Cikk

A munkaügyi kapcsolatok alakulása a tagállamokban 2023–2024-ben

Megjelent: 12 September 2025

Ez a cikk összefoglalja a nemzeti munkaügyi kapcsolatok közelmúltbeli fejleményeit, kiemelve többek között az újonnan alapított szakszervezeteket vagy munkáltatói szervezeteket, a taglétszám jelentős növekedését vagy csökkenését, a szervezetek vezetőségének változásait és a munkavállalói képviselői választások eredményeit. Az Eurofound nemzeti tudósítói szerint a munkaügyi kapcsolatok 2023–2024-es alakulása összességében fokozatos alkalmazkodást és nagyfokú stabilitást jelez.

Különböző országokban új szakszervezetek és/vagy vállalkozói szövetségek jöttek létre, amelyek az ágazatok széles körét fedik le. Ezek a fejlemények a munkaügyi kapcsolatok fokozatos alkalmazkodására utalnak, és azt mutatják, hogy a különböző érdekek inkább evolúcióhoz, mint forradalomhoz vezetnek, és továbbra is vannak feszültségek, amelyek a jövőben további fejleményeket indíthatnak el.  

Máltán három új szakszervezet alakult: az AGV Máltai Alkalmazottak Szakszervezete, az Egészségügyi és Biztonsági Szakemberek Szakszervezete és a C.A.M.C. Biztonsági Személyzet Szakszervezete.

Spanyolországbanúj szakszervezetek alakultak a közigazgatásban dolgozók (önkormányzati dolgozók, rendőrök és köztisztviselők), az oktatás (andalúziai és madridi tanárok, valamint magánoktatási dolgozók), az egészségügy (madridi sürgősségi egészségügyi technikusok), a mezőgazdaság és a halászat, a közlekedés és a logisztika (raktári dolgozók, légiutas-kísérők, rakodómunkások), valamint a művészetek és a kultúra (zenészek, szinkronművészek) képviseletére. Ezen új szervezetek közül sok nemzeti szakszervezeti szövetséghez kapcsolódik, mint például az Általános Munkaügyi Szövetség (Confederación General del Trabajo, CGT) és a Nemzeti Munkaügyi Szövetség (Confederación Nacional del Trabajo, CNT), valamint független munkavállalói csoportok.

Spanyolországban új vállalkozói szövetségek is jöttek létre, elsősorban a turizmus és vendéglátás, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a közlekedés és a mobilitás (taxi- és logisztikai szolgáltatók), a kereskedelmi központok és ipari övezetek, valamint a kultúra (zenei promóció és előadóművészet) ágazatában. Emellett vannak hasonló szervezetek az egészségügy, a szociális szolgáltatások, az oktatás és az innováció területén, valamint regionális üzleti konföderációk és multiszektorális szövetségek.

Svédországbannyolc hajózási társaság vált ki a tengeri ágazat fő munkáltatói szervezetéből, a Svéd Közlekedési Vállalkozások Szövetségéből (Sjöfartens Arbetsgivareförbund, SARF), hogy új munkáltatói testületet hozzanak létre, a Svéd Hajótulajdonosok Szervezetét (Sveriges Rederiorganisation, SRO). A SRO a 2025. évi tárgyalási fordulókban tagjai nevében kollektív szerződésekről kíván tárgyalni (Sjöfartstidningen, 2024; Sveriges Rederiorganisation, 2024).

A Svéd Színpadi és Kulturális Dolgozók Szakszervezete (Scen- och Kulturarbetarnas förbund, SOKAF) 2022-ben alakult az előadóművészeti és kulturális ágazatban dolgozók szervezésére. 2024-ben a születőben lévő szakszervezet állt az ország munkaidő-törvénye alapján indított ügy középpontjában. A törvény tiltja az éjszakai munkát, kivéve, ha az társadalmilag szükséges (pl. sürgősségi szolgálatok), egy központi munkavállalói szervezet jóváhagyta, vagy a Svéd Munkakörnyezetvédelmi Hatóság (WEA) mentesítette. Néhány sztriptízklub megpróbálta megoldani ezt azzal, hogy kollektív szerződést írt alá a SOKAF-fal az éjfél utáni működésről. A WEA azonban úgy döntött, hogy a SOKAF nem "központi szakszervezeti párt", mivel tagsága túl kicsi volt (az ítélet idején 21 fő). 2025-ben a döntés ellen fellebbeztek a munkaügyi bíróságon, amely helybenhagyta a WEA döntését.

