Az ötlettől a cselekvésig: A maradás szabadságának regionális feltételeinek mérése

Ahhoz, hogy az EU egységes piaca versenyképes és befogadó jólétet biztosítson, az embereknek valódi lehetőségüknek kell lenniük arra, hogy otthonuknak nevezik a helyeik között maradjanak és virágozzanak, ahelyett, hogy munkát vagy alapvető szolgáltatásokat keressenek el. Ez az elképzelés a "maradás szabadsága" fogalma is megragadja, a "Sokkal több, mint egy piac" jelentésének középpontjában áll, amelyet az EU vezetői megbíztak az egységes piac jövőjének vizsgálatára. Azt állítja, hogy a mobilitásnak választásnak kellene lennie, nem pedig szükségszerűségnek.

Az Eurofound egy új Freedom to Stay (FTS) indexet dolgozott ki, amely adatokon alapul a fogalmat, és bizonyítékokon alapuló eszközt biztosít a döntéshozók számára, hogy felmérjék azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy otthonukban maradjanak. Ezen indexen alapulva az Eurofound hamarosan megjelenő jelentése, a Monitoring geographical disparities: Regional convergence azt mutatja, hogy egyetlen EU-régió sem kiemelkedik minden olyan feltételben, amely lehetővé teszi ezt a szabadságot, kiemelve a személyre szabott megközelítés szükségességét a regionális egyenlőtlenségek csökkentésére és a területi kohézió támogatására.

Az eredmények jelentős területi eltéréseket tárnak fel azokban a körülményekben, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy otthonuk lakóhelyén maradjanak. Ezek az egyenlőtlenségek nemcsak az északi, nyugati, déli és kelet-európai államok között léteznek, hanem sok tagállamon belül is, miközben egyetlen régió sem teljesít erősen minden olyan dimenzióban, amely meghatározza a tartózkodás szabadságát. Az eredmények arra mutatnak, hogy szükség van összehangolt, helyalapú politikákra, amelyek tükrözik Európa régióit érintő sokszínű kihívásokat.

Az Eurofound új FTS indexe teszi lehetővé, amely hat dimenzióban térképezi az EU régióit a NUTS 2 szinten:

1. alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés;

2. gazdasági körülmények és munkalehetőségek;

3. környezeti minőség;

4. digitális készségeket és infrastruktúrát;

5. lakhatás megfizethetősége;

6. intézményi minőség.

A régiókat 1-től 100-ig pontozzák: minél magasabb a pontszám, annál inkább lehetővé teszi a régió a lakóinak, hogy maradjanak. Az index alkalmazása az EU régióira azt mutatja, hogy az EU területén maradás és minőségi munkahelyekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés jelentős földrajzi egyenlőtlenséggel jellemzi az EU-n belül.

Regionális különbségek

Az FTS index egyértelmű hierarchikus struktúrát emel ki az EU-ban: az északi régiók (átlagos pontszám 69,8 pont) vezetnek, majd a nyugati (64,1 pont), déli (53,3 pont) és keleti (51,4 pont) régiók következnek. Az északi és keleti régiók közötti 18,4 pontos különbség azt jelzi, hogy Európában széles különbségek vannak abban, hogy az emberek teljes életet élhessenek otthonukban.

Néhány tagállamon belüli egyenlőtlenségek is feltűnőek. Olaszország, Magyarország és Románia mutatják a legszélesebb belső eloszlásokat, körülbelül 20 pontot, ami radikálisan eltérő életélményeket jelöl ugyanazon a nemzeti határokon belül. Legalább négy dimenzióban huszonegy régió szerepel a felső csoportban. Ezek a régiók földrajzilag szűk területet alkotnak, és magukban foglalják a Randstadot (Hollandia), Flandriát (Belgium), Dublint (Írország), Luxemburgot és a legtöbb északi régiót (Dánia, Finnország és Svédország). Egyetlen régió sem tűnik ki a legjobb teljesítmény mind a hat dimenzióban, ami egy összetett összefonódásra utal, amely meghatározhatja a tartózkodás szabadságát és a régió demográfiai mintázatait.

Fővárosi díj

A legtöbb tagállamban egyértelmű a fővárosi régió prémium, a fővárosok környéke magasabb pontszámot ért el, mint a többi országuk. Ez a minta különösen erősek Közép- és Kelet-Európában, ahol a fővárost és az országos átlagot magában foglaló régiók közötti különbségek különösen nagyok. Bár ez a tőkeközpontú minta jól dokumentált gazdasági mutatók szempontjából, kutatásunk azt mutatja, hogy több dimenzióban is fennmarad.

