Munkakörülmények és fenntartható munka

Az Eurofound kutatásaiból származó fontosabb megállapítások alapot adnak a szakpolitikai döntéshozóknak a terület néhány meghatározó kérdésének vizsgálatához.

• A munkakörülmények javítása a munkavállalók és a munkáltatók szempontjából is létfontosságú. A munkahelyek minősége esetében több különböző szempontot kell mérlegelni. A jó minőségű munkahelyeknek köszönhetően hosszabb és jobb lesz a munkával töltött életszakasz, a munka fenntarthatóbbá válik, és a munka és magánélet közötti egyensúly is kedvezően alakul.
• A munkakörülmények az EU-ban összességében javulnak, még ha a fejlődés üteme fokozatos is. Egyes munkavállalói csoportok esetében nem olyan gyors a fejlődés: sok függ a munkaszerződés típusától, az ágazattól és az iskolai végzettség szintjétől is.
• A munkakörülményeket és a munkahelyek minőségét sokféleképpen lehet javítani az EU-ban. A kormányokra bizonyosan fontos szerep vár a tekintetben, hogy szabályozással kialakítsák a kereteket. A munkavállalók, a munkáltatók és szervezeteik azonban szintén fontos résztvevők. A munkahelyek minőségét sok szempontból az ott zajló változások határozzák meg.
• Az európai vállalatoknak mindössze egyötöde tudja az optimális munkahelyi jóllét és üzleti teljesítmény elérésének titkát. Kiderült, hogy a „nagy befektetéssel és nagy részvétellel” működő munkahelyek nyújtják a legjobb eredményt a munkavállalók és a munkáltatók számára, mivel a nagyobb alkalmazotti önállóság, a munkavállalói részvétel megkönnyítése és a képzés és tanulás ösztönzése fellendíti a teljesítményt és javítja a munkahely minőségét.
• A munkahelyi és nem munkahelyi kötelezettségek összeegyeztetése sok embernek nehézséget jelent, különösen a szülőknek és más gondozóknak. Bár a rugalmas munkafeltételek segíthetnek az ilyen nehézségek leküzdésében, ezekkel is járnak problémák. A távmunka például nagyobb szabadságot ad a munkavégzés idejének és helyének megválasztásában, ugyanakkor hosszabb munkaidőhöz, nagyobb intenzitással végzett munkához vezethet, és megnehezíti a munkától való elszakadást.
• A távmunka Covid19-világjárvány alatti elterjedése felhívta a figyelmet a munka és a magánélet közötti határvonalak elmosódására. Sok kormány és szociális partner gondolkodik a „kikapcsoláshoz való joggal” kapcsolatos kezdeményezéseken annak érdekében, hogy ne legyenek munkavállalók tucatjai kitéve a fizikai és az érzelmi kimerülés kockázatának.
• A jövőben a szociális partnereknek arra kell törekedniük, hogy a távmunka önkéntes jellegére és meghatározott feladatok távmunkában való végezhetőségére vonatkozó rendelkezéseket foglaljanak jogi keretekbe és megállapodásokba. Ugyancsak rendkívül fontos lesz tisztázni, hogy a munkáltatók hogyan járulhatnak hozzá az otthoni munkavégzés költségeihez, és milyen garanciák vonatkoznak a távmunkát végzők egyenlő fizetésére és képzéshez való hozzáférésére.