Javascript is disabled in your browser. Please, enable it for a better user experience.
Fiatalok
A fiatalság a gyermekkor és a felnőttkor közötti időszak leírására használt kifejezés. Bár ez egy képlékeny meghatározás lehet, a szakpolitikában is használják konkrét korcsoportokra utaláshoz. A fiatalok számára jó nevelkedési, tanulási és munkakörnyezet biztosítása az egyik legfontosabb cél Európában és az Eurofound számára – és egyben olyan cél is, amely napjainkban különös kihívásokkal szembesül. A fiatalokra hosszú ideje különös hangsúlyt fektetnek az uniós szintű szakpolitikák, és ez ma különösen így van.
During the pandemic, many young people had to change their plans for the future. While at the end of 2023 young people’s labour market situation was more favourable than it...
A fiatalok foglalkoztatása és a fiatalokat érintő kérdések továbbra is kiemelt helyen szerepelnek az EU szakpolitikai napirendjén, és komoly aggodalomra ad okot, hogy a fiatalok a Covid19 válság társadalmi és gazdasági hatásainak fő áldozatai közé fognak tartozni. Mivel az előző recesszióért is ők fizették a legsúlyosabb árat, az Európai Bizottság - annak érdekében, hogy a történelem ne ismételje meg önmagát - a Covid19 foglalkoztatási és társadalmi következményeinek kezelésére konkrét szakpolitikai eszközként megerősített ifjúsági garanciát javasolt. E kezdeményezés annak biztosítását tűzte ki célul, hogy valamennyi 30 év alatti fiatal az állásuk elvesztését, illetve a tanulmányaik befejezését követő négy hónapon belül minőségi állásajánlatot kapjon, továbbképzésben, illetve tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy szakmai gyakorlaton vegyen részt.
Ez a kezdeményezés a korábbi európai szintű intézkedésekre épül. A Bizottság "Befektetés az európai ifjúságba" című 2016-os közleménye a fiatalok támogatását tűzte ki célul egy ifjúsági csomag formájában. A csomag a 2013-ban indított ifjúsági garancia és ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés révén támogatja a munkavállalás jobb lehetőségeit, a jobb lehetőségeket az oktatás és képzés révén, valamint a szolidaritás, a tanulási mobilitás és a részvétel jobb lehetőségeit.
Ezen erőfeszítés részeként a 2018. november 26-án elfogadott legújabb uniós ifjúsági stratégia (2019-2027) meghatározza a tagállamokkal az ifjúságpolitika terén folytatott együttműködés kereteit. A tevékenységek az "Engage" (bevonás), "Connect" (összekapcsolás) és "Empower" (felhatalmazás) szavakkal fémjelzett három fő cselekvési területre csoportosulnak.
A Bizottság 2020. januárjában terjesztette elő „Erős szociális Európa az igazságos átmenetért" című közleményét. Ez előkészítette az utat a szociális jogok európai pillérének végrehajtására irányuló cselekvési tervhez, amely megerősíti az EU ifjúsági garancia iránti elkötelezettségét.
Amint világossá vált, hogy a fiatalok a Covid19 világjárvány és a korlátozó intézkedések súlyos társadalmi és gazdasági hatásaitól leginkább szenvedő csoportba tartoznak, a Bizottság 2020 júliusában elindította az ifjúsági foglalkoztatást támogató csomagot, amely négy területre tagolódik, hogy a következő generáció számára "hidat képezzen a munkahelyekhez". A Bizottság javaslatot terjesztett elő a 2013-as ajánlás helyébe lépő, „Híd a munkahelyekhez - Az ifjúsági garancia megerősítése" című tanácsi ajánlásra. Ez a kezdeményezés a vállalatok azon igényeihez kapcsolódik, hogy biztosítsák a szükséges készségeket, különösen a zöld és a digitális átmenethez. Az ifjúsági garancia által lefedett korosztályt 15-24 évről 15-29 évre bővíti. A csomag a szakoktatásra és -képzésre vonatkozó javaslatot, a szakmai gyakorlatok új lendületét és a fiatalok foglalkoztatását támogató további intézkedéseket is tartalmaz.