Demográfiai mintázatok

Ha az index és a regionális demográfiai mintázatok közötti kapcsolatot vizsgáljuk, a nagyon magas FTS pontszámú régiók következetesen pozitív népességnövekedést mutatnak, és nagyobb valószínűséggel tapasztalnak természetes növekedést vagy migráció által fenntartott növekedést. Ezzel szemben az alacsony vagy nagyon alacsony FTS pontszámú régiók gyakran egyszerre tapasztalnak természetes népességcsökkenést és negatív nettó migrációt ('dupla csökkenés'). Ezek a minták arra utalnak, hogy a politikai válaszokat az index és a demográfiai mintázat kölcsönhatása alapján kell megkülönböztetni; például azoknak a régióknak, ahol magas az FTS pontszám és növekvő népesség van, befektetéseket kell tenniük, hogy bővítsék a szolgáltatásokhoz való hozzáférést a növekvő kereslet kielégítésére. Azoknak a régióknak, ahol közepes magas FTS pontszám van, és a növekvő népesség, amelyet sok esetben a régióban a nettó migráció tart fenn, meg kell tartaniuk az FTS pontszámot, hogy megőrizzék vonzerejüket, és egyidejűleg bevezetniük a társadalmi befogadást és integrációt szolgáló politikákat is. A kettős hanyatlást átélő régiók a leggyengébb területek, amelyek társadalmi és strukturális beruházásokat igényelnek.

Az EU régiók közötti nettó migráció regionális és nemzeti tényezők kombinációjával társul. Ez megerősíti azt a nézetet, hogy a demográfiai változás többdimenziós jelenség, amelyet nemcsak gazdasági körülmények, hanem egy szélesebb területi jellemzők is formálnak, amelyek befolyásolják a helyek vonzerőségét és ellenálló képességét, amelyeket a Letta-jelentés a szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek és minőségi munkahelyeknek nevez. Az Eurofound hamarosan megjelenő jelentése, amely teljes egészében bemutatja a tanulmány eredményeit, a szolgáltatásokhoz való hozzáférésre fókuszál, és különösen az oktatás és az egészségügy esettanulmányait tartalmazza. A 10 esettanulmány példázza azokat a megoldásokat, amelyeket a demográfiai visszaesésben szembesülő vidéki vagy ritkán lakott régiókban valósítanak meg. Ezek helyi és önkormányzati szintű kezdeményezéseket és helyi politikákat foglalnak magukban, mindegyik példája a tartózkodás szabadságának növelésére.

Az esettanulmányok mind a tartózkodás közvetlen és hosszabb távú dimenzióit foglalják le. Megmutatják, hogy a tartózkodás szabadsága helyalapú ellátási és innovációs keveréket igényel: mivel az akadálymentességi hiányosságok sok kontextusban (hegyi és határvidékek, belső perifériák, távoli vidéki területek stb.) előfordulnak, a megoldásoknak a szolgáltatásnyújtást a regionális struktúrákhoz kell igazítaniuk (figyelembe véve az utazási időket, népességi potenciált, demográfiai profilokat és így tovább), és ötvözniük kell a helyi ellátást innovatív eszközökkel (digitális, együttműködés és határokon átnyúló kezdeményezések) a hozzáférés biztosítása érdekében. Az alábbiakban két példa található.

Digitális mediáció: a távolság leküzdése technológiával

A regionális életre alkalmasság fenntartása érdekében az egészségügyi ellátásnak túl kell fejlődnie a puszta fizikai közelségen. Az olaszországi Molise régió esettanulmánya koncepcióbizonyítást nyújt a "közvetített hozzáférés" modellekhez, ahol a helyi gyógyszertárak digitális központként működhetnek a távoli konzultációk számára. Ez a megközelítés közvetlenül kezeli az FTS index hozzáférési dimenzióját azáltal, hogy a szolgáltatásnyújtást a földrajzi távolságtól választja el, skálázható megoldást kínálva az öregedő vidéki lakosság számára.

Intézményi együttműködés: együttműködéssel való leküzdés a méret

Az oktatás – amely a korai gyermekgondozástól a középfokú szintig terjed – kulcsfontosságú meghatározóként szolgál a család megtartásában és a regionális demográfiai ellenálló képességben. Ahol a csökkenő népesség veszélyezteti a helyi intézmények életképességi küszöbét, az ír esettanulmányban kiemelt kezdeményezés bemutatja az együttműködő intézményi skálázás hatékonyságát: az iskolák közötti együttműködésen keresztül a kisebb intézmények össze tudták egyesíteni az erőforrásokat a szolgáltatások biztosítása érdekében (amelyeket szükség szerint különböző területeken valósítanak meg). Ez a modell eltávolodik a tanulók számára a zéró összegű versengéstől, és inkább a kollektív szolgáltatási fenntarthatóságra összpontosít, biztosítva, hogy az oktatás elérhető maradjon, és megakadályozza a fiatal családok kényszerű kivándorlását.

Bár a két esettanulmányban javasolt eszközök eltérnek (digitális és szervezeti), a politikai logika ugyanaz: a szolgáltatásnyújtás alkalmazkodása a régió demográfiai valóságához való alkalmazkodás. Ezek az eredmények közvetlenül az EU egyezményekben rögzített területi kohézió céljára utalnak, nevezetesen a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésére és annak biztosítására, hogy egyetlen terület sem marad szerkezetileg hátrányos helyzetben. Ahogy a következő többéves pénzügyi keretrendszerről (MFF) és a kohéziós eszközök jövőbeli tervezéséről szóló viták folytatódnak, a regionális és helyalapú bizonyítékok kritikusak. Az FTS index, amely egyedülálló eszköz a maradás szabadságának és dimenzióinak mérésére regionális szinten, kiindulópontot ad a szükséges megoldástípusok megvitatásához.

Kép: © HMay Chanikran/Adobe Stock