Fenntartható munka
A fenntartható munka olyan élet- és munkakörülmények kialakítását jelenti, amelyek támogatják az embereket abban, hogy hosszabb életük során részt vegyenek és munkában maradjanak. A munkát át kell alakítani, hogy kiküszöböljük azokat a tényezőket, amelyek elriasztják vagy akadályozzák a munkavállalókat abban, hogy a munkaerőpiacon maradjanak vagy belépjenek. De az egyéni körülményeket is figyelembe kell venni. A munkára való rendelkezésre állás eltérő, és valószínűleg az élet során változik. A kihívás az, hogy az egyén igényeit és képességeit összehangoljuk a kínált munkahelyek minőségével.
Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.
A legsebezhetőbb munkavállalók foglalkoztatása és munkakörülményei: A folyamatos politikai kihívás kezelése
Az elmúlt két évtizedben az EU munkaerőpiacán jelentős növekedést tapasztaltak a nem szabványos foglalkoztatás száma. Bár az ilyen megállapodások rugalmasságot és jobb munka-magánélet egyensúlyt kínálhatnak, sebezhetőség akkor alakul ki, ha ezek akaratlanok vagy több nem szabványos jellemző metsik. Ez a jelentés elemzi a foglalkoztatási sebezhetőség előfordulását az EU-27-ben 2009 és 2021 között, megvizsgálva annak kapcsolatait a munkakörülményekkel, egészségügyi eredményekkel és a szakpolitikai válaszokkal. Az eredmények azt mutatják, hogy a nők, fiatalok és a migránsok néznek szembe a legnagyobb kockázattal, mivel azok, akik több sebezhetőségi dimenzióban élnek, rosszabb munkalehetőségekről, korlátozott képzési lehetőségekről, kevesebb autonómiáról és magasabb szorongás- és depresszióarányról számolnak be. A jelentés áttekinti azokat az uniós és nemzeti politikai intézkedéseket is, amelyek a szerződéses bizonyosság erősítésére és a biztonságosabb foglalkoztatásra való átmenet támogatására irányulnak.A legsebezhetőbb munkavállalók foglalkoztatása és munkakörülményei
Az elmúlt két évtizedben az európai munkaerőpiacok jelentős átalakuláson mentek keresztül, jelentős növekedéssel a nem szabványos foglalkoztatási formák, mint például részmunkaidős és ideiglenes munka. Az Eurofound Talks ezen epizódjában Mary McCaughey beszélgetik az Eurofound szakértővel, Karel Friccel, hogy megvizsgálják a legsebezhetőbb munkavállalók foglalkoztatási és munkakörülményeit.A véget nem érő munkanap a rugalmas Európában
Az EU-szerte minden ötödik munkavállaló számol be róla, hogy havi többször is megkeresik őket munkaidőn kívüli munkaügyi okokból. Ez a cikk a munkaidőn kívüli kapcsolattartás és a munka egyre növekvő digitalizációja közötti összefüggéseket vizsgálja.A munka fenntarthatóvá tételéhez a következőkre van szükség:
A fenntartható munka koncepciójának sokrétű jellege azt jelenti, hogy az Eurofound munkájának számos kulcsfontosságú területével keresztezi egymást. Az Eurofound létrehozott egy keretet a fenntartható munka fogalmának megértéséhez, amelyet referenciapontként használnak a témával kapcsolatos számos kutatási projekthez.
Publikáció: Fenntartható munka az életen át: Koncepció
A népesség elöregedése az egyik hajtóereje a munkaerő-piaci részvétel növelésére irányuló törekvésnek. Ezt tükrözi a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben javasolt, 2030-ra vonatkozó új kiemelt uniós foglalkoztatási cél (a 20–64 éves lakosság legalább 78%-a). A nyugdíjasok számának növekedésével és a dolgozó népesség csökkenésével a szociális védelmi rendszerek veszélybe kerülhetnek. Ahhoz, hogy a szociális támogatási rendszerek életképesek maradjanak az európai népesség elöregedésével, több embernek kell dolgoznia és hosszabb ideig dolgoznia élete során.
Ezeket a célokat csak akkor lehet elérni, ha a munkavállalók jó egészségnek örvendenek, képzettek és foglalkoztathatók, és motiváltak arra, hogy hosszabb ideig munkában maradjanak. Szélesebb körű társadalmi támogatásokra van szükség ahhoz, hogy az emberek hozzáférhessenek a munkához, és megfelelő egyensúlyt teremtsenek a munka és a magánélet között. A munkahely minősége és a munkakörnyezet kulcsfontosságú elemei annak, hogy minden munkavállaló hosszabb ideig maradhasson a munkaerőpiacon. De ezen összetevők és az egyéni körülmények, például az egészség és a munka folytatásának motivációja közötti kölcsönhatás szintén fontos tényező, és jobban meg kell érteni.