A szociális jogok európai pillérének cselekvési terve, amelyet az Európai Bizottság 2021 márciusában javasolt, és amelyet a 2021. májusi portói szociális csúcstalálkozón tett nyilatkozat követett, új, ambiciózus célokat vezetett be a fiatalok vonatkozásában, például 2030-ig a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő 15-29 éves fiatalok (NEET) arányának 12,6%-ról (2019) 9%-ra történő csökkentését.
Az Eurofound ifjúsági kérdésekkel kapcsolatos munkája a Bizottság 2019-2024 közötti időszakra vonatkozó, emberközpontú gazdaságra vonatkozó prioritásához kapcsolódik, és itt rendkívüli fontosságú.
A 2008 óta folyamatosan emelkedő munkanélküliség súlyos gazdasági és társadalmi következményeit a fiatalok szenvedték el. A becslések szerint évente több mint 153 milliárd EUR gazdasági veszteséget okoz az EU-nak az, hogy ilyen nagyszámú fiatal nincs jelen a munkaerőpiacon és az oktatásban.
A 2008-2013-as válság rávilágított arra, hogy a fiatalok más korcsoportokhoz képest jobban ki vannak téve a gazdasági recessziónak. A fiatalok munkanélkülisége számos uniós országban 40% fölé emelkedett, és a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok aránya a 15-29 éves uniós népesség vonatkozásában elért 16%-kal történelmi csúcsot ért el.
A 2008-as pénzügyi válságot követő, a fiatalok támogatására irányuló uniós és tagállami szakpolitikai erőfeszítések ellenére a Covid19 válság idején is a fiatalokat sújtotta leginkább a munkahelyek elvesztése. A világjárvány miatti korlátozások által leginkább érintett ágazatokban túlreprezentált és nagyobb eséllyel ideiglenes szerződéssel vagy részmunkaidőben foglalkoztatott 18-29 évesek 12%-a, akik az Élet, munka és Covid19 e-felmérés legalább két fordulójában válaszoltak, arról számolt be, hogy elvesztette állását, és a diákok 12%-a is munkanélküliséggel nézett szembe.
A munkanélküli vagy inaktív fiatalok más csoportoknál nagyobb valószínűséggel tapasztaltak lakhatási bizonytalanságot a világjárvány idején (2021 tavaszán 17%), és arról számoltak be, hogy nehezen tudtak megélni (43%), valamint hogy nem volt megtakarításuk (39%); a fiatalok több mint fele azonban arról számolt be, hogy a szüleivel él, ami némi biztonságot jelentett. Ha a fiatalok nem tudnak aktívan részt venni az oktatásban és a munkaerőpiacon, akkor nagy a kockázata annak, hogy hosszú távon leszakadnak, ami súlyos következményekkel járhat a saját jövőjükre és a társadalom jövőjére nézve.
A Covid19 válság az idősebb csoportokhoz képest aránytalanul nagy hatással volt a fiatalok életelégedettségére és mentális jólétére. Ez 2020 tavasza és nyara között, a lezárások enyhülésével javult, de 2021 tavaszán a korlátozások és az iskolabezárások visszatérésével a mélypontra esett, ami hozzájárult az életelégedettség és a mentális jólét csökkenéséhez, ahol a fiatalok közel kétharmadát fenyegette a depresszió veszélye.
A fiatalok intézményekbe vetett bizalma összességében szintén magasabb maradt, mint más csoportoké, annak ellenére, hogy a Covid19 válság a mentális egészség és a foglalkoztatás szempontjából őket érintette a legsúlyosabban. A politikai döntéshozók számára fontos lesz, hogy erre a társadalmi tőkére építsenek, és biztosítsák, hogy az ifjúságba való befektetés továbbra is az EU politikai napirendjének vezető pontja maradjon.