A skandináv tagállamokban és Írországban szervezetek egyesültek, míg Horvátországban szétválás történt.

Dániában a Dán Mesterek és PhD-k Szövetsége (Dansk Magisterforening, DM) – a bölcsészettudományok, a természettudományok és a társadalomtudományok akadémiai szakembereit szervező szövetség – egyesült a Kommunikációs és Nyelvi Szakemberek Szövetségével (Kommunikation og Sprog, KS), amelynek 7000 tagja van a kommunikáció, a nyelvek és a marketing területén. Ez volt a DM negyedik egyesülése mindössze két éven belül, és ez a legutóbbi, 2024 novemberében történt egyesülés várhatóan több mint 80 000-re növeli tagságát, így Dánia legnagyobb akadémikusok szakszervezetévé válik. Az egyesülés részeként a DM-en belül egy új ágazati alstruktúra jön létre, amely több mint 10 000 kommunikációs szakembert foglal magában mind a KS, mind a DM részéről. Ez a lépés tükrözi a DM munkaerő-piaci pozíciójának bővítésére és megszilárdítására irányuló stratégiáját, különösen a kommunikáció területén (Akademikerbladet, 2024; DM, 2024)

2024 májusában Svédországlegrégebbi szakszervezete, az 1887-ben alapított Festők Szakszervezete (Målarna) hivatalosan is az Építőipari Munkások Szakszervezetének (Byggnads) részévé vált, így ez utóbbi tagsága mintegy 113 000-re nőtt (Byggnads, 2024). Az egyesülés mögött meghúzódó motiváció, amelyről a Festők Szakszervezete 2023-as kongresszusán döntött, az volt, hogy 2005 óta több mint 1,000 tagot veszített, ami anyagilag megterhelte.

Finnországban a Közös Iparági Szövetség (Yhteinen toimialaliitto, YTL) és a Szolgáltatási Ágazat Munkáltatói Szövetsége (Palvelualojen työnantajat, Palta) 2024 novemberében jelentette be az egyesülést, amely 2025. január 1-jén vált hivatalossá. Az egyesülést követően az YTL tagja, a Gyógyszertári Munkaadók Szövetsége (Apteekkien työnantajaliitto, más néven Apta) és valamennyi taggyógyszertára is csatlakozott a Paltához. Mind az YTL, mind a Palta tagja a Finn Iparszövetség (Elinkeinoelämän keskusliiton jäsenliittoja, EK) ernyőszervezetnek, amely a tagstruktúra egyszerűsítése érdekében ösztönzi a tagok közötti nagyobb szervezetek létrehozását. Az YTL mintegy 700 vállalatot képvisel, amelyek olyan ágazatokban működnek, mint a gyógyszerészet, a logisztika és a textilszolgáltatások. A Palta a szolgáltatási ágazatok széles körében képviseli a vállalatokat és közösségeket, és az egyesülést követően mintegy 2,600 taggal büszkélkedhet, így Finnország egyik legnagyobb munkáltatói szövetsége (Palta, 2024).

Írországban további lépéseket tettek az oktatási ágazat két szakszervezetének, az Írországi Középfokú Tanárok Szövetségének (ASTI) és az Ír Tanárok Szakszervezetének (TUI) javasolt egyesülésével kapcsolatban. Történelmileg a két szakszervezet közötti kapcsolat feszült volt, nagyrészt a tagsági területért folytatott konfliktusok miatt, és az egyesítésükre tett korábbi kísérletek zátonyra futottak. 2024-ben mindkét szakszervezet tagjainak körében végzett felmérés támogatta az "egyesülési munka folytatását" (IRN, 2024).