Uniós szinten a nyugdíjak fenntarthatóságával, a gazdasági növekedéssel és a munkaerő-kínálattal kapcsolatos aggodalmak szakpolitikai válaszokat váltottak ki a hosszabb munkával töltött életszakasz és a későbbi nyugdíjba vonulás céljainak támogatására. Az Európai Bizottság aktív időskor politikájának fő célja, hogy segítse az embereket abban, hogy az életkor előrehaladtával a lehető leghosszabb ideig irányítsák saját életüket, és ahol lehetséges, hozzájáruljanak a gazdasághoz és a társadalomhoz.
Az európai zöld megállapodás az új európai fenntartható növekedési stratégia, amelynek célja, hogy lehetővé tegye az európai polgárok számára, hogy részesüljenek a fenntartható zöld átállás előnyeiből. Ez azt jelenti, hogy be kell fektetni a kutatásba és az innovációba, és javítani kell az emberek jólétét egy igazságos és társadalmilag igazságos úton, egyetlen egyént vagy régiót sem hagyva hátra.
Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.
26 February 2021
Working conditions and sustainable work: An analysis using the job quality framework
This flagship report summarises the key findings of Eurofound’s research on working conditions conducted over the programming period 2017–2020. It maps the progress achieved since 2000 in improving working conditions and examines whether all workers have benefited equally from positive change. It highlights which groups are the most at risk of experiencing poor working conditions and being left behind. Given the changes in the world of work, emerging challenges for good job quality are identified. The report also provides evidence for measures that could lead to the further improvement of work and the achievement of fair working conditions for all in the EU. The analysis shows that, overall, job quality in the EU is improving, if slowly. Not all workers are benefiting to the same extent, however. Furthermore, gender, age and contractual status have a significant bearing on a person’s working conditions. And while digitalisation helps to address some job quality issues, it also creates new challenges. The COVID-19 pandemic has exacerbated trends, reinforcing concerns and highlighting the importance of achieving job quality for all.
2 March 2020
Gender equality at work
Gender inequality at work persists across Europe, despite the long standing attention paid and efforts made to tackle it. This Eurofound report presents a closer look at women’s and men’s working conditions, using data from Eurofound’s European Working Conditions Survey (EWCS) and complementing previous Eurofound research on, among other things, working time patterns, work–life balance and workers’ health. Beyond the general differences in the labour market, it highlights many important gaps in men’s and women’s working conditions and job quality which require specific attention. According to the EWCS data, the reduction of gender gaps in those areas showing improvement over the last 5 to 10 years remains limited. European and national strategies aimed at achieving job quality for all, that seek to mainstream gender equality, could help address persistent inequalities between men and women.
17 April 2019
Seniority-based entitlements: Extent, policy debates and research
Seniority systems – schemes that allot improving employment rights or benefits to employees as their length of employment increases – have not been widely studied. This report provides the first comprehensive study comparing the design and spread of seniority-based entitlements (SBEs) in Europe and mapping related policy debates. It is primarily based on contributions from the Network of Eurofound Correspondents, covering the 28 EU Member States and Norway, but also presents aggregate seniority-earnings curves for the EU based on data from the Structure of Earnings Survey. The aim of the report is to take stock of the currently existing different types of SBEs in the private and public sectors. It concludes that despite an obvious trend to remove them from regulations or reform them, a substantial amount of such entitlements is here to stay. Paradoxically, countries which have regulations on seniority pay in place tend to have flatter aggregate seniority-earnings curves than countries without such regulations.
21 December 2017
Working conditions of workers of different ages
Demographic change is changing the face of working life across the EU. The increased demand on a shrinking pool of workers to provide for the social needs of an ageing population is leading to increases in the employment rate of older workers and a lengthening of working life. Policy reforms have – on the whole – focused on raising the statutory retirement age and providing financial incentives for older workers to remain in work beyond retirement age. However, a range of other factors also influence workers’ decision to continue working into old age – including health and well-being, work–life balance, career prospects and job security, and working conditions such as autonomy, hours of work and psychosocial aspects of the workplace. This report analyses these factors in depth for the 28 EU Member States, using data from the latest European Working Conditions Survey (EWCS 2015) and in the context of Eurofound’s concept of ‘sustainable work over the life course’.