A világjárvány idején a fiatalok támogatására számos intézkedést vezettek be. Ezek közé tartozott a megerősített európai ifjúsági garancia, a fiatalok oktatásban tartására irányuló nemzeti kezdeményezések, valamint a kifejezetten a fiatalok számára nyújtott pénzügyi támogatás és szociális védelem akadályainak csökkentésére irányuló intézkedések; azonban e szakpolitikai válaszok közül sok csak ideiglenes jellegű volt. Jövőbeni válságok esetén nagyobb ellenálló képesség biztosítása érdekében, a politikai döntéshozók számára döntő fontosságú lesz, hogy a fiatalokat érintő hosszú távú intézkedéseket, például a munkához és a tanulószerződéses gyakorlati képzéshez való hozzáférés tartós javítását, valamint a munkahelyi biztonság növelését célzó intézkedéseket helyezzék előtérbe.
Infographic: Youth in the EU
The economic loss to the EU of youth disengagement was estimated at over €142 billion a year in 2015.
Due to the COVID-19 pandemic, the rate of young people not in employment, education or training (NEET) increased to 13.7% (9.8 million) in 2020.
Despite the recent crisis, young people remain slightly more optimistic than other age groups.
Eurofound has carried out a large body of work on youth issues related to employment, quality of life and social cohesion. In light of the economic and social crisis following the COVID-19 pandemic, research continues to look at issues affecting young people in several topic areas, particularly employment and labour markets, living conditions and quality of life, as well as access to public services.
COVID-19 and its impact on young people
Eurofound’s unique e-survey, Living, working and COVID-19, provides an insight into the impact of the pandemic on people's lives, including young people, with the aim of helping policymakers shape the response to this crisis. Carried out in several rounds, it allows for comparison of the challenges facing young people during the different stages of living through the pandemic.
Building on this research, Eurofound has analysed the impact of COVID-19 on young people in the EU in terms of employment, their economic situation, social exclusion, mental well-being and trust in institutions. It also provides an overview of the policy measures put in place to reduce the economic and social impact of the pandemic on young people.
In the aftermath of the 2008–2013 crisis, EU unemployment soared to alarming levels, hitting 20% for those aged 15–29 and reaching even higher levels in individual Member States. With the help of the Young Guarantee and other measures, youth unemployment has recovered in recent years, finally reaching pre-crisis levels in 2019. But the questions remain as to where the jobs are and how young people can be helped, particularly those who are disengaged from the labour market over the long term. The reinforced Youth Guarantee will be crucial here in reacting to the COVID-19 crisis and in avoiding another sharp increase in youth unemployment. Eurofound's research provides a broad range of inputs to the development of youth policy, looking at:
long-term unemployed youth
start-up support for young people
youth entrepreneurship in Europe
mapping youth transitions in Europe
youth and work and policy pointers aimed at improving this aspect of life for young people
helping young workers during the crisis and the contributions of social partners and public authorities
experiences of the Youth Guarantee in Finland and Sweden
young people not in employment, education or training.
The focus of research has recently been adapted to examine the effects of COVID-19 on young people in Europe.
NEETs and exclusion
Alongside high unemployment, since 2008 the Member States have been dealing with the disproportionate impact of the recession on young people under 30, even those with higher levels of education. The number of those aged 15–29 who were not in employment, education or training (NEET) rose rapidly after 2008, but had been declining again since 2014, returning to pre-crisis levels by 2018. Yet the rates remained high in some Member States, particularly Italy and Greece. Eurofound seeks to understand the economic and social consequences of youth disengagement from the labour market and education.
Research on the impact of COVID-19 on young people has focused on the economic and social situation of young people at the onset of the pandemic, particularly NEETs. It describes the labour market participation of young people during the period 2007–2020 and discusses the characteristics and diversity of NEETs.