2024-ben volt egy szétválás Horvátországban, ahol a Kutatási és Felsőoktatási Alkalmazottak Független Szakszervezete (Nezavisni Sindikat Znanosti i Visokog Obrazovanja, NSZ) kilépett a Horvát Szakszervezetek Szövetségéből (Matica Hrvatskih Sindikata), azzal az indokkal, hogy az egyesülethez való csatlakozása nem szolgálja tagjainak társadalmi érdekeit. A Matica több szakszervezet szövetsége, amelyek az óvodai, általános és középfokú oktatásban dolgozó tagokat képviselik; Egészségügyi; az igazságszolgáltatás; és a katonaság. Több mint 55 000 tagjával az ország összes szakszervezeti tagjának 20%-át teszi ki.

Ausztriában és Dániában is nőtt a szakszervezeti tagok száma 2023-ban, ami tükrözi a munkásmozgalom folyamatos erejét ezekben az országokban.

Ausztriábana COVID-19 világjárvány idején csökkent szakszervezeti tagsági szám 2023-ban visszapattant, és majdnem elérte a járvány előtti szintet. 2023. december 31-én a hét tagszervezettel rendelkező Osztrák Szakszervezeti Szövetség (Österreichischer Gewerkschaftsbund, ÖGB) összesen 1 212 990 taggal rendelkezett, csak 2023-ban 13 000 új taggal. A Postai és Távközlési Alkalmazottak Szakszervezete (Gewerkschaft der Post- und Fernmeldebediensteten, GPF) kivételével minden szakszervezet növekedést regisztrált, a legnagyobb szakszervezet, a Fizetett Magánszektorbeli Alkalmazottak Szakszervezete (Gewerkschaft der Privatangestellten, GPA) a legnagyobb, 3% feletti növekedést mutatta. A Munkaügyi Kamara (Arbeiterkammer, AK), amelynek tagsága Ausztriában minden munkavállaló számára kötelező, jelenleg közel 4 millió taggal rendelkezik. Az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamarának (Wirtschaftskammer Österreich, WKO), amelyhez minden munkáltatónak csatlakoznia kell, 2024. december 31-én 593 639 aktív tagja volt (az összesen 710 901-ből). Eközben az Osztrák Ipari Szövetségnek (Industriellenvereinigung, IV), amelynek tagsága önkéntes, több mint 4500 tagvállalata van, többségük nagy ipari vállalat.

Dániában a szakszervezeti tagok száma 14 200-zal nőtt, így a teljes szám 1 935 500-ra emelkedett. Ez 141 500 tag összesített növekedését jelenti 2013 óta. A növekedés a bérből élők számának általános növekedésével összefüggésben értelmezhető, amelyből 2023-ban további 30 000 volt. Az elmúlt évtizedben azonban megváltozott a tagok megoszlása a különböző szervezetek között. Nevezetesen, 2023-ban 1,1%-kal csökkent a Dán Szakszervezeti Szövetség (Fagbevægelsens Hovedorganisation, FH) tagsága. Ezzel szemben a Dán Szakmai Szövetség (Akademikerne, AC) tagsága 3,6%-kal nőtt, míg a fő testületeken kívül szervezők tagsága is 3,4%-kal nőtt (Danmarks Statistik, 2024).

2024-ben több országban is változások történtek a szociális partnerek szervezeteinek vezetésében.

Ciprusonnovemberben a Ciprusi Kereskedelmi és Iparkamara (CCCI) végrehajtó bizottsága Filokypros Rousounides-t, a Ciprusi Szállodaszövetség (PASYXE) korábbi főigazgatóját nevezte ki új főtitkárának, aki a nyugdíjba vonult Marios Tsiakis utódja. Rousounides úr utódja a PASYXE-nél Dr. Christos Aggelides, aki korábban a H & C vállalatcsoport igazgatótanácsának tagja, valamint értékesítési és marketing igazgatója volt. Dr. Aggelides a Szállodaigazgatók Szövetségének elnöke, a Famagustai Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, valamint a Turisztikai Minisztérium különböző bizottságainak aktív tagja.