18 September 2017
Working time patterns for sustainable work
Working time is a recurrent topic of study because the nature of work, its content, the conditions under which it is performed and the labour market itself keep changing. This report provides an overview of the recent evolution of working time duration and organisation in the EU and highlights the most important trends and differences between Member States. Through an in-depth analysis of data from the sixth European Working Conditions Survey carried out in 2015, it examines – from a gender and life course perspective – the links between working time patterns, work–life balance and working time preferences, on the one hand, and workers’ health and well-being on the other. Finally, the report explores the extent to which prevailing working conditions and working time patterns in EU Member States are sustainable in the long term.
17 November 2016
Sixth European Working Conditions Survey – Overview report
9 September 2016
Extending working lives through flexible retirement schemes: Partial retirement
Many EU Member States have implemented reforms to improve the sustainability of their pension systems. However, the impact of discouraging early retirement and increasing the pension age on effective retirement ages is limited, as many people are unable or unmotivated to work until pension age. Reduction of working time is one approach to enabling people to work longer than would have been feasible if they continued working full time. But a barrier to reduction of hours is the loss of income. Partial retirement schemes address this barrier by substituting part of the income loss with a partial pension or benefits. This report investigates how partial retirement schemes can contribute to sustainable and adequate pension systems by enabling and motivating people to extend their working lives. It maps schemes at the national and sector levels in the EU and Norway, examines their characteristics and assesses their impact on the extension of working lives. An executive summary is available - see Related content.
27 July 2016
Sustainable work throughout the life course: National policies and strategies
European countries face the challenges of ageing populations supported by shrinking workforces, more precarious types of employment, and in many cases, a decreasing number of jobs in the wake of the economic crisis. As a result, the issue of how to enable more people to participate in the labour market and to continue to do so until an older age has become a key policy issue in all EU Member States. These challenges might be met by adopting an approach to work that puts sustainability at its centre. Sustainable work means that ‘living and working conditions are such that they support people in engaging and remaining in work throughout an extended working life’. This study analyses national policies that help to achieve sustainable work in 10 EU Member States. It looks at how these policies are being implemented, whether they are integrated into a coherent framework, and whether they are complementary or contradictory.
19 June 2015
Sustainable work over the life course: Concept paper
Ageing of the population is likely to threaten the ability of states to finance welfare states and social protection systems in the future. A viable solution is to increase employment rates and to lengthen working life. To achieve this dual goal requires devising new solutions for working conditions and career paths that help workers to retain their physical and mental health, motivation and productivity over an extended working life. In other words, work must be made sustainable over the life course. Identifying and analysing the factors and actions underpinning sustainable work throughout working life is a research priority for Eurofound in the 2013–2016 programming period. This paper sets out to clarify and illuminate Eurofound’s framework for understanding the rather expansive concept of sustainable work. It can be used as a reference point for a range of Eurofound research projects that examine different aspects of sustainable work.
Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.
Barbara Gerstenberger
Head of UnitBarbara Gerstenberger az Eurofound Munka Élet Osztályának vezetője. Ebben a szerepkörben koordinálja az európai munkakörülmény-felmérés alapján az európai munkahelyek minőségét vizsgáló kutatócsoportokat, és általános felelősséggel tartozik a Munka Életének Európai Megfigyelőközpontjáért és az uniós munkaügyi kapcsolatok kutatásáért. 2001-ben csatlakozott az Eurofoundhoz az akkor újonnan létrehozott Európai Változásfigyelő Központ (EMCC) kutatási vezetőjeként. 2007-ben az Eurofound Információs és Kommunikációs Osztályához került a kommunikációs termékek vezetőjeként, majd 2011-ben kinevezték az igazgatóság koordinátorává. Korábban vezető kutatóként dolgozott az Európai Fémmunkások Szövetségénél Brüsszelben. A Hamburgi Egyetemen politológia szakon végzett, a Harvard Egyetem Kennedy School of Government-jén szerzett közigazgatási mesterdiplomát.
Franz Ferdinand Eiffe
Research managerFranz Eiffe az Eurofound Munka Élet Osztályának kutatási vezetője. Részt vesz a fenntartható munkával, a kvantitatív elemzésekkel és a felfelé irányuló konvergenciával kapcsolatos projektekben az EU-ban, valamint a negyedik európai vállalati felmérés előkészítésében. Mielőtt 2016-ban csatlakozott volna az Eurofoundhoz, a bécsi Osztrák Statisztikai Hivatal "Elemzés" egységének vezetője és a "Milyen Ausztria vagy? A GDP-n túlmutató vagyon és fejlődés mérése". A Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen (WU) szerzett PhD fokozatot közgazdaságtanból, ahol 2005 és 2009 között tudományos munkatársként, 2016-ig pedig oktatóként dolgozott.
Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.
