A minimálbérek jelentős hatással vannak a kialkudott és a tényleges bérekre
Megjelent: 23 June 2025
Az elmúlt években a nemzeti minimálbérek meredeken emelkedtek az uniós országokban, ami egyre fontosabbá teszi a kollektív bértárgyalásokra és az általános béralakulásra gyakorolt hatásukat. Az eredmények azt mutatják, hogy a nemzeti minimálbérek pozitív hatással vannak a kialkudott bérszintek emelésére. A kollektív tárgyalások kiszorításának elkerülése érdekében azonban körültekintő szakpolitikai kialakításra van szükség, különösen az alacsony fizetésű ágazatokban. A minimálbérek kulcsszerepet játszanak a legalacsonyabb fizetésű munkavállalók bérszintjének javításában is, bár a szélesebb béreloszlásban tovagyűrűző hatások jelentkeznek.
A minimálbér-politika az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az uniós tagállamokban, és a bérminimumok számos országban meghaladják az átlag- és mediánbéreket. Ezt a politikai hangsúlyt tovább erősítette a megfelelő minimálbérekről szóló új uniós irányelv. Ebben az összefüggésben a magasabb nemzeti minimálbérek lehetséges hatása rendkívül fontossá vált a politikai döntéshozók számára. Tehát hogyan befolyásolják a nemzeti minimálbérek változásai a kollektív bértárgyalásokat és a tényleges béreket?
A nemzeti minimálbérek javulást eredményeznek a kollektív megállapodás szerinti bérminimumokban
A viszonylag magasabb nemzeti minimálbérek hátterében még fontosabbá vált az a vita, hogy a nemzeti minimálbérek gyengíthetik-e a kollektív bértárgyalásokat. Ez az aggodalom tükröződik az irányelvben, amelynek 4. cikke előírja a nemzeti kormányok számára, hogy mozdítsák elő a kollektív bértárgyalási kereteket.
Az Eurofound empirikus megállapításai – amelyek 2015 és 2022 között 17 uniós tagállam alacsony fizetésű ágazataiban kötött közel 700 kollektív szerződésből álló mintán alapulnak – azt mutatják, hogy a magasabb nemzeti minimálbérek nem tántorították el a kollektív bértárgyalásokat. Éppen ellenkezőleg, hozzájárulnak a kollektív értelemben vett bérminimumok emeléséhez ezekben az alacsony fizetésű ágazatokban (1. ábra).
A kutatás azt vizsgálta, hogy a nemzeti minimálbérek emelése befolyásolja-e annak valószínűségét, hogy a szociális partnerek új kollektív szerződéseket írjanak alá. Az előző megállapodás óta eltelt idő mellett a nemzeti minimálbér szintjének a legutóbbi megállapodás óta bekövetkezett változása jelent meg az új megállapodás aláírásának valószínűségét növelő fő tényezőként (lásd az 1. ábra felső paneljét). Az infláció és a munkanélküliség változása nem befolyásolta jelentősen az új megállapodás aláírásának valószínűségét.
A tanulmány azt is megvizsgálta, hogy a nemzeti minimálbérek változásai milyen mértékben növelik a kollektív megállapodás szerinti bérminimumokat. Az eredmények jelentős pozitív hatást mutatnak: ha a minimálbér 1%-kal emelkedik, az új kialkudott bér 0,22%-kal emelkedik (lásd az 1. ábra alsó paneljét).
Ebben az esetben az infláció a nemzeti minimálbéreknél nagyobb hatással lenne a nominális alkubérek felfelé hajtására (rugalmasság 0,7). A munkanélküliség is jelentős tényezőként jelenik meg: a magasabb munkanélküliségi ráta a várakozásoknak megfelelően negatív hatással van az alkudott bérekre.
