Ifjúság
A fiatalság kifejezés a gyermekkor és a felnőttkor közötti időszak leírására szolgál. Bár ez egy képlékeny meghatározás lehet, a szakpolitikai kifejezésekben is használják bizonyos korcsoportokra való utalásra. Európa és az Eurofound egyik fő célja, hogy jó környezetet biztosítson a fiatalok számára a felnövéshez, a tanuláshoz és a munkához, de különleges kihívásokkal néz szembe. A fiatalok régóta az uniós szintű politika középpontjában állnak, és ez ma különösen igaz.
Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.
Hidalék átkolása: Egyenlőtlenségek a korai gyermekkori oktatáshoz és ellátáshoz való hozzáférésben
Bár a korai gyermeknevelési és gondozás (ECEC) számos közelmúltbeli uniós kezdeményezés középpontjában állt, fennáll a veszélye, hogy néhány gyermek lemarad. Ez a cikk az ECEC-ben való részvételi arányokat vizsgálja, és azt vizsgálja, hogyan férhetnek hozzá a szegénység vagy társadalmi kirekesztés veszélyének veszélyeztetett gyermekek ehhez az oktatási rendszer fontos részéhez.Az MI már most is használatban van Európa munkahelyein, de nem a fiatal munkavállalók rovására
Az MI gyors elterjedése az elmúlt néhány évben vitát váltott ki arról, hogy a technológia gyengíti-e a fiatalok foglalkoztatási eredményeit. Ez a cikk az EU27-ben tapasztalható eredményeket vizsgálja, összehasonlítva a munkaerőpiaci eredményeket a fiatal és főkorú munkavállalók körében 2011 és 2025 között, miközben megkülönbözteti a tényleges generatív MI használatát a potenciális kitettségtől.A kizárt generáció: Európa lakáspiaca cserbenhagyja fiataljait
Európa fővárosaiban csendes, de mélyreható szétválasztás zajlott le. Évtizedeken át a hallgatólagos társadalmi szerződés azt sugallta, hogy ahogy a gazdaságok növekednek és a fiatal munkavállalók lépnek be a munkaerőpiacra, végül megszerezik a saját bejáratuk kulcsait.A fiatalok foglalkoztatási rátája az EU-ban magasabb, mint 2007 óta bármikor, és a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) aránya történelmileg alacsony (2024-ben 11%). Emellett a NEET-fiatalok körében a csüggedt munkavállalók aránya a legalacsonyabb szinten van. Ez javulást jelent a Covid19-világjárványhoz képest, amikor a fiatalokat sújtotta a legsúlyosabban a munkahely elvesztése, mivel felülreprezentáltak voltak a világjárvány által leginkább érintett ágazatokban, és nagyobb valószínűséggel dolgoztak határozott idejű szerződéssel vagy részmunkaidőben.
A fiatalok munkahelyi minőségének javulására utaló jelek mutatkoznak: kevesebb nem önként vállalt ideiglenes szerződéssel, nagyobb a munkahelyi biztonság, és jobb a munka és a magánélet közötti egyensúly, mint a világjárvány éveiben.
A Covid19-válság az idősebb csoportokhoz képest aránytalanul nagy hatással volt a fiatalok élettel való elégedettségére és mentális jólétére. Ez 2020 tavasza és nyara között javult, amikor a lezárások enyhültek, de 2021 tavaszán a legalacsonyabb pontra esett, amikor a korlátozások és az iskolabezárások visszatértek, hozzájárulva az élettel való elégedettség és a mentális jólét csökkenéséhez, ahol a fiatalok közel kétharmadát fenyegette