Európai életminőség-felmérések (EQLS)

Az európai életminőség-felmérés az életminőség különböző összetevőinek az alakulását kíséri figyelemmel. 2003. évi indulása óta egy értékes mutatókészletté fejlődött, amely kiegészíti a gazdasági növekedés és az életszínvonal olyan hagyományos mutatóit, mint például a GDP vagy a keresetek. Az európai életminőség-felmérés mutatói a GDP-hez hasonlóan egyértelműek és megfelelők, de jobban tükrözik a haladás környezeti és társadalmi szempontjait, és ezért könnyen beépíthetők a döntéshozatali folyamatba, valamint uniós és nemzeti szintű nyilvános vita tárgyát képezhetik az Európai Unióban.

A felmérés célkitűzései

Az európai életminőség-felmérés egyaránt vizsgálja az európai polgárok objektív életkörülményeit és azt, hogy hogyan éreznek ezekkel a körülményekkel és általában az életükkel kapcsolatban.

A felmérés fő célkitűzései a következők:

  •  a veszélyeztetett csoportok, valamint az aggodalomra okot adó és a haladással kapcsolatos kérdések azonosítása;
  •  tendenciák figyelése az ezekre a kérdésekre vonatkozó egységes mutatók segítségével;
  •  hozzájárulás az életkörülményeket érintő európai politika kidolgozásához.

Hogyan készül a felmérés?

Az európai életminőség-felmérés egy reprezentatív, kérdőíves megkérdezésen alapuló felmérés a felnőtt (18. életévét betöltött) lakosság körében.

A felmérés fókusza

Az európai életminőség-felmérés az élet azon területeit vizsgálja, amelyek szakpolitikai területek széles köréhez kapcsolódnak, vagy az európai intézmények programjaihoz köthetők. Ezek a szakpolitikák az élet, a társadalom és a közszolgáltatások minőségét érintő különféle kérdésekkel foglalkoznak. Ezek között szerepel a foglalkoztatás, a jövedelem, az oktatás, a lakásviszonyok, a család, az egészség, valamint a munka és a magánélet egyensúlya. A felmérés olyan szubjektív témákkal is foglalkozik, mint hogy az emberek mennyire érzik magukat boldognak, mennyire elégedettek az életükkel, és hogyan értékelik a társadalom és a közszolgáltatások minőségét. Az életminőségnek ez a többoldalú megközelítése a felmérés meghatározó eleme maradt az évek során, bár az újonnan felmerülő szakpolitikai kérdések tükrözése érdekében a témák és a mutatók köre bővült. A felmérés rendszeres időközönkénti megismétlésével az életminőség legfontosabb időbeli változásainak a nyomon követése is lehetővé vált.

A felmérés kiterjedési területe

Az Európai Unió várható bővítései és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagállamainak az érdeklődése miatt a felmérés földrajzi hatóköre az idők során kibővült:

A 2007–2008. évi európai életminőség-felmérés számos kérdése bekerült a 2009. évi Eurobarometer felmérésbe is, melynek köszönhetően elkészülhetett az Életminőségi trendek az EU-ban: 2003-2009 című tanulmány.