Impact of national minimum wages on (upper panel) the probability of signing a new collective agreement and (bottom panel) the magnitude of increases in negotiated wages: estimated coefficients
A becslések egy kétlépcsős II. típusú Tobit modellen alapulnak, amelyet két szakaszban becsülnek meg. A kék pontok az infláció, a nemzeti minimálbér és a munkanélküliségi ráta új kollektív szerződés aláírásának valószínűségére gyakorolt hatásának pontbecslési együtthatóját jelölik (felső panel) és a kollektív szerződésben rögzített bérekre (alsó panel), míg a szaggatott vonalak a konfidenciaintervallumot jelölik. Ha a konfidenciavonal nem lépi át a nulla vonalat, a becslés statisztikailag szignifikánsan eltér a 95%-os megbízhatósági szint melletti nullától. A megállapodási egyenletnek megfelelő probit-modellből származó becslések időtartammal és meg nem feleléssel, különböző típusú rögzített hatásokkal (kollektív szerződés, ország és hónap) és időtrenddel. A konfidenciaintervallumokat (95%) robusztus standard hibák felhasználásával számítottuk ki.
Source: Eurofound 2025
Ezeket az empirikus megállapításokat kiegészítették és árnyalták a nemzeti minimálbérek és a kollektív szerződések közötti kölcsönhatásokat vizsgáló interjúkból származó kvalitatív betekintések. Az elemzés hat országban (Németország, Franciaország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország) és két rosszul fizetett ágazatban: az élelmiszer- és italgyártásban, valamint a bentlakásos és szociális ellátásban készített 40 interjún alapul.
Bár a szociális partnerek országonként és ágazatonként eltérően ítélték meg a nemzeti minimálbérek szerepét, néhány bizonyíték arra utalt, hogy a bérekről és a munkafeltételekről folytatott tárgyalások mozgástere korlátozott. Azokban az esetekben, amikor a nemzeti minimálbérek megközelítették a kollektív megállapodás szerinti minimumok szintjét, a tárgyalások középpontjában az alapbér a javadalmazás egyéb összetevői álltak.
A kutatás azonban nem talált erős bizonyítékot a kollektív tárgyalások kiszorító hatására, azaz a megállapodások újratárgyalásának leállítására. Az ágazati kollektív tárgyalások lefedettségére vagy a tárgyaló szereplők környezetére gyakorolt hatás sem volt megfigyelhető.
Bár a kutatás összességében nem mutatott rá arra, hogy a nemzeti minimálbérek 2015 és 2022 között káros hatással lennének az alacsony fizetésű munkavállalók kollektív tárgyalásaira, fontos lesz továbbra is figyelemmel kísérni az alacsony fizetésű ágazatok helyzetét.
A nemzeti minimálbérek hosszabb dominóhatást gyakorolnak a tényleges bérekre
Számos uniós tagállamban a nemzeti minimálbérek gyorsabban növekedtek, mint az átlag- és mediánbérek. Mivel a minimálbérek viszonylag magasabbak lesznek, a legfontosabb szakpolitikai aggályok közé tartozik, hogy a minimálbér-politika közvetlenül érinti-e a munkavállalók nagyobb részét, és hozzájárul-e a bérek általános alakulásához.
Az Eurofound empirikus eredményei azt mutatják, hogy a nemzeti minimálbérek jelentős hatást gyakorolnak az alacsony fizetésű munkavállalók bérére, amelyek itt a béreloszlás első kvartilisében szerepelnek, amely a munkavállalók legalacsonyabb fizetésű 25%-át foglalja magában. A nemzeti minimálbér 1%-os emelése átlagosan 0,31%-os növekedést eredményezett az alacsony fizetésű munkavállalók bérében a 2006–2021 közötti időszakban. Ez a hatás még nagyobb a legutóbbi, 2015–2021-es alidőszakban, amikor az országos minimálbér 1%-os emelése az alacsony fizetésű munkavállalók bérének 0,43%-os növekedését eredményezte.
Az elmúlt évek erősebb hatásának egyik lehetséges magyarázata, hogy a viszonylag magasabb minimálbérek – az átlagbérekhez viszonyítva – közvetlenül érintenék a munkavállalók nagyobb részét, és így nagyobb potenciállal rendelkeznének a legalacsonyabb fizetésűek bérszintjének emelésére.