Az Észt Munkaadók Szövetsége szeptember 18-án Hando Suttert választotta meg új vezérigazgatójává, miután az előző tisztséget betöltő Arto Aas lemondott. Sutter úr több mint 30 éve tölt be felsővezetői pozíciókat, olyan vállalatok vezetésénél, mint az Eesti Energia, a Nord Pool Spot és az Olympic Entertainment Group.

FranciaországbanFrançois Asselin lemondott a Biztonsági Munka Szövetségének (Association Des Métiers de la Sécurité, ADMS) társelnöki tisztségéről (AEF, 2024(opens in new tab)This link opens in a new tab). Asselin úr 2025. január 21-i hatállyal távozott a Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (Confédération des petites et moyennes entreprises, CPME) elnöki tisztségéből is (Les Echos, 2024(opens in new tab)This link opens in a new tab; Le Monde, 2025(opens in new tab)This link opens in a new tab). Ezt a szerepet Amir Reza-Tofighi követte. Végül 2024. január 26-án Dominique Payer lemondott a Helyi Vállalkozások Szövetségének (Union des Entreprises de Proximité, U2P) elnöki posztjáról, és Michel Picon vette át a szerepet (Les Echos, 2025(opens in new tab)This link opens in a new tab).

Horvátországban számos jelentős személyi változás történt a szakszervezeti színtéren. Krešimir Sever, aki több mint 25 évig vezette a Horvát Független Szakszervezetek szövetségét (Nezavisni Hrvatski Sindikati, NHS), úgy döntött, hogy a továbbiakban nem indul a posztért. Helyére Darije Hanzalek, a Nyomda- és Médiaipari Szakszervezet (Sindikat Grafičara i Medja, SGIM) elnöke került, amely Horvátország és Európa legrégebbi szakszervezete. Eközben Vilim Ribić, a Matica alapítója és hosszú távú elnöke úgy döntött, hogy 2022-ben nem indul újra, és helyére Sanja Šprem, a Horvát Tanárok Szakszervezetének (Sindikat Hrvatskih Učitelja) elnöke lépett. Végül Jasna Petrović 2024 decemberében, 13 év után lemondott a Horvát Nyugdíjasok Szakszervezetének (Sindikata Umirovljenika Hrvatske, SUH) elnöki tisztségéről.

Voltak olyan esetek is, amikor a szociális partnerek korábbi vezetői kormányzati pozíciókat töltöttek be. Litvániábana parlamenti (Seimas) választásokat követően 2024 végén Inga Ruginienėt, a Litván Szakszervezeti Szövetség hosszú távú elnökét nevezték ki szociális biztonsági és munkaügyi miniszternek. A Litván Szociáldemokrata Párt nevében indult a választásokon. Ausztriábana 2025 elején megalakult új szövetségi kormány nyolc tagja dolgozik a szociális partnerek szervezeteiben, ami az 1970-es évek óta a legmagasabb arány. Így várható, hogy a szociális partnerség még fontosabb szerepet fog játszani a politikai döntéshozatalban ebben a jogalkotási időszakban.

2024-ben több országban is sor került a munkavállalók képviselői választásaira. Ausztriábankötelező választásokat tartottak az AK-ban, amelyeken az AK valamennyi tagja megválasztja a "munkavállalói parlamentet". A múltban ezeket gyakran a szociáldemokrata frakció (Fraktion Sozialdemokratischer Gewerkschafter:innen, FSG) nyerte meg a szavazatok 57,1%-os abszolút többségével, ezt követte az Osztrák Néppárthoz tartozó frakció (Österreichische Volkspartei, ÖVP) 16,6%-kal, és az Osztrák Szabadságpárt (Freheitliche Partei Österreichs, FPÖ) frakció 12,3%-kal. Az FSG a kilenc szövetségi állam közül hétben vezette a szavazást (a két legnyugatibb tartomány, Tirol és Vorarlberg hagyományosan konzervatívokra szavaz, és az ÖVP-hez kötődő keresztény szakszervezeti frakciót (Fraktion Christlicher Gewerkschafterinnen und Gewerkschafter, FCG)) választotta).

Belgiumban májusban tartották a munkahelyi munkavállalói képviselői választásokat. Ezekre a választásokra több mint 50 alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál kerül sor, ami azt jelenti, hogy országszerte több mint 7,000 magánszektorbeli vállalat csaknem 1,4 millió alkalmazottja vehetett részt.

