A munkaügyi kapcsolatok és a munkahelyi demokrácia fő dimenzióinak mérése (2023-as frissítés)

Ez a jelentés az Eurofound korábbi tanulmányaira épül, amelyek egy fogalmi keretet hoztak létre a munkaügyi kapcsolatok feltérképezésére, és négy fő dimenziót azonosítottak: munkahelyi demokrácia, ipari versenyképesség, társadalmi igazságosság, valamint a munka és a foglalkoztatás minősége. A jelentés célja konkrétan a 2018-as Eurofound-tanulmány aktualizálása, amely a munkahelyi demokráciára összpontosított. Három fő célkitűzése van: a négy fő dimenzió indexeinek aktualizálása a 2018 és 2021 közötti időszak adataival; a munkahelyi demokrácia index időszakokat összehasonlító elemzése 2008 és 2021 között, különös tekintettel a munkaügyi kapcsolatok nemzeti rendszereivel kapcsolatos tendenciákra az uniós konvergencia szempontjából; valamint a munkahelyi demokráciákban a munkaügyi kapcsolatrendszerek tipológiájának aktualizálása, a 2008 és 2021 közötti időszak változó tendenciáinak és változásmintáinak országok közötti elemzéséhez való hozzájárulás nyújtása érdekében.

A módszertani megközelítés legfontosabb szempontjai: kiváló minőségű adatok használata (szigorú fogalmi és statisztikai minőségi kritériumok alkalmazása a mutatók felülvizsgálata és finomhangolása során); az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által az indexek kialakítására kidolgozott módszertan követése; valamint a munkahelyi demokrácia konvergenciatrendjeinek elemzése céljából az Eurofound módszertanának követése.

Szakpolitikai háttér

A szakpolitikai környezetet a Covid19-világjárvány és az ukrajnai háború hatásai határozták meg, amelyek veszélyeztetik a folyamatban lévő gazdasági fellendülést Európában. Az Izrael és a Hamász között nemrégiben kitört háború valószínűleg tovább destabilizálja a növekedést.

Az uniós intézmények elfogadták a NextGenerationEU-t, azt a 806,9 milliárd euró összegű ideiglenes pénzügyi eszközt, amelynek célja, hogy hitelviszonyt megtestesítő közös európai értékpapírok kibocsátása révén ösztönözze a helyreállítást, míg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 672,5 milliárd eurót bocsát a tagállamok rendelkezésére beruházások és reformok megvalósításának céljára.

Az ukrajnai háború hatalmas humanitárius válságot okozott, és az alapvető termékek árának emelkedéséhez vezetett, ami növelte a szegénység kockázatát Európában, és visszafogta a gazdasági növekedést. A háború következményeinek enyhítése érdekében az uniós intézmények 2023 végéig felfüggesztették a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályait. Ez lehetővé tette az euróövezet országai számára, hogy diszkrecionális költségvetési intézkedéseket dolgozzanak ki az emelkedő energiaköltségek megfékezésére, a védelmi képességek növelésére és a menekültválság kezelésére.

Az uniós munkaügyi kapcsolatokat a szociális jogok európai pillére támasztja alá, amelynek célja a munkavállalók tisztességes munkakörülményekhez és jó minőségű munkakörnyezethez való jogainak megerősítése. Az európai pillér újólag megerősíti az EU elkötelezettségét a kétoldalú szociális párbeszéd és a szociális partnerek között kollektív megállapodások letárgyalása mellett. A szociális partnerek 2024-re tervezett Val Duchesse-i csúcstalálkozója folytatja a szociális párbeszéd uniós szintű előmozdítását.

Az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló irányelv megerősítette a kollektív tárgyalások szerepét a munkaügyi kapcsolatok uniós modelljében. Elsődleges célja, hogy keretet hozzon létre a jogszabályban meghatározott minimálbérek megfelelőségének javítására és a munkavállalók minimálbérek nyújtotta védelemhez való tényleges hozzáférésének növelésére. Kifejezetten támogatja a kollektív tárgyalásokat, és elismeri, hogy az erős és inkluzív kollektív tárgyalási rendszereknek fontos szerepe van a minimálbérek nyújtotta megfelelő védelem biztosításában. Az irányelvet egy bizottsági közlemény és egy tanácsi ajánlásra irányuló javaslat követte; mindkettő a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások előmozdítását célozta. Az irányelv a kollektív tárgyalások tekintetében meglehetősen magas szintű normákat irányoz elő, és azt javasolja, hogy a tagállamok törekedjenek arra, hogy a kollektív szerződések általi lefedettség legalább 80%-os legyen.

Főbb megállapítások

•    A munkahelyi demokrácia és a munkaügyi kapcsolatok összességének aktualizált mutatói polarizált képet mutatnak, ahol tagállamok kis csoportjai nagyon magas vagy nagyon alacsony teljesítményt nyújtanak. A többi fő dimenzióban kevésbé markánsak az országok közötti különbségek.

•    A munkahelyi demokrácia index 2008 és 2021 közötti, időszakokat összehasonlító elemzése nagyon mérsékelten emelkedő tendenciát mutat, ami azt jelenti, hogy az EU27 átlagpontszáma enyhén emelkedett, az országok közötti különbségek pedig többnyire állandóak maradtak. Ez a 2013–2017-es időszakig tartó kezdeti lefelé irányuló eltérés eredménye (amikor az átlag csökkent és a tagállamok közötti különbségek nőttek), amelyet később a felfelé irányuló konvergencia fordított meg.

•    Tizenkét országban (Belgium, Ciprus, Csehország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Írország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország és Szlovákia) a munkahelyi demokrácia index 2008 és 2021 között viszonylag stabil tendenciákat mutat az EU27 átlagához viszonyítva.

