&w=3840&q=90)
Szociális partnerek
A "szociális partnerek" kifejezés Európában általában a vezetőség és a munkaügyi képviselőkre (munkaadói szervezetek és szakszervezetek), bizonyos kontextusokban pedig közintézményekre is utal, akik társadalmi párbeszédet folytatnak. Az "európai szociális partnerek" kifejezés kifejezetten azokra az uniós szintű szervezetekre utal, amelyek részt vesznek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (ÜT) 154. és 155. cikkelyében. A szociális partnerek kulcsszerepet játszanak a munkaviszony irányításában, és kulcsszereplői az ipari kapcsolatok rendszereiben. A legtöbb EU tagállamban formálják a munkakörülményeket és befolyásolják a társadalompolitikát, akár kollektív tárgyaláson, akár háromoldalú szociális párbeszéden keresztül. Összefonódó részei egy többszintű irányítási rendszernek, amely magában foglalja az európai, nemzeti, ágazati, regionális (tartományi vagy helyi), vállalati és intézményi szinteket.
Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.
Az európai szociális partnerszervezetek képviselete: Vasúti szektor
Ez a tanulmány olyan információkat nyújt, amelyek lehetővé teszik az európai ágazati szociális párbeszéd bizottságban részt vevő szereplők képviseletének felmérését a vasúti szektor számára.Hely az asztalnál, de ki dönt? Szociális partnerek a közfoglalkoztatás és társadalombiztosítási intézmények irányításában
Ez a cikk megvizsgálja a szakszervezetek és munkáltatói szervezetek részvételét a közszolgálati és társadalombiztosítási intézmények irányításában a 27 EU-tagállamban és Norvégiában, valamint beszámol arról, milyen befolyással rendelkeznek ezekben az intézményekben, ha egyáltalán van.Representativeness of the European social partner organisations: Commerce sector – 2026
This study provides information allowing for an assessment of the representativeness of the actors involved in the European sectoral social dialogue committee for the commerce sector.Az Eurofound vizsgálja és tudósít a szociális partnerekkel kapcsolatos fejleményekről, valamint azt vizsgálja, hogyan reagáltak az EU tagállamaiban és Norvégiában az elmúlt években felmerült számos új politikai, jogi és társadalmi kihívásra.
Az Európai Koeth elismeri és előmozdítja a szociális partnerek szerepét az EU szintjén, és dokumentálja az EU elkötelezettségét a szociális partnerek közötti párbeszéd elősegítése iránt, tiszteletben tartva azok autonómiáját. Ezt az elismerést a szociális partnerek többéves munkaprogramjainak elfogadása is jól mutatja. Ezekben a programokban maguk határozzák meg prioritásaikat és tárgyalási napirendjüket, valamint döntenek a megfelelő társadalmi párbeszéd eszközeiről.
Az évek során az európai intézmények egyre jobban elismerték az EU-szintű szociális partnerek szerepét. Ezt például az Európai Tanács és az Európai Bizottság közötti éves háromoldalú szociális csúcstalálkozó megalapítása is tükrözi, amely lehetővé teszi az utóbbiak számára, hogy társadalmi párbeszédük keretében hozzájáruljanak az EU gazdasági és társadalmi irányításának különböző komponenseihez. Az EU szintű szociális partnereket képviselő főbb iparágakon átívelő szervezetek a következők:
az Európai Szakszervezeti Konföderáció (ETUC)
az Európai Üzleti Konföderáció (BusinessEurope)
az Európai Kézművesek és KKV-k Szövetsége (SMEunited, korábban UEAPME)
az Európai Munkáltatók és Vállalkozások Központja, amely közszolgáltatásokat és általános érdekű szolgáltatásokat nyújt (CEEP)
A szociális partnerek kiemelkedő szerepet játszanak az EU szociális jogalkotásában. A Bizottságnak konzultálnia kell a szociális partnerekkel, mielőtt kötelező kétszakaszos konzultációs eljárás keretében benyújtana javaslatokat a szociális politikai területen (154. cikk, TFEU). Ezen túlmenően a szociális partnerek olyan megállapodásokat köthetnek, amelyeket akár önállóan, a nemzeti gyakorlatok szerint valósíthatnak meg, vagy kérésük szerint az EU szintjén a Tanács döntésével (155. cikk TFEU) végrehajthatók. Ebben a tekintetben az EU szintjén végrehajtott szociális partneri megállapodások jelentős szerepet játszottak az EU szociális acquis kialakításában.