Fontos, hogy a minimálbér-politika hatása a béreloszlás alján lévő bérek jelentős emelésére elsősorban a minimálbérek jelentős emelésének időszakaiból ered, amint azt a 2. ábra mutatja. Az akár 15%-os emelések általában a legalacsonyabb fizetésű munkavállalók bérét emelik, bár az 5%-nál kisebb változásoknak csekély mérhető hatása van. A nagyobb – 15% feletti – emeléseknek messze a statisztikailag szignifikánsabb és legjelentősebb hatása van. Ezek az átalakító beavatkozások a fő oka a nemzeti minimálbérek és az alacsony fizetésű munkavállalók bérnövekedése közötti pozitív összefüggésnek.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a nemzeti minimálbér-emelések a szélesebb béreloszlás mentén tovagyűrűző hatásokat okozhatnak. Az empirikus elemzés pozitív összefüggést mutat a nemzeti minimálbér emelkedése és a medián és a felső bérkvintilisben (beleértve a legmagasabb bérű munkavállalók 25%-át) bekövetkezett fejlemények között. Ennek a hatásnak a nagyságrendje összehasonlítható az alacsony fizetésű munkavállalók esetében megfigyelttel.
Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a minimálbér-emelések átlagosan felfelé irányuló hatást fejtenek ki a teljes béreloszlásban (amelynek alakulását a minimálbér-politikán túl sok más tényező is befolyásolja).
Effect of national minimum wage increases on low-paid wages by intensity of change
Lásd az 1. ábrához tartozó megjegyzéseket. Az intervallumok meghatározása a nemzeti minimálbér nemzeti valutában kifejezett éves nominális emelése alapján történik. Az alacsony fizetésű alkalmazottak közé tartozik az első bérkvartilis (a legalacsonyabb bérű alkalmazottak 25%-a).
Source: Eurofound 2025
Ezek a szélesebb körű hatások összhangban vannak azokkal az esetekkel, amikor a minimálbérek jelentős rövid távú szűkítő hatása van a béreloszlásra, az alacsony fizetésű munkavállalók körében tapasztalható erőteljes bérnövekedés eredményeként.
Ezt egyértelműen tükrözi a 3. ábra, amely longitudinális adatokat használ, és a bérszintek változását mutatja a minimálbérek változásának évében, a teljes eloszlásban. Az adatokat bértizedek szerint csoportosítják – a legalacsonyabban fizetett 10%-tól a legjobban fizetett 10%-ig. Az eredmények azt mutatják, hogy a rendes minimálbér-emelések közül csak a szokásos (15% feletti) emeléseknek van erős hatása a béreloszlás összeszorítására, mivel aránytalanul emelik a béreket a legalacsonyabb fizetésű munkavállalók körében.
A megfigyelt bérek növekedési üteme bérdecilisenként
éves időszakok a nemzeti minimálbérek jelentős emelésével
Source: Eurofound 2025
Ezt a tendenciát tovább erősíti az EU-szerte jelentős nemzeti minimálbér-emelések konkrét eseteinek vizsgálata. Ezek közé tartozik a 23%-os növekedés Szlovéniában 2020-ban, a 22%-os növekedés Spanyolországban 2019-ben, valamint a nemzeti minimálbér bevezetése Németországban 2015-ben, ami a bérpadlók erőteljes emelkedéséhez vezetett.
Ezek az eredmények azt mutatják, hogy ezek a politikai beavatkozások aránytalanul nagy hatással voltak a legalacsonyabb fizetésű munkavállalók bérének növelésére, a béreloszlás szűkítésére és a béregyenlőtlenségek jelentős csökkentésére.
Kép: © Dusan Petkovic/Adobe Stock
A Eurofound a kiadványra a következő hivatkozási formátumot javasolja.
Eurofound (2025), A minimálbérek jelentős hatással vannak a tárgyalt és a tényleges bérekre, cikk.