Luxemburgban 2024 márciusában választásokat tartottak a vállalatok személyzeti képviselői és a Munkavállalói Kamara (Chambre des Salariés, CSL) képviselői számára. Mindkét ötévente megrendezésre kerülő választás fontos mutatója a szakszervezetek nemzeti reprezentativitásának Ahhoz, hogy egy luxemburgi szakszervezetnek megfeleljen a nemzeti reprezentativitásra, két fő kritériumnak kell megfelelnie: a legutóbbi CSL-választásokon átlagosan a szavazatok legalább 20%-át kell megszereznie, és az ország gazdasági ágazatainak többségében ténylegesen jelen kell lennie.

Szlovéniábaneközben 2023. november 16-án hatályba léptek a munkaviszonyokról szóló törvény (ZDR-1D) módosításai, amelyek bizonyos védelmet hoznak létre a munkavállalók képviselői számára az elbocsátással szemben. A módosított törvény szerint az elbocsátása miatt a munkáltatóval szemben pert indító munkavállalói képviselő munkaszerződésének megszüntetése a munkaügyi bíróság első fokon hozott ítéletéig, de legfeljebb hat hónapra felfüggeszthető. Ha a munkáltató megtiltja a képviselőnek a munkavégzést, a képviselőnek a havi alapbér 80%-át kell fizetni (50%-ról növelve). A Szlovén Szabad Szakszervezetek Szövetsége (Zveza Svobodnih Sindikatov Slovenije, ZSSS) úgy véli, hogy a jogszabályi rendelkezés nagyobb védelmet nyújt az elbocsátással szemben, ha visszaélnek vele a munkavállalók szakszervezeti tagsága vagy szakszervezeti tevékenységben való részvétele miatti büntetésére (ZSSS, 2024).

A kialakított ágazatközi szociális párbeszéd struktúrái a legtöbb európai tagállamban továbbra is fontos tevékenységeket végeznek stabil környezetben. Új struktúrákat hoztak létre, és a meglévőket újjáélesztették a különböző országokban.

Írországban a szociális párbeszéd fő releváns szerve a Munkaadói Gazdasági Fórum (LEEF). 2024-ben csatlakozott hozzá az új Méltányos Átállást Támogató Bizottság, amely a szociális párbeszéd öt pillérének (mezőgazdaság, közösségi és önkéntes, szakszervezet, munkáltató, környezetvédelem) jelöltjeiből, valamint a Bizottság munkája szempontjából releváns számos terület független szakértőiből áll, beleértve az emberi jogokat és az egyenlőséget, a készségfejlesztést, a vidék- és közösségfejlesztést, társadalmi befogadás, a zöld gazdasági átállás és a fiatalok perspektívái. Fő feladata a méltányos átállással kapcsolatos tényeken alapuló stratégiai kutatások előkészítése és elemzése, valamint a szakpolitikai tervezés és végrehajtás értékelése, tanácsadása és észrevételezése, valamint az ír méltányos átállás elveinek a nemzeti és ágazati éghajlat-politikákban való alkalmazása terén elért előrehaladás.

Máltán a fő szociális párbeszéd struktúrái a Máltai Gazdasági és Szociális Fejlesztési Tanács (MCESD) – amely – ahogy a neve is sugallja – a gazdaságot és a szélesebb társadalmat érintő kérdésekre összpontosít –, valamint a Foglalkoztatási Kapcsolatok Tanácsa (ERB), amely elsősorban a munkajoggal foglalkozik. A szociális partnerek más háromoldalú struktúrákban is jelen vannak, például a Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Hatóság (OHSA) igazgatótanácsában és személyes minőségükben a Jobsplusban. 2024 végén bejelentették, hogy első alkalommal nevezik ki az MCESD vezérigazgatóját a testület megerősítésére. Az MCESD és a szociális partnerek támogatására kutatási tanácsot is létrehoznak (TVM News, 2024). Úgy tűnik, hogy ezek a lépések a szociális partnerek által korábban felvetett problémákra reagálnak, beleértve a bizonyítékokon alapuló döntések meghozatalához szükséges kutatásokhoz való hozzáférés gyakori hiányát (MCESD, 2022).

