Az európai munkakörülmény-felmérés 1990 óta nyújt átfogó képet az európai munkakörülményekről.
A felmérés célkitűzései
A felmérés fő célkitűzései a következők:
- az európai alkalmazottak és önfoglalkoztatók munkakörülményeinek összehangolt értékelése és számszerűsítése;
- a munkakörülmények különféle összetevői közötti kapcsolatok elemzése;
- a veszélyeztetett csoportok, valamint az aggodalomra okot adó és a haladással kapcsolatos kérdések azonosítása;
- tendenciák figyelése az ezekre a kérdésekre vonatkozó egységes mutatók segítségével;
- hozzájárulás a munka minőségét és a foglalkoztatási kérdéseket érintő európai politikák kidolgozásához.
A felmérés fókusza
Az első felmérés óta jelentősen kibővült az alkalmazott kérdőív által érintett témák köre. Ez azt a célt szolgálta, hogy átfogó képet lehessen adni arról a mindennapi valóságról, amelyet a férfiak és a nők a munka során tapasztalnak. A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése fontos szempont volt a kérdőív legutóbbi felülvizsgálatai során.
A vizsgált témák között szerepel a foglalkoztatási státusz, a munkaidő hossza és beosztása, a munkaszervezés, a tanulás és képzés, a fizikai és pszichoszociológiai kockázati tényezők, az egészség és biztonság, a munka és a magánélet egyensúlya, a dolgozói részvétel, a keresetek és a pénzügyi biztonság, valamint a munka és az egészség viszonya.
A felmérés kiterjedési területe
Minden egyes felmérés véletlenszerűen kiválasztott munkavégzők (alkalmazottak és önfoglalkoztatók) személyes megkérdezésén alapul. Az Európai Unió bővítéseit és az EFTA-országok érdeklődését követően a felmérés földrajzi hatóköre kibővült:
- 2021. évi rendkívüli európai munkakörülmény-felmérés : Telefonos felmérés 36 országban, beleértve az EU tagállamait, az Egyesült Királyságot, Norvégiát, Svájcot, Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Koszovót, Montenegrót, Észak-Macedóniát és Szerbiát
- 2020. évi európai munkakörülmény-felmérés: 37 ország, beleértve az EU tagállamait, Norvégiát, Svájcot, Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Koszovót, Észak-Macedóniát, Montenegrót, Szerbiát és Törökországot. A COVID19-világjárvány miatt az Eurofound arra kényszerült, hogy mindössze hét hétnyi terepmunka után megszakítsa a 2020. évi európai munkakörülmény-felmérés keretében végzett személyes megkereséseket.
- 2015. évi európai munkakörülmény-felmérés 35 ország, beleértve az EU tagállamait, Norvégiát, Svájcot, Albániát, Észak-Macedóniát, Montenegrót, Szerbiát és Törökországot.
- 2010. évi európai munkakörülmény-felmérés 34 ország, beleértve az EU tagállamait, Norvégiát, Horvátországot, Észak-Macedóniát, Törökországot, Albániát, Montenegrót és Koszovót.
- 2005. évi európai munkakörülmény-felmérés 31 ország, beleértve az EU tagállamait, Norvégiát, Horvátországot, Törökországot és Svájcot
- 2000-2002. évi európai munkakörülmény-felmérés : A felmérés első fázisa 16 országra – az EU tagállamaira és Norvégiára – terjedt ki, majd kiterjesztették: 2001-ben a 12 „új” tagállam , 2002-ben pedig már Törökország is részt vett a második fázisban.
- 1995-1996. évi európai munkakörülmény-felmérés : Az EU tagállamaira terjedt ki.
- 1990-1991. évi európai munkakörülmény-felmérés : Az EU tagállamaira terjedt ki.