•    Kilenc ország közelít egymáshoz. Ezek közül Bulgária, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Portugália felzárkózóban van (pontszámaik kezdetben alacsonyabbak voltak az uniós átlagnál, viszont gyorsabb növekedésnek indultak, a különbségek pedig csökkennek). Dánia, Hollandia és Szlovénia esetében a pontszámok kezdetben magasabbak voltak az uniós átlagnál, mostanában viszont csökkennek, és így az emelkedő uniós átlag felé mozdulnak el.

•    Hat országban eltérő tendencia tapasztalható. Ezek közül Ausztria, Finnország, Luxemburg és Svédország pontszámai kezdetben magasabbak voltak az uniós átlagnál, átlaguk pedig az uniós átlagnál gyorsabb ütemben növekszik. Magyarország és Málta pontszámai kezdetben alacsonyabbak voltak az uniós átlagnál, és most is csökkennek.

•    A munkahelyi demokrácia aktualizált tipológiája (2008–2021) a tagállamok négy klaszterét mutatja.

•    A munkahelyi demokrácián alapuló kormányzási klaszterbe Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia, Németország és Svédország tartozik. Ezek a tagállamok teljesítenek a legjobban a munkahelyi demokrácia terén, a kollektív tárgyalások nagymértékben centralizáltak, a koordináció magas fokú, a szociális partnereket pedig rutinszerűen bevonják a politikai döntéshozatalba. Ez a klaszter jelentős eltérést mutat az EU27 átlagától, és konvergáló mintát követ. Teljesítménye kezdetben magasabb volt, mint az uniós átlag, viszont lassabb ütemben növekszik.

•    A piacorientált kormányzási klaszter nagyon alacsony teljesítményt mutat a munkahelyi demokrácia terén, valamint koordinálatlan és decentralizált kollektív tárgyalási rendszerek jellemzik. Ide tartoznak a liberális országok (Ciprus, Írország és Málta), a balti államok (Észtország, Lettország és Litvánia), valamint Bulgária és Lengyelország. 2013–2017 után már Görögország és Románia is ebben a csoportban szerepel. Ez a klaszter jelentős eltérést mutat az EU27 átlagától, és divergáló mintát követ. Teljesítménye kezdetben alacsonyabb volt az uniós átlagnál, és lassabb ütemben növekszik, így a különbség idővel egyre nő.

•    A fennmaradó tagállamok az államközpontú kormányzási klaszterbe és a vállalatközpontú kormányzási klaszterbe tartoznak. Ezek közepes teljesítményt nyújtanak a munkahelyi demokrácia terén. Mindkét klaszter az EU27 átlaga körüli, meglehetősen stabil tendenciákat mutat.

•    Ezek az eredmények a munkaügyi kapcsolatok széttöredezett vagy megosztott modelljét tükrözik, amelyben vannak nyertesek és vesztesek. Mindazonáltal néhány dél- és kelet-európai ország lassan kilábal a 2008–2012-es gazdasági válság hatásaiból.

Szakpolitikai iránymutatások

•    Az elemzés rávilágít a munkaügyi kapcsolatokra és a munkahelyi demokráciára vonatkozó meglévő adatok és az ezek mérésére használt mutatók korlátaira. A kollektív szerződések általi lefedettség tekintetében rendelkezésre álló mutató az összehasonlíthatósági problémák miatt nem felel meg teljes mértékben a minőségi kritériumoknak. Más minőségi kérdések vonatkoznak a makro- és vállalati szintű szociális párbeszéd, valamint a kollektív tárgyalásokba való állami beavatkozás mutatóira.

•    Közös erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy összehasonlítható és jó minőségű adatokat gyűjtsünk a kollektív szerződések általi lefedettségről (amely egyre nagyobb politikai jelentőséggel bír) és a munkaügyi kapcsolatokkal és a munkahelyi demokráciával kapcsolatos egyéb területekről. A mutatóknak a nemzeti összehasonlíthatóság biztosítása érdekében nemzetközi szinten elfogadott egyértelmű fogalommeghatározásokon kell alapulniuk. Az időszakokat összehasonlító elemzés lehetővé tétele érdekében rendszeres adatgyűjtésre van szükség.

•    Az alkalmazott kutatási eszközök kiegészítik a munkaügyi kapcsolatok nemzeti rendszereinek dinamikájáról és változásairól készített elemzést. Ezeket rendszeresen frissíteni kell, hogy elősegítsék a szisztematikusabb nyomon követést és a munkaügyi kapcsolatokban kialakuló tendenciák további összehasonlító elemzését.

•    Az Európai Bizottság, az uniós és nemzeti szintű szociális partnerek, a nemzeti kormányok és az uniós ügynökségek felkérést kapnak arra, hogy próbálják meg orvosolni az EU27-ben a munkaügyi kapcsolatok minőségét és változási mintáit mérő, összehasonlítható és jó minőségű adatokkal kapcsolatos hiányosságokat.

•    A megállapítások konkrét bizonyítékokkal szolgálnak a szakpolitikai döntéshozók számára a munkaügyi kapcsolatok megerősítésével kapcsolatban azokban a tagállamokban, ahol ez nem mutat jó eredményeket. A munkahelyi demokrácián alapuló klaszterbe tartozó hat tagállam eredményei láthatóan azt bizonyítják, hogy a „jó” és érett munkaügyi kapcsolatok rendszerében össze lehet kapcsolni a hatékonyságot, a méltányosságot és az érdekérvényesítést. Ezek az országok állnak az élen a munkaügyi kapcsolatok átfogó indexében, emellett a munkahelyi demokrácia és az ipari versenyképesség indexben az első hét, a társadalmi igazságosság indexben pedig az első nyolc között szerepelnek.