Szlovéniábanközel egy éves patthelyzet után 2024 júniusában kezdődtek meg a tárgyalások a háromoldalú Gazdasági és Szociális Bizottságban. Magyarországonaz Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) az elmúlt két évben nem ülésezett, annak ellenére, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetsége közszféráért felelős alelnöke kezdeményezésére a munkavállalók részéről két alkalommal is felmerült a probléma. A kormány végül engedett a kéréseknek, és végül október 1-jén sor került az OKÉT 2024-es plenáris ülésére (Munkástanácsok, 2024).

Lengyelországbana családügyi, munkaügyi és szociálpolitikai miniszter bejelentette, hogy a Szociális Párbeszéd Tanácsáról szóló törvényt módosítják annak érdekében, hogy a tanács reprezentatívabb legyen, és fokozza a kormánnyal való együttműködését (Bankier.pl, 2024). A módosított törvény értelmében a szakszervezetek reprezentativitására vonatkozó szabályozás várhatóan változatlan marad. A jogszabálytervezet azonban számos változtatást javasol a munkáltatói szervezetek reprezentativitását illetően. Ezek közé tartozik a kézművességről szóló törvény (Ustawa o rzemiośle) alapján működő vállalatok és munkáltatók szétválasztása azokra, akik kézművesnek minősülnek, és akik munkavállalókat alkalmaznak, valamint azokra, akik hasonló meghatározásúak, de nem alkalmaznak munkavállalókat; a munkáltatói szervezetek tagjai által foglalkoztatandó munkavállalók számának csökkentése; új kritérium bevezetése annak biztosítására, hogy a munkáltatói szervezetet ne mesterségesen hozták létre a magas tagdíjat fizető munkáltatók kis csoportjának társulásával; valamint a munkáltatók kettős tagságának megtiltása a munkáltatói szervezetekben a reprezentativitás kiszámítása céljából.

Litvániában2024. október 25-én hatályba lépett a munka törvénykönyvét módosító XIV-3034. sz. törvény (Litván Köztársaság, 2024). Módosítja többek között a Munka Törvénykönyve 182. cikkének (5) bekezdését, amely nyolc kritériumot határoz meg, amelyeknek a nemzeti szinten működő munkáltatói szervezeteknek meg kell felelniük, beleértve a következőkre vonatkozó követelményeket: jogi személy jogállás; legalább három évig folyamatosan munkáltatói szervezetként működött; autonóm szervezeti struktúra; és legalább öt munkaszerződéssel rendelkező alkalmazott.

2024 szeptemberében Észtország Gazdasági és Hírközlési Minisztériuma bejelentette, hogy az országos békéltető szerepét és feladatait az igazságügyi biztosra ruházzák át.

Finnországban 2025. január 1-jén hatályba léptek a munkaügyi vitákban történő közvetítésről szóló 420/1962. sz. törvény (Laki työriitojen sovittelusta ja eräiden työtaistelutoimenpiteiden edellytyksistä) módosításai, amelyek érintik az országos békéltető, a békéltetők és a békéltető testületek munkáját. Mostantól a szociális partnerek közötti egyeztetési eljárás során figyelembe kell venniük a nemzetgazdaság általános előnyeit a munkaügyi vitákban, és biztosítaniuk kell a bérképzés és a munkaerőpiac működését. A munkaügyi vitában részt vevő feleknek nem kell elfogadniuk a békéltető egyezségi javaslatát (Gazdasági és Foglalkoztatási Minisztérium, dátum nélkül).


Hetvennegyedik kép ©/ Adobe Stock

A Eurofound a kiadványra a következő hivatkozási formátumot javasolja.

Eurofound (2025), A munkaügyi kapcsolatok fejleményei a tagállamokban 2023–2024 között, cikk.

Flag of the European UnionThis website is an official website of the European Union.
How do I know?
European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions
The tripartite EU agency providing knowledge to assist in the development of better social, employment and work-related policies