Hibrid munkavégzés Európában: Koncepció és gyakorlat

A hibrid munkavégzésről folytatott élénk vita elsősorban a hibrid munkavégzéssel kapcsolatos szabályozásra/jogszabályokra terjed ki, nevezetesen a távmunkával tölthető napok heti optimális számára, valamint arra, hogy milyen vállalati szintű politikákra van szükség mind a távmunka, mind pedig az irodai munka előnyeinek kiaknázásához. Ez azt jelzi, hogy a hatályos szabályozások és jogszabályok – beleértve a távmunkára vonatkozóakat is – nem megfelelőek.

A hibrid munkavégzés várhatóan még jobban el fog terjedni. Döntő fontosságú lesz, hogy a szakpolitikai döntéshozók és a szociális partnerek megállapodásra jussanak a hibrid munkavégzés ideális feltételeiről, beleértve az egészséggel és biztonsággal, a munka és a magánélet egyensúlyával, a munkaidővel, a munkaeszközök biztosításával, a költségek (berendezések, energia) megtérítésével, az ingázással, valamint a gyakorlati megvalósításhoz szükséges vezetői és irányítási készségekkel kapcsolatos szempontokat is.

A hibrid munkavégzési modellek gyakorlati megvalósításának példái megerősítik, hogy az ilyen típusú munka fizikai, időbeli, szociális és virtuális elemei közötti kölcsönhatások többféle módon kezelhetők. A különböző intézkedések megvalósíthatósága és sikere a jogszabályoktól, a szervezeti és csapatszintű célkitűzésektől, a feladatleírásoktól, valamint az egyéni igényektől és preferenciáktól függ.