ágazatban dolgozhassunk. Digitális átalakulásunk élvonalában azok állnak, akik fejlett informatikai (IT) készségekkel és képesítésekkel rendelkeznek. Ezek az egyének szoftvereket fejlesztenek, hálózatbiztonságot kezelnek, valamint új megoldásokat kutatnak és fejlesztenek a mesterséges intelligencia (AI), kvantumszámítás és más feltörekvő technológiák területén. Az EU-27 növeli az ilyen szakemberek számát, de nem a szükséges sebességgel. Ennek következtében az IT tevékenységek hozzájárulása az EU-27 gazdasági növekedéséhez gyengébb volt más fejlett gazdaságokhoz képest. Ez a jelentés foglalkozik a digitális munkaerő számára a foglalkoztatással és a munkaminőséggel kapcsolatos kihívásokkal, amelyekkel szembesülnie kell, ha az EU-27 ambiciózus digitalizációs céljait szeretné elérni.

Óriási beruházásokat fordítanak az EU digitális átalakulására. Számos programban és kezdeményezésben elérhető bőkezű EU-s és nemzeti támogatások, különösen a magas képzettségű területeken. Az EU szintjén jelentős kezdeményezések közé tartozik az európai digitális innovációs központok hálózata, a Kiberbiztonsági Készségek Akadémia és az EU MI gigagyárainak fejlesztése. A Digitális Évtized 2030-as szakpolitikai program meghatározta ezeknek a beruházásoknak a politikai kereteit.

A munkaerőpiacot illetően ez a program kitűzte ki, hogy 2030-ra 20 millió informatikai szakember – egy csoport, amely több IT-vel kapcsolatos foglalkozást fed be – dolgozzon az EU-ban. Az IT foglalkoztatása gyorsan növekszik, de ez a nagyon ambiciózus cél valószínűleg nem érhető el a jelenlegi növekedési ütemek mellett. Ezért egyre sürgetőbbé válik a digitális tehetségek további forrásainak mozgósítása. Ezt erősítik a technológiai és geopolitikai körülmények változása, különösen az AI bővülő lehetőségei, a növekvő kiberbiztonsági fenyegetések, valamint az EU digitális függetlenségének és 'szuverenitásának' fejlesztésének fontossága.

Ezekhez a kihívásokhoz kapcsolódó készségigények magasabb szintű képesítésekre vannak elhajolva. Ezeknek a készségeknek a megszerzéséhez sok év utáni tanulmányi képzés szükséges, amelyet további oktatás és munka közbeni tanulás egészít ki. Ezeknek a készségeknek a sorvonala korlátozott.

A fiatalok száma, akik a tudományt, technológiát, mérnöki mérnöki és matematikát választják, bár növekszik, mégsem elég, és néhányan, akik ilyen tanulmányokat folytatnak, más szektorokban vagy országokban a magasabb fizetés miatt vonzódik. A nők továbbra is alulreprezentáltak az IKT szektorban. A legtöbb beszámoló szerint az IT munkaerő iránti keresletnövekedés, valamint a gyors technológiai változások együtt meghaladják oktatási rendszereink képességét, hogy elegendő egyéneket képesítsenek fel a szükséges készségekkel.

• Az IT foglalkoztatás gyorsan növekszik az EU-ban (éves növekedési ráta 7–8%, szemben az összesített foglalkoztatási növekedési rátával, amely valamivel több mint 1%), de szerény alapból. Az IKT szakemberek 2011-ben az EU-27 foglalkoztatásának 3%-át, 2024-ben pedig 5%-át tették ki. Az IKT szakemberek aránya az összes foglalkoztatásban nagyon nagy különbség van az EU tagállamai között – Görögországban 2,5%-tól Svédországban 8,6%-ig.