Ezen túlmenően az európai intézményi testületek az ipar két oldalát kulcsfontosságúnak tekintik az Európai Félév fejlődésében, amely az EU-n belüli gazdaság- és fiskális politikai koordinációs ciklus. Bár a szociális partnerek szerepe a félévben nem világosan van meghatározva a jogalkotási keretben, részvételüket elismerték és megerősítették a 1175/2011-es rendelet a költségvetési helyzetek felügyeletéről, valamint a gazdaságpolitikák felügyeletéről és koordinálásáról. A 2015-ben indított átalakított Európai Félév több időt biztosít a párbeszédre és a társadalmi partnerek nagyobb részvételére minden szinten. 2025 márciusában a Bizottság és az iparágakon átnyúló szociális partnerek közös paktumot írtak alá az európai szociális párbeszéd megerősítéséről. Ez a 2024-es Val Duchesse Szociális Partner Nyilatkozatra épül.
Európai Bizottság: A Bizottság és a szociális partnerek közös paktumot írtak alá a társadalmi párbeszéd erősítésére Európábanopens in new tab
Európai Bizottság: Az európai szemeszteropens in new tab
Európai Bizottság: A szociális partnerek konzultációiopens in new tab
BusinessEurope: Európai társadalmi párbeszéd – Munkaprogram 2022–2024opens in new tab
Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.
31 March 2025
National-level social governance of the European Semester and the Recovery and Resilience Facility
The Recovery and Resilience Facility (RRF) is integrated into the European Semester framework for economic and social policy coordination. It is the cornerstone of the NextGenerationEU package and provides funds to Member States for the implementation of the reforms and investments in their recovery and resilience plans until the end of 2026.
This report looks at the extent and quality of social partner involvement in the European Semester and in the RRF. It examines the question of how the social partners have been involved in the design and implementation of national recovery and resilience plans and how satisfied they have been with this involvement. It also aims to identify general trends in the implementation of the national plans, with a particular focus on measures in the social policy field. The involvement of the social partners came to the fore with the adoption of a new economic governance framework in April 2024, which introduced national medium-term fiscal-structural plans on which the social partners need to be consulted.
19 July 2023
Supporting regions in the just transition: Role of social partners
This report investigates the involvement of social partners in the just transition to a climate-neutral economy, with a particular focus on the territorial just transition plans. These plans aim to support the regions most negatively affected by the just transition by assisting workers to retrain, relocate and find other jobs, and also support industries that need to phase out fossil fuels or other greenhouse gas-intensive activities. The role and input of the social partners in these plans and their views on the just transition are explored. An analysis of social dialogue practices and examples of collective agreements shows the range of topics covered by the social partners. The report also investigates the role of the energy crisis in the just transition and how it has contributed to delays in the implementation of territorial just transition plans in certain Member States.
10 December 2021
Social partners going digital: Using digital tools and adapting social dialogue processes
Digital transformation is changing the world of work. This report looks at how social partners – the actors involved in the regulation of employment relationships – are increasingly adopting technological solutions to improve the services that they provide to their members and facilitate collective bargaining processes. Technological tools offer social partners the opportunity to enhance consultation, engage with their members through digitised processes, improve services and increase networking activities, as well as addressing the issue of membership decline. The findings of this report show that the extent to which the social partners use digital technologies varies greatly across the EU Member States, Norway and the United Kingdom. Provisions in collective agreements on several aspects of digitalisation have been identified in about half of the countries. Through these provisions, social partners encourage their members to boost training on digital skills, ensure fair and safe working conditions and take account of data protection and employee monitoring practices. The European social partners’ autonomous framework agreement on digitalisation has provided inspiration to national-level organisations, and follow-up actions in this regard have the potential to greatly benefit their members.