Some young people face particular difficulties in accessing employment: for example, those who have a disability or other health problem are 40% more likely of becoming NEET than others. A policy of active inclusion is seen as the most appropriate for addressing these difficulties. Eurofound has analysed active inclusion policy for young people with disabilities or health problems in 11 EU Member States.
Youth dimension in Eurofound’s surveys
The youth dimension is relevant across many areas of Eurofound research, including its surveys.
The Living, working and COVID-19 e-survey, carried out in several rounds in 2020 and 2021, explores the impact of the pandemic across age groups. Topics affecting young people include job loss and insecurity, mental well-being, social exclusion and optimism about the future, experiences with online education, trust in institutions and access to public services. The findings show that young people are again being hard-hit by the social and economic impacts of yet another crisis.
The European Quality of Life Survey (EQLS) 2016 found important differences between age groups in relation to quality of life, social inclusion, the quality of society and access to public services. EQLS data have also been used to compile a policy brief on the social situation of young people in Europe.
The European Working Conditions Survey (EWCS) 2010 revealed that some aspects of the working conditions of young workers (under 25) differ considerably from those of older workers. Data from the EWCS 2015 have shown that the skills gap between younger and older workers is gradually closing.
During the pandemic, many young people had to change their plans for the future. While at the end of 2023 young people’s labour market situation was more favourable than it...
Az Eurofound e-felmérésének 2022. március 25. és május 2. között lefolytatott ötödik fordulója információkat közöl arról, hogy milyen az európai emberek szociális és gazdasági helyzete két évvel azután, hogy a...
A gazdasági válságból való hosszú kilábalást követően (2007-2013) az EU-ban a fiatalok érzékenyebbnek bizonyultak a COVID19-világjárvány terjedésének lassítása érdekében bevezetett korlátozások hatásaira. A fiatalok az idősebb csoportokhoz képest nagyobb valószínűséggel...
The exponential growth of COVID-19 cases across Europe this autumn has quickly erased hopes that the virus had been contained and confirmed the surge of another wave of the pandemic...
From 11:00 IST (12:00 CET) to 12:00 IST (13:00 CET) on 23 October 2020, Eurofound ran a webinar jointly with the European Parliament Liaison Office, Dublin and European Parliament Liaison...
In recent years, concerns have been expressed at EU and national level that the combined stresses arising from school, parental expectations and societal pressures can make the transition to adulthood...
While the youth labour market has improved considerably since 2014, one legacy of the recent economic crisis is the large cohort of long-term unemployed young people, which represents nearly one-third...
14 december 2017
Publication
Research report
Current and ongoing research
Infografika
Az Eurofound mára hatalmas munkát végzett a fiatalokat a foglalkoztatással, az életminőséggel és a társadalmi kohézióval összefüggésben érintő kérdések területén. A Covid19 világjárványt követő gazdasági és társadalmi válság fényében a kutatás továbbra is a fiatalokat érintő kérdéseket vizsgálja több témakörben, különösen a foglalkoztatás és a munkaerőpiac, az életkörülmények és az életminőség, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés vonatkozásában.
A Covid19 és annak hatása a fiatalokra
Az Eurofound egyedülálló elektronikus felmérése, az Élet, munka és Covid19 betekintést nyújt a világjárványnak az emberek, köztük a fiatalok életére gyakorolt hatásába, azzal a céllal, hogy segítse a politikai döntéshozókat a válságra adott válaszok kialakításában. A több fordulóban végzett felmérés lehetővé teszi a fiatalok előtt álló kihívásoknak a világjárvány különböző szakaszaiban történő összehasonlítását.
Erre a kutatásra építve az Eurofound a Covid19 EU-ban élő fiatalokra gyakorolt hatását elemezte a foglalkoztatottságuk, gazdasági helyzetük, a társadalmi kirekesztés, a mentális jólét és az intézményekbe vetett bizalom szempontjából. A kutatás áttekintést nyújt a világjárvány fiatalokra gyakorolt gazdasági és társadalmi hatásainak csökkentése érdekében hozott szakpolitikai intézkedésekről.
