Szociális partnerek
A "szociális partnerek" kifejezés Európában általánosan használt a szociális partnerek (munkáltatói szervezetek és szakszervezetek), és bizonyos kontextusokban a hatóságok szociális párbeszédet folytató képviselőire utal. Az "európai szociális partnerek" kifejezés kifejezetten azokra az uniós szintű szervezetekre vonatkozik, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 154. és 155. cikkében előírtak szerint részt vesznek az európai szociális párbeszédben. A szociális partnerek kulcsszerepet játszanak a munkaviszony irányításában, és kulcsszerepet játszanak a munkaügyi kapcsolatrendszerekben. A legtöbb uniós tagállamban kollektív tárgyalások vagy háromoldalú szociális párbeszéd révén alakítják a munkakörülményeket és befolyásolják a szociálpolitikát. Ezek egy többszintű kormányzási rendszer egymásba fonódó részei, amely magában foglalja az európai, nemzeti, ágazati, regionális (tartományi vagy helyi), vállalati és intézményi szintet.
Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.
Az európai szociális partnerszervezetek képviselete: Mezőgazdasági szektor – 2026
Ez a tanulmány olyan információkat nyújt, amelyek lehetővé teszik az európai ágazati szociális párbeszéd bizottságban részt vevő szervezetek képviseletének felmérését a mezőgazdasági szektor számára. Relatív képviseletük legitimálja a konzultációhoz való jogukat és megállapodások tárgyalási képességét. Az Eurofound képviseletességről szóló tanulmányainak célja, hogy azonosítsák az ágazatban szereplő releváns nemzeti és európai szociális partnerszervezeteket. Ez a tanulmány azonosítja az Európai Élelmiszer-, Mezőgazdasági és Turisztikai Szakszervezetek Szövetségét (EFFAT), amely a munkavállalókat képviseli, valamint az Európai Unió Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Munkáltatói Csoportját / Az Európai Unió Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottságát (GEOPA-COPA), amely a munkáltatókat képviseli, mint a mezőgazdasági szektor legreprezentatívabb európai szintű szociális partnerszervezeteit.
Munkáltatói szervezetek és szakszervezetek részvétele az Európa-félévben 2024–2025-ben
Ez a jelentés a szakszervezetek és munkáltatói szervezetek szerepét vizsgálja a középtávú fiskális strukturális tervek és a 2025-ös éves előrehaladási jelentések kialakításában. Elemzi a szociális partnerek nemzeti szintű részvételét a kormányokkal, valamint az Európai Bizottsággal való együttműködésüket a tényfeltáró missziókban, országjelentésekben és országspecifikus ajánlásokban, valamint értékeli részvételüket a szélesebb európai félévben, beleértve az új társadalmi konvergencia keretrendszert.Representativeness of the European social partner organisations: Personal services sector – 2026
This study provides information allowing for an assessment of the representativeness of the actors involved in the European sectoral social dialogue committee for the personal services sector.Az Eurofound megvizsgálja a szociális partnereket érintő fejleményeket, és jelentést készít róluk, és azt vizsgálja, hogy az EU tagállamaiban és Norvégiában hogyan reagáltak az elmúlt években felmerült számos új politikai, jogi és társadalmi kihívásra.
Az EUMSZ elismeri és előmozdítja a szociális partnerek uniós szintű szerepét, és dokumentálja az EU elkötelezettségét a szociális partnerek közötti párbeszéd elősegítése mellett, tiszteletben tartva autonómiájukat. Ezt az elismerést a szociális partnerek többéves munkaprogramjainak elfogadása is szemlélteti. Ezekben a programokban a szociális partnerek maguk határozzák meg prioritásaikat és tárgyalási menetrendjüket, és döntenek a szociális párbeszéd megfelelő eszközeiről.
