&w=3840&q=90)
Egészség és jóllét
A magas munkakörülmények színvonalának előmozdítása, beleértve az egészség és jólét területén is, az EU számára kulcsfontosságú prioritás. A munkahelyi biztonság és egészség javítására irányuló intézkedések célja, hogy megvédjék a munkavállalókat a munkahelyükön, és előmozdítsák a munkavállalók jogait ezen a területen. Más kezdeményezések célja a járdémiával, a megváltozott munkakörnyezettel, az éghajlatváltozással és a megélhetési költségek emelkedésével összefüggésben álló mentális egészségügyi problémák felszámolása.
Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.
A véget nem érő munkanap a rugalmas Európában
Az EU-szerte minden ötödik munkavállaló számol be róla, hogy havi többször is megkeresik őket munkaidőn kívüli munkaügyi okokból. Ez a cikk a munkaidőn kívüli kapcsolattartás és a munka egyre növekvő digitalizációja közötti összefüggéseket vizsgálja.Európai Munkakörülmények Felmérése 2024 – Kiemelt pontok
Ez a digitális cikk bemutatja az Európai Munkakörülmények Felmérésének 2024-es áttekintésének legfontosabb elemeit. A jelentés minden fejezetének kulcsfontosságú megállapításait vizsgálja, különös tekintettel az európai munkaerőre, a munkahelyi gyakorlatokra, a munkahelyi minőség mérésére, a munkahelyi minőség időbeli trendeire, valamint az EU-ban a munka életminőségére fókuszálva.Európai Munkakörülmények Felmérése 2024: Áttekintés
A 2024-es Európai Munkakörülmények Felmérése már nyolcadik kiadásában dolgozik fel, hogyan változik a munkaélet több mint három évtized alatt. Ez a magas színvonalú, valószínűségalapú felmérés 35 európai országot érint, beleértve a 27 EU-tagállamot, Norvégiát, Svájcot, Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót, Észak-Macedóniát, Koszovót és Szerbiát. A felmérés részeként több mint 36 600 személyes interjú zajlott, mindegyik körülbelül 45 percig tartott.Az Eurofound az 1990-es évek óta elemzi a munkavédelmi és egészségvédelmet, és elismeri, hogy az egészségügyi kérdések központi részét képezik a szervezet szerkezetének és fejlődésének, mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára. Felmérési adatok elemzése folyik a munkakörülmények és az egészség és biztonság közötti kapcsolatok vizsgálatára. Ezt szoros konzultáció mellett végzik az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséggel (EU-OSHAopens in new tab). Az Eurofound együttműködési megállapodást kötött az EU-OSHA-val, amely lehetőséget ad a közös tevékenységekre ezen a területen, valamint további csereformákra.
Az Eurofound felmérései és egyéb kutatásai arra is törekednek, hogy megragadják az emberek életminőségéről és mentális egészségéről alkotott képeit.
Az EU Munkahelyi Egészség- és Biztonsági Stratégiai Keretrendszere 2021–2027 között fontos kihívásokat és célokat határoz meg a tagállamok számára a változó munkavilágban. Három fő célra fókuszál: a zöld, digitális és demográfiai átmenetek által hozott változások előrejelzése és kezelése a munka világában; a munkahelyi balesetek és betegségek megelőzése; felkészültség bármilyen lehetséges jövőbeli egészségügyi válságra.
A mentális egészség témájában az Európai Bizottság 2023. júniusi közleménye a mentális egészség átfogó megközelítéséről célja, hogy a mentális egészséget a fizikai egészséggel egyenrangú legyen, és új, ágazatokon átívelő megközelítést biztosítson a mentális egészségügyi kérdésekre számos szakpolitikai területen. Az EU mentális egészségügy terén három irányelvre fókuszál: megfelelő és hatékony megelőzés; a magas színvonalú és megfizethető mentális egészségügyi ellátáshoz és kezeléshez való hozzáférés; valamint a társadalomba való visszailleszkedés a felépülés után.
Az Európai Szociális Jogok Pillére tartalmaz olyan rendelkezéseket a munkavállalók munkahelyi egészségének és biztonságának védelméről, valamint a munkakörnyezet átalakításáról, hogy hosszabb ideig részt vegyenek a munkaerőpiacon. Az oszlop továbbá biztosítja a jó minőségű egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréshez való jogot, beleértve a szociális védelmi juttatásokat és szolgáltatásokat.