A 2008-2013-as válságot követően az uniós munkanélküliség riasztó szintre emelkedett, a 15-29 évesek körében elérte a 20%-ot, és az egyes tagállamokban még ennél is magasabb szintet ért el. Az ifjúsági garancia és más intézkedések segítségével a fiatalok munkanélkülisége az elmúlt években helyreállt, és 2019-ben végre elérte a válság előtti szintet. Továbbra is kérdéses azonban, hogy hol vannak a munkahelyek, és hogyan lehet segíteni a fiatalokat, különösen azokat, akik hosszú távon kiszorultak a munkaerőpiacról. A megerősített ifjúsági garancia itt kulcsfontosságú lesz a Covid19 válságra való válaszadásban és a fiatalok munkanélküliségének újabb erőteljes növekedésének elkerülésében. Az Eurofound kutatása széles körben hozzájárul az ifjúságpolitika fejlesztéséhez, a következőkre összpontosítva:
Fiatalok tartós munkanélkülisége:
vállalkozásindítási támogatás fiatalok számára
fiatal vállalkozók Európában
a fiatalokat érintő átmenetek feltérképezése Európában
ifjúság és munka, valamint a fiatalok életének ezen aspektusát javító politikai iránymutatások
a fiatal munkavállalók segítése a válság idején, valamint a társadalmi partnerek és hatóságok hozzájárulásai
az ifjúsági garancia tapasztalatai Finnországban és Svédországban.
Foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok
A kutatás fókuszát a közelmúltban úgy alakították át, hogy a Covid19 európai fiatalokra gyakorolt hatását vizsgálja.
A NEET-fiatalok és a kirekesztés
A magas munkanélküliség mellett a tagállamok 2008 óta a recessziónak a 30 év alatti fiatalokra gyakorolt aránytalan hatásával is küzdenek, még a magasabb iskolai végzettségűek esetében is. A foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő (NEET) 15-29 évesek száma 2008 után gyorsan emelkedett, de 2014 óta ismét csökkent, és 2018-ra visszatért a válság előtti szintre. Néhány tagállamban, különösen Olaszországban és Görögországban azonban továbbra is magasak maradtak az arányok. Az Eurofound célja megismerni a fiatalok munkaerőpiacról és az oktatásból való kimaradásának gazdasági és társadalmi következményeit.
A Covid19 fiatalokra gyakorolt hatását vizsgáló kutatások a fiatalok járvány kezdetekor fennálló gazdasági és társadalmi helyzetére összpontosítottak, különösen a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok vonatkozásában. A jelentés ismerteti a fiatalok munkaerő-piaci részvételét a 2007-2020 közötti időszakban, és a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok jellemzőit és sokféleségét tárgyalja.
A válságtól eltekintve a fiatalok egy része különösen nehezen fér hozzá a foglalkoztatáshoz: a fogyatékossággal élők vagy más egészségügyi problémával küzdők másokhoz képest 40%-kal nagyobb eséllyel válnak foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatallá. E nehézségek áthidalására az aktív befogadás politikája tekinthető a legmegfelelőbb eszköznek. Az Eurofound 11 uniós tagállamban vizsgálta a fogyatékossággal élő vagy más egészségügyi problémával küzdő fiatalokra vonatkozó aktív befogadási politikákat.
Az ifjúsági dimenzió az Eurofound felméréseiben
Az ifjúsági dimenzió az Eurofound kutatásainak, közöttük a felméréseinek több területén releváns tényező.
Az Élet, munka és Covid19 e-felmérés, amelyet 2020-ban és 2021-ben több körben végeznek el, a világjárvány hatását vizsgálja a korcsoportok között. A fiatalokat érintő témák között szerepel a munkahely elvesztése és a bizonytalanság, a mentális jólét, a társadalmi kirekesztés és a jövővel kapcsolatos optimizmus, az online oktatással kapcsolatos tapasztalatok, az intézményekbe vetett bizalom és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés. Az eredmények azt mutatják, hogy a fiatalokat ismét súlyosan érintik egy újabb válság társadalmi és gazdasági hatásai.