• A növekvő kereslet széles körű hiányt jelent az IKT szakemberek terén. 2024-ben, a nyitott IT pozíciókkal rendelkező cégek közül 57% jelentette nehézségeket a pozíciók betöltésében. A munkaerőhiány különösen súlyos a magas rangú pozíciókban és a kiberbiztonság, az MI / generatív AI és a felhőalapú számítástechnika területén végzett magas specializált pozíciókban.

• Az oktatási és szakmai képzési rendszerek nem tudják kielégíteni a jelenlegi és előrejelzett foglalkoztatási igényt a legtöbb tagállamban, az EU-szintű munkáltatói felmérések és a nemzeti tudósítói adatok szerint.

• Az EU-n kívüli országokból érkező munkaerő-migráció elsődleges és egyre fontosabb hajtóerővé vált az EU-ban működő IKT szakemberek iránti magas munkaadói igény kielégítésében, meghaladva az EU-n belüli munkaerőmobilitás hozzájárulását.

• Az IT területén a munkaminőség és foglalkoztatás szinte minden dimenzióban, különösen a jövedelmekben és készségekben az átlagnál magasabb – az Európai Munkakörülmények Felmérése (EWCS) adatai szerint.

• Az IT foglalkoztatásban a nemi közötti nagy szakadékok tartósak és lassan záródnak. Az EU-27 IKT szakembereinek kevesebb mint egye (19%) volt nő az EU-27-ben. A nemek közötti bérkülönbségek a tágabb információs és kommunikációs szektorban 2022-ben éppen 20% alatt voltak, szemben a munkaerőpiacon általánosságban 13 százalékkal.

• A nemek szerinti éles eltérések különböző munkaminőségi dimenziókban is megfigyelhetők. A női IKT szakemberek sokkal kevésbé tartják magukat méltányosan fizetettnek a munkájukért, kevesebb hozzáférésük van fizetett képzéshez, magasabb szintű munkaintenzitásnak és kedvezőtlen társadalmi viselkedésnek vannak kitéve, és kevesebb befolyásuk van a munkájuk szervezésére. Az ilyen eredmények elriaszthatják a nőket attól, hogy belépjenek a területre.

• A Digitális Évtized foglalkoztatási célja, 20 millió IKT szakember elérése 2030-ig, valószínűtlen, hogy teljesül. A jelenlegi növekedési ütem mellett az EU mintegy 5 millió munkavállalóval fog elmaradni.

• Az IT munkaerő- és készséghiányának magyarázata a kínálati oldalon (azaz oktatás, beleértve a továbbképzést és a posztgraduális képzést, valamint a képzést, beleértve a munkavégzési képzést is), és nem a munka- vagy foglalkoztatási feltételekhez kapcsolódik. Az EWCS adatai szerint az EU-ban az IKT szakértők minden dimenzióban, de különösen a fizetés és készségek terén átlagnál jobb munka- és foglalkoztatási minőséget mutatnak.

• A korlátozó bevándorlási politika más területeken valószínűleg vonzóbbá tette Európát a nem EU-s országok szakértői számára, beleértve az ICT specializációkat is, ahol nagy globális kereslet van. Utaló bizonyítékok vannak arra, hogy ez már most is megtörténik. Ugyanakkor az IKT szakemberek EU-n belüli korlátozott mobilitása azt mutatja, hogy van lehetőség meglévő EU-eszközök, mint az EURopean Foglalkoztatási Szolgáltatások (EURES) és az Erasmus+ mozgósítására a készséghiány kezelésére.

• Az IT-ben a nemek közötti foglalkoztatási szakadék csökkentése nemcsak az egyenlőség, hanem a gazdasági szükségletek kérdése is. Munkaerőhiány kontextusában a nők bevonásának hiánya azt jelenti, hogy az EU kevesebb mint háromnegyedével működik, ahol potenciális tehetségbázisa IKT szakemberekből áll. Emellett korlátozza a nézőpontok sokszínűségét a technológiák alakításában, amelyek egyre inkább befolyásolják a társadalom minden aspektusát, akár a munkán belül, mind azon kívül.