Az évek során az európai intézmények egyre inkább elismerik az uniós szintű szociális partnerek szerepét. Ez tükröződik például az Európai Tanács, az Európai Bizottság és a szociális partnerek közötti éves háromoldalú szociális csúcstalálkozó létrehozásában, amely lehetővé teszi a szociális partnerek számára, hogy szociális párbeszédük keretében hozzájáruljanak az EU gazdasági és szociális kormányzásának különböző elemeihez. A szociális partnereket uniós szinten képviselő főbb ágazatközi szervezetek a következők:
az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ)
az Európai Vállalkozások Szövetsége (BusinessEurope)
az Európai Kézművesek és Kkv-k Szövetsége (SMEunited, korábban UEAPME)
a Közszolgáltatásokat és Általános Érdekű Szolgáltatásokat Nyújtó Munkaadók és Vállalkozások Európai Központja (CEEP)
A szociális partnerek kiemelkedő szerepet játszanak az uniós szociális jogszabályok kialakításában. A Bizottságnak konzultálnia kell a szociális partnerekkel, mielőtt javaslatokat nyújtana be a szociálpolitika területén egy kötelező kétlépcsős konzultációs eljárás keretében (az EUMSZ 154. cikke). Emellett a szociális partnerek olyan megállapodásokról tárgyalhatnak, amelyek a nemzeti gyakorlatok szerint önállóan, vagy kérésükre uniós szinten végrehajthatók tanácsi határozattal (az EUMSZ 155. cikke). E tekintetben az uniós szinten végrehajtott szociális partneri megállapodások jelentős szerepet játszottak az uniós szociális vívmányok kidolgozásában.
Emellett az európai intézményi szervek úgy vélik, hogy a szociális partnerek kulcsfontosságúak az európai szemeszter, az EU-n belüli gazdaság- és költségvetési politikai koordináció ciklusának fejlesztése szempontjából. Bár a szociális partnerek szemeszterben betöltött szerepét a jogszabályi keret nem határozza meg egyértelműen, részvételüket a költségvetési egyenleg felügyeletéről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1175/2011/EU rendelet elismerte és megerősítette. A 2015-ben kezdeményezett megújult európai szemeszter több időt biztosít a párbeszédre és a szociális partnerek nagyobb mértékű bevonására minden szinten. 2025 márciusában a Bizottság és az ágazatközi szociális partnerek közös paktumot írtak alá az európai szociális párbeszéd megerősítéséről. Ez a szociális partnerek 2024. évi Val Duchesse-i nyilatkozatára épül.
Európai Bizottság: A Bizottság és a szociális partnerek közös paktumot írtak alá az európai szociális párbeszéd megerősítése érdekébenopens in new tab
Európai Bizottság: Az európai szemeszteropens in new tab
Európai Bizottság: Konzultációk a szociális partnerekkelopens in new tab
BusinessEurope: Európai szociális párbeszéd – 2022–2024-es munkaprogramopens in new tab
Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.
31 March 2025
National-level social governance of the European Semester and the Recovery and Resilience Facility
The Recovery and Resilience Facility (RRF) is integrated into the European Semester framework for economic and social policy coordination. It is the cornerstone of the NextGenerationEU package and provides funds to Member States for the implementation of the reforms and investments in their recovery and resilience plans until the end of 2026.
This report looks at the extent and quality of social partner involvement in the European Semester and in the RRF. It examines the question of how the social partners have been involved in the design and implementation of national recovery and resilience plans and how satisfied they have been with this involvement. It also aims to identify general trends in the implementation of the national plans, with a particular focus on measures in the social policy field. The involvement of the social partners came to the fore with the adoption of a new economic governance framework in April 2024, which introduced national medium-term fiscal-structural plans on which the social partners need to be consulted.
19 July 2023
Supporting regions in the just transition: Role of social partners
This report investigates the involvement of social partners in the just transition to a climate-neutral economy, with a particular focus on the territorial just transition plans. These plans aim to support the regions most negatively affected by the just transition by assisting workers to retrain, relocate and find other jobs, and also support industries that need to phase out fossil fuels or other greenhouse gas-intensive activities. The role and input of the social partners in these plans and their views on the just transition are explored. An analysis of social dialogue practices and examples of collective agreements shows the range of topics covered by the social partners. The report also investigates the role of the energy crisis in the just transition and how it has contributed to delays in the implementation of territorial just transition plans in certain Member States.
10 December 2021
Social partners going digital: Using digital tools and adapting social dialogue processes
Digital transformation is changing the world of work. This report looks at how social partners – the actors involved in the regulation of employment relationships – are increasingly adopting technological solutions to improve the services that they provide to their members and facilitate collective bargaining processes. Technological tools offer social partners the opportunity to enhance consultation, engage with their members through digitised processes, improve services and increase networking activities, as well as addressing the issue of membership decline. The findings of this report show that the extent to which the social partners use digital technologies varies greatly across the EU Member States, Norway and the United Kingdom. Provisions in collective agreements on several aspects of digitalisation have been identified in about half of the countries. Through these provisions, social partners encourage their members to boost training on digital skills, ensure fair and safe working conditions and take account of data protection and employee monitoring practices. The European social partners’ autonomous framework agreement on digitalisation has provided inspiration to national-level organisations, and follow-up actions in this regard have the potential to greatly benefit their members.