A 2016. évi európai életminőség-felmérés (EQLS) fontos eltéréseket talált a korcsoportok között az életminőség, a társadalmi befogadás és a társadalom minősége és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében. Az európai életminőség-felmérés adatait használták továbbá a fiatalok európai szociális helyzetéről szóló szakpolitikai közlemény megfogalmazásához is.
A 2010. évi európai munkakörülmény-felmérés (EWCS) rámutatott, hogy a fiatalok (25 év alattiak) munkakörülményei néhány szempontból jelentősen eltérnek az idősebb munkavállalókéitól. A 2015-ös EWCS adatai azt mutatják, hogy a fiatalabb és idősebb munkavállalók közötti készségekbeli szakadék fokozatosan csökken.
Az Eurofound Élet, munka és a Covid19 e-felmérése az EQLS és az EWCS különböző kérdéseit használta fel, és szükség szerint a felmérés céljainak megfelelően átalakította azokat.
Research continues in this topic on a variety of themes, which are outlined below with links to forthcoming titles.
Eszter Sandor is a senior research manager in the Social Policies unit at Eurofound. She has expertise in survey methodology and statistical analysis, has worked on the preparation...
A Foundation Focus aktuális száma az európai fiatalokkal foglalkozik, különösen abból a szemszögből, miként hat rájuk a gazdasági válság. Az ifjúsági munkanélküliségi ráta mindig is magasabb volt az átlagosnál, de a válság különösen drámai hatással van a fiatalok elhelyezkedési kilátásaira. Mi sem
In light of the impact of the recent negative developments in the labour market on young people, EU Member States have in recent years been actively engaged in designing and implementing policy measures targeted at young people. In the context of its 2011 work programme, Eurofound carried out an
In the Netherlands growing numbers of young people and adolescents are in receipt of special education, mental health care services and benefits because of long-term illness, handicap or chronic disease. The most alarming increase is in those covered by the Disablement Assistance Act for Handicapped
In Poland policy relating to people with disabilities does not differentiate between different groups – all groups are treated equally. There are no policies or programmes that particularly promote the participation of young people with disabilities in the open labour market. As in many other
The situation of young people in the labour market in Finland worsened during the recent economic recession. It has subsequently improved, but these positive changes don’t cover all job seekers, for example young people with health problems or disabilities. The employment rate of people with
The situation of young people in the labour market in Finland worsened during the recent economic recession. It has subsequently improved, but these positive changes don’t cover all job seekers, for example young people with health problems or disabilities. The employment rate of people with
In Spain disability is officially recognised when the competent evaluation services assess a person as having a minimum 33% disability level. This evaluation is carried out by regional governments and there are differences among regions, which can result in a person obtaining a disability
Denmark is a welfare society. The current aspiration of Danish disability policy is equal treatment for all, regardless of physical or mental capacity. This objective is the result of an evolutionary process, the effect of which is that people with disabilities are increasingly integrated into
As in many other countries in Europe, the number of young people not in employment, education or training in the UK has risen in recent years. Information collected by the Department of Work and Pensions (DWP) provides a picture of increasing reliance on benefits by these young people. The number of
Az Eurofound 2011. évi munkaprogramjával összefüggésben megvizsgálta a „nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő” személyek csoportjába tartozó fiatalok (az ún. NEET-fiatalok) helyzetét. A kutatást az Eurofound foglalkoztatási és versenyképességi csoportja végezte az Európai
In this episode of Eurofound Talks Mary McCaughey speaks with Eurofound Research Manager Daniel Molinuevo about the European Child Guarantee, how bad the situation is with regard to child poverty and social exclusion in Europe, what Member States have committed to doing about it, what the implicatio
In this episode of Eurofound Talks, we speak with Daphne Ahrendt, expert on Eurofound’s unique Living, working and COVID-19 e-survey, on these very issues. As Daphne explains, the latest round of the survey reveals many insights that could help policymakers respond to the extraordinary circumstances