Az EU továbbá hozzájárul a munkakörülmények javításához a munkahelyi biztonsági és egészségügyi szabályozásaival, valamint például a szakadás jogával.
Európai Bizottság: Kommunikáció a mentális egészség átfogó megközelítésérőlopens in new tab
Európai Bizottság: Az EU stratégiai keretrendszere a munkahelyi egészségvédelemről 2021–2027opens in new tab között
Európai Bizottság: Az Európai Szociális Jogok Pillére Cselekvési Tervopens in new tab
Európai Bizottság: Az Európai Szociális Jogok Pillére 20 alapelvbenopens in new tab
Európai Bizottság: Munkahelyi egészség és biztonságopens in new tab
Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.
2 September 2025
Mental health: Risk groups, trends, services and policies
29 November 2022
Working conditions in the time of COVID-19: Implications for the future
The strict public health restrictions implemented by governments in 2020 to control the COVID-19 pandemic abruptly changed working life and continued to shape it over the two years that followed. Between March and November 2021, over 70,000 interviews were carried out in 36 countries by the European Working Conditions Telephone Survey (EWCTS), a high-quality probability-based survey. The aim was to provide a detailed picture of the working lives of Europeans in that exceptional time.
The report documents the working conditions of Europeans in 2021. It examines variation in job quality and identifies its positive association with well-being, health, work engagement and the financial sustainability of work. It highlights the divergences in the experiences of workers depending on workers’ own attributes and their place in the workforce. From this analysis, the report aims to derive lessons for the future, particularly in relation to the enduring marks on how we work and the implications for work organisation, the quality of work, and the interaction between work and private life.
6 July 2022
Fifth round of the Living, working and COVID-19 e-survey: Living in a new era of uncertainty
The fifth round of Eurofound's e-survey, fielded from 25 March to 2 May 2022, sheds light on the social and economic situation of people across Europe two years after COVID-19 was first detected on the European continent. It also explores the reality of living in a new era of uncertainty caused by the war in Ukraine, inflation, and rising energy prices.
The findings of the e-survey reveal the heavy toll of the pandemic, with respondents reporting lower trust in institutions than at the start of the pandemic, poorer mental well-being, a rise in the level of unmet healthcare needs and an increase in the number of households experiencing energy poverty.
19 May 2022
Munka a COVID-19 járvány idején, 2021
Ez a kiadvány egyéni országjelentéseket tartalmaz a 2021-es munkaéletről 28 ország – a 27 EU-tagállam és Norvégia – számára. Az országjelentések összefoglalják a COVID-19 járvány munkaéletre gyakorolt hatásáról szóló bizonyítékokat nemzeti kutatások és felmérések alapján 2021-ben. Részletezik a kormányok és társadalmi partnerek politikai válaszait, amelyek törekvéseik a társadalmi-gazdasági hatások enyhítésére irányulnak, és különös tekintettel a járványhoz való alkalmazkodással és a munkába való visszatéréssel kapcsolatos szakpolitikai területekre. Ez különösen magában foglalja az új munkahelyi egészségügyi és biztonsági intézkedésekre, új munkakörülményekre, munkaerőhiány kezelésére irányuló politikákra, a bérekre és a bérmeghatározásra. A jelentések a járvány társadalmi párbeszédre, kollektív tárgyalásokra és ipari akciókra gyakorolt hatását is vizsgálják.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy 2021-ben nincs konszolidált jelentés az EU-ban működő munkaéletről.
9 September 2021
Right to disconnect: Exploring company practices
Digital technologies have made it possible for many workers to carry out their work at any time and anywhere, with consequent advantages and disadvantages. Eurofound data show that teleworkers are twice as likely to exceed the 48-hour working time limit, take insufficient rest and work in their free time, with knock-on effects on their physical and mental health. To address this issue, there have been calls for the ‘right to disconnect’. This report is based on case studies that chart the implementation and impact of the right to disconnect at workplace level. It builds on previous Eurofound research that shows an increase in collective agreements providing for a right to disconnect in countries that have enshrined this right in their legislation. With the exponential growth in teleworking brought about by the COVID-19 pandemic, the importance of striking a better balance between the opportunities and the challenges associated with teleworking and ICT-based flexible working has become more relevant than ever before.