9 March 2021
Involvement of social partners in policymaking during the COVID-19 outbreak
Since 2016, Eurofound has closely monitored the involvement of national social partners in policymaking as part of the European Semester cycle. In 2020, the focus was on their involvement during the first months of the COVID-19 outbreak. While the pandemic has presented a huge challenge to social dialogue, the results of the analysis highlight how social dialogue can be an effective tool in shaping policy initiatives and finding solutions to emergency situations affecting businesses, workers, the economy and society. It is clear that the participation of social partners in the design and implementation of national recovery and resilience plans in 2021 will be key in the recovery process and for strengthening social dialogue going forward.
30 August 2020
Role of social partners in tackling discrimination at work
This report assesses the role of the social partners in tackling workplace discrimination. Against the background of EU and national anti-discrimination legislation, it highlights the extent to which the need to tackle discrimination on different grounds is on the radar of cross-sectoral social partners. It also provides an overview of the measures taken to deal with the persistent incidence of discrimination on the grounds of age, disability, race or ethnic origin, religion or belief, and sexual orientation or gender identity.
24 June 2020
COVID-19: Policy responses across Europe
The effect of the COVID-19 pandemic on the lives of individuals and societies, including on the economy and labour markets, is unprecedented. The impact of the global health emergency has placed a growing number of businesses under threat, putting the jobs of more and more workers at risk and impacting the livelihoods of many citizens. Policymakers moved swiftly in an effort to mitigate the social and economic effects on businesses, workers and citizens. Eurofound’s COVID-19 EU PolicyWatch database provides information on initiatives introduced to cushion these effects. Drawing on the content of this database of around 500 policy initiatives (April 2020), this report aims to present an overview of both large-scale government measures and collective agreements that impact on large groups of workers, setting this in the context of the evolving labour market situation.
Data: COVID-19 EU PolicyWatch
10 September 2020
Capacity building for effective social dialogue in the European Union
The aim of this report is to add to the discussion on how Eurofound can contribute to supporting capacity building of social partners for effective social dialogue. The report includes a review by Eurofound aimed at identifying the capacity-building needs and initiatives of social partners in relation to national frameworks for autonomous collective bargaining, involvement in European social dialogue and the European Semester, and the development of membership and services for members. It also includes the results from stakeholder consultations and two exchange seminars held in 2019, along with a set of policy pointers for further discussion.
6 December 2019
European sectoral social dialogue: Facts and figures
European sectoral social dialogue plays an important role in promoting dialogue between the social partners in industrial sectors at European level. There are currently 43 European sectoral social dialogue committees that bring together the social partners from the EU Member States – representatives of trade unions and employer organisations – to engage in dialogue on behalf of specific sectors. This research report provides facts and figures on sectoral diversity, social partner organisations, and representativeness at EU, Member State and sectoral levels.
Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.
Peter Kerckhofs
Senior research managerPeter Kerckhofs az Eurofound Munka Élet Osztályának vezető kutatási vezetője. Munkája a szociális partnerek európai szemeszterben betöltött szerepére, valamint a munkaügyi kapcsolatok fejleményeiről szóló nemzeti jelentéstételre összpontosít. Peter széles körű szakértelemmel rendelkezik a reprezentativitási tanulmányok módszertanának kidolgozásában, az európai és nemzeti reprezentativitási kritériumok alkalmazásában a különböző ágazatok sajátos kontextusában, miközben mélyreható ismereteket halmoz fel a különböző ágazatok munkaügyi kapcsolatairól. Peter az Európai Üzemi Tanácsokkal és az Európai Ágazati Szociális Párbeszéddel kapcsolatos projekteken is dolgozott. Mielőtt csatlakozott volna az Eurofoundhoz, az ETUI és az UCL kutatójaként, az EMCEF politikai titkáraként, valamint a KU Leuven társadalomtudományi karának doktori iskolájának tudományos koordinátora volt. A KU Leuvenben szociális munkából és politológiából szerzett mesterdiplomát, valamint az UCL-en nemzetközi kapcsolatokból, valamint a Manchesteri Egyetemen szerzett PhD fokozatot ipari kapcsolatokból.
Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.