New day, new data highlighting the devastating impact of COVID-19 on young people across the European Union – most recently Eurofound’s unique pan-European Living, working and COVID-19 e-survey. We know this has taken an unprecedented toll on young people particularly – their mental well-being, thei
Young people and long-term unemployed – Remaining challenges in the labour market Informal Meeting of Employment, Social Policy, Health and Consumer Affairs Council (EPSCO) - Employment & Social Policy, 17-18 April 2018, Sofia, Bulgaria Presentation by Juan Menéndez-Valdés, Director, Eurofound
The French government introduced a plan for the wide-scale reform of apprenticeship programmes in February 2018 that gives professional organisations a greater role in defining the content and number of training courses. The social partners, particularly employers, have welcomed the reform, which is
Increase in employment figures and childcare facilities, a rise in the number of accidents in the workplace, initiatives to boost youth employment and new collective agreements are the main topics of interest in this article. This country update reports on the latest developments in working life in
A collective agreement for the healthcare sector, the start of negotiations on the minimum wage, changes in employment regulations for minors and a plan to close the gender pay gap are the main topics of interest in this article. This country update reports on the latest developments in working life
Changes to state employment, a new youth traineeship framework and an agreement to halt the off-shoring of call centres are the main topics of interest in this article. This country update reports on the latest developments in working life in Italy in the second quarter of 2017.
Emergency legislation to prevent the collapse of large companies, help for posted workers, Croatia’s slow post-transition economic progress and the retention of young and skilled labour are the main topics of interest in this article. This country update reports on the latest developments in working
Today is Europe Day, and one hundred young people from Ireland and Ukraine will be marking the event at Eurofound, in peaceful south Dublin. Europe Day has traditionally been seen as a celebration of peace and unity in Europe, but, unfortunately, it must be marked differently this year. Europe Day
We need to study and understand the blow Europe’s youth have suffered from the COVID-19 pandemic, in order to adjust recovery and resilience measures to their needs: without prioritising young people in the present, we have little hope for the future.
On 9 May, the Conference on the Future of Europe will get underway. Floated well before the COVID-19 outbreak, its timing in the wake of the seismic shifts precipitated by the pandemic, and its implementation alongside the European Pillar of Social Rights Action Plan, means that the outcomes could
The exponential growth of COVID-19 cases across Europe this autumn has quickly erased hopes that the virus had been contained and confirmed the surge of another wave of the pandemic. With Member States now implementing new restrictive measures for the second time since March in an attempt to control
While we now know that the idea that ‘COVID-19 only affects older people’ is fake news, the first weeks of the pandemic have shown that young people are in general more resilient than older people to the disease. But are they also more resilient to its social and economic impacts?
The impact of COVID-19 continues to create chaos in people’s lives across Europe and the world. The economy is heading towards another major dip, and a sense of general insecurity pervades. The daunting challenges confronting health services and projections on the long-term impact of the crisis
Europe has weathered a number of storms in recent years, yet despite the Great Recession, the migration crisis and the challenges posed by Brexit, the EU continues on a stable path to economic recovery, closer cooperation and cohesion. However, the legacy of the crisis lives on in the number of
In this blog, originally posted in Social Europe, Massimiliano Mascherini looks at the enduring issue of long-term unemployment among young people. Despite considerable improvement in the labour market participation of youth in recent years, the legacy of the crisis is still visible in the
A key priority for EU policy makers is to combat high levels of youth unemployment. Supporting young people to start a new business is increasingly regarded as a way to achieve this goal. And yet the understanding of what drives the success and failure of youth entrepreneurship policies remains
This report analyses data from Eurofound’s European Working Conditions Telephone Survey (EWCTS), the Living, working and COVID-19 e-survey and official statistics to examine employment trends, working conditions and social inclusion challenges experienced by young people in the Western Balkans (Alba