26 February 2021
Working conditions and sustainable work: An analysis using the job quality framework
This flagship report summarises the key findings of Eurofound’s research on working conditions conducted over the programming period 2017–2020. It maps the progress achieved since 2000 in improving working conditions and examines whether all workers have benefited equally from positive change. It highlights which groups are the most at risk of experiencing poor working conditions and being left behind. Given the changes in the world of work, emerging challenges for good job quality are identified. The report also provides evidence for measures that could lead to the further improvement of work and the achievement of fair working conditions for all in the EU. The analysis shows that, overall, job quality in the EU is improving, if slowly. Not all workers are benefiting to the same extent, however. Furthermore, gender, age and contractual status have a significant bearing on a person’s working conditions. And while digitalisation helps to address some job quality issues, it also creates new challenges. The COVID-19 pandemic has exacerbated trends, reinforcing concerns and highlighting the importance of achieving job quality for all.
Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.
Hans Dubois
Senior research managerHans Dubois vezető kutatóvezető a Szociális Politika osztályon az Eurofoundnál. Kutatási témái közé tartozik a lakhatás, a túladósodás, az egészségügy, a hosszú távú gondozás, a szociális juttatások, a nyugdíj és a helyi életminőség. Az Eurofoundhoz való csatlakozás előtt adjunktusként dolgozott a Kozminski Egyetemen (Varsó). A Bocconi Egyetemen (Milánó) szerzett PhD-t üzleti adminisztrációból és menedzsmentből, miután kutatóként dolgozott az Európai Egészségügyi Rendszerek és Politika Obszervatóriumban (Madrid).
Jorge Cabrita
Senior research managerJorge Cabrita vezető kutatómenedzser a Munkaélet egységben, ahol egész Európában végzett kutatásokat tervez, koordinál és irányít, valamint terjeszti annak eredményeit. Fő szakterületei közé tartozik a munkakörülmények és a munkaminőség, a munkaidő és a munka-magánélet egyensúlya, a munkavállalók egészsége és jóléte, a nemek közötti egyenlőség, valamint a zöld átmenet társadalmi-gazdasági hatásai. Jelenleg a munkaidő fejlődéséről és a munkahelyi minőségről vezeti kutatásait az éghajlati érzékeny régiókban, valamint társvezeti az Európai Munkakörülmények Felmérés 2030 végrehajtását. Korábban kutatóként dolgozott a Társadalmi Beavatkozás Kutatóközpontjában és a Portugál Gazdaság Kutatóközpontjában, valamint oktatóként és tanácsadóként dolgozott. Közgazdaságtan BSc diplomával és MSc fokozattal rendelkezik a Lisszaboni Közgazdasági Iskolától.
Agnès Parent-Thirion
Senior research managerAgnès Parent-Thirion az Eurofound Munkaélet egységének vezető kutatóvezetője, aki a munkakörülmények kutatásának tervezését és fejlesztését felügyeli. Kulcsszerepet játszik az Európai Munkakörülmények Felmérésében (EWCS), társvezetője az EWCS 2030 kérdőív kidolgozásának és kidolgozásának. Kutatási érdeklődése közé tartozik a munkaminőség, munkaszervezés, nemek, pszichoszociális kockázatok, valamint a zöld és digitális átmenetek munkaéletre gyakorolt hatása. Több mint két évtizedes európai összehasonlító felmérések terén végzett tapasztalatával Agnès kérdőívek kidolgozásában, szakmák kódolásában, minőségellenőrzésben és elemzésben dolgozik. Közgazdaságtan és menedzsment szakon végzett Paris IX Dauphine és Paris I Panthéon Sorbonne egyetemeken, valamint statisztikából posztgraduális diplomával rendelkezik a Trinity College Dublinban. Emellett speciális képzést végzett MI vezetésről (MIT Sloan Executive Education) és az átmenet főbb kihívásairól (Campus de la Transition). Az Eurofoundhoz való csatlakozás előtt több éven át dolgozott az Európai Bizottságnál.
Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.