9 March 2021
Involvement of social partners in policymaking during the COVID-19 outbreak
Since 2016, Eurofound has closely monitored the involvement of national social partners in policymaking as part of the European Semester cycle. In 2020, the focus was on their involvement during the first months of the COVID-19 outbreak. While the pandemic has presented a huge challenge to social dialogue, the results of the analysis highlight how social dialogue can be an effective tool in shaping policy initiatives and finding solutions to emergency situations affecting businesses, workers, the economy and society. It is clear that the participation of social partners in the design and implementation of national recovery and resilience plans in 2021 will be key in the recovery process and for strengthening social dialogue going forward.
30 August 2020
Role of social partners in tackling discrimination at work
This report assesses the role of the social partners in tackling workplace discrimination. Against the background of EU and national anti-discrimination legislation, it highlights the extent to which the need to tackle discrimination on different grounds is on the radar of cross-sectoral social partners. It also provides an overview of the measures taken to deal with the persistent incidence of discrimination on the grounds of age, disability, race or ethnic origin, religion or belief, and sexual orientation or gender identity.
24 June 2020
COVID-19: Policy responses across Europe
The effect of the COVID-19 pandemic on the lives of individuals and societies, including on the economy and labour markets, is unprecedented. The impact of the global health emergency has placed a growing number of businesses under threat, putting the jobs of more and more workers at risk and impacting the livelihoods of many citizens. Policymakers moved swiftly in an effort to mitigate the social and economic effects on businesses, workers and citizens. Eurofound’s COVID-19 EU PolicyWatch database provides information on initiatives introduced to cushion these effects. Drawing on the content of this database of around 500 policy initiatives (April 2020), this report aims to present an overview of both large-scale government measures and collective agreements that impact on large groups of workers, setting this in the context of the evolving labour market situation.
Data: COVID-19 EU PolicyWatch
10 September 2020
Capacity building for effective social dialogue in the European Union
The aim of this report is to add to the discussion on how Eurofound can contribute to supporting capacity building of social partners for effective social dialogue. The report includes a review by Eurofound aimed at identifying the capacity-building needs and initiatives of social partners in relation to national frameworks for autonomous collective bargaining, involvement in European social dialogue and the European Semester, and the development of membership and services for members. It also includes the results from stakeholder consultations and two exchange seminars held in 2019, along with a set of policy pointers for further discussion.
6 December 2019
European sectoral social dialogue: Facts and figures
European sectoral social dialogue plays an important role in promoting dialogue between the social partners in industrial sectors at European level. There are currently 43 European sectoral social dialogue committees that bring together the social partners from the EU Member States – representatives of trade unions and employer organisations – to engage in dialogue on behalf of specific sectors. This research report provides facts and figures on sectoral diversity, social partner organisations, and representativeness at EU, Member State and sectoral levels.
Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.
Angelina Atanasova
Research support officerAngelina Atanasova kutatási támogató tiszt az Eurofound Munkaélet egységén. Jelenlegi kutatási témái közé tartozik a társadalmi párbeszéd és az ipari kapcsolatok, valamint a fogyatékossággal élők jogai és a fogyatékkal élők munkaerőpiacra való bevonása. Az Eurofoundhoz való csatlakozás előtt 2024-ben egy évtizedet töltött Brüsszelben szakpolitikai kutatásokkal, kutatóként az Európai Szociális Obszervatóriumnál, kutatóként a KU Leuven Jogi Karán, valamint az egyenlőség és a diszkriminációellenes szakpolitikai tanácsadóként az Open Society European Policy Institute-ban. Doktori fokozatot szerzett EU-jogból és szociológiából a KU Leuvenből, valamint MA fokozatot közpolitikai szakból a Central European University-n. Fő kutatási érdeklődési területei közé tartozik a fogyatékossági jogok, egyenlőség, társadalmi befogadás és társadalmi párbeszéd.
Victoria Cojocariu
Research officerVictoria Cojocariu kutató tiszt az Eurofound Munka Élet egységén, ahol társadalmi párbeszéd és ipari kapcsolatok területén dolgozik. Széles körben részt vesz az Eurofound által végzett reprezentlikus tanulmányokban, amelyek támogatják az európai társadalmi párbeszédet, valamint a szociális partnerek nemzeti és európai szintű szerepét és a kollektív tárgyalási gyakorlatokat elemzik. Kutatási érdeklődése a digitalizáció, a munkaszervezés és a munkahelyi gyakorlatok közé tartozik. 2025 óta Victoria kezeli az EU PolicyWatch adatbázisát. Mielőtt 2019-ben csatlakozott az Eurofoundhoz, Victoria kutatóként dolgozott a bukaresti Közinnovációs Központnál és a Romániai Open Society Foundationnél, hozzájárulva nemzeti és nemzetközi kutatási projektekben a migráció, oktatás, a harmadik országok munkaerőpiacához való hozzáférése, valamint az emberi jogok területén. Szociológia alapképzéssel és mesterfokozattal rendelkezik.
Mária Sedláková
Research officerMária Sedláková az Eurofound Munkaélet egységének kutatója, aki az összehasonlító ipari kapcsolatokra, társadalmi párbeszédre és kollektív tárgyalásokra specializálódott. Szakértelmet képvisel a kollektív szerződések tartalomelemzésében. Jelenlegi munkája a szociális partnerek szerepét vizsgálja a nemzeti közfoglalkoztatási szolgáltatások és társadalombiztosítási intézmények irányításában, valamint a társadalmi párbeszéd szerepét a munkaerő-migrációban. Emellett hozzájárul az EU-szintű ágazati szociális partnerek képviseletének értékeléséhez és a kétévente előforduló háromoldalú csere szemináriumok lefolytatásához. Az Eurofoundhoz csatlakozás előtt Mária kollektív tárgyalásokat végzett a Genfi Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Kormányzási és Tripártizmus Tanszékén (2020–2022), miután kutatóként dolgozott a Közép-európai Munkaügyi Tanulmányok Intézetében (2013–2020). Politikatudományból szerzett MA fokozatot a Central European University-n, összehasonlító európai politika szakiránysal.
Peter Kerckhofs
Senior research managerPeter Kerckhofs az Eurofound Munka Élet Osztályának vezető kutatási vezetője. Munkája a szociális partnerek európai szemeszterben betöltött szerepére, valamint a munkaügyi kapcsolatok fejleményeiről szóló nemzeti jelentéstételre összpontosít. Peter széles körű szakértelemmel rendelkezik a reprezentativitási tanulmányok módszertanának kidolgozásában, az európai és nemzeti reprezentativitási kritériumok alkalmazásában a különböző ágazatok sajátos kontextusában, miközben mélyreható ismereteket halmoz fel a különböző ágazatok munkaügyi kapcsolatairól. Peter az Európai Üzemi Tanácsokkal és az Európai Ágazati Szociális Párbeszéddel kapcsolatos projekteken is dolgozott. Mielőtt csatlakozott volna az Eurofoundhoz, az ETUI és az UCL kutatójaként, az EMCEF politikai titkáraként, valamint a KU Leuven társadalomtudományi karának doktori iskolájának tudományos koordinátora volt. A KU Leuvenben szociális munkából és politológiából szerzett mesterdiplomát, valamint az UCL-en nemzetközi kapcsolatokból, valamint a Manchesteri Egyetemen szerzett PhD fokozatot ipari kapcsolatokból.
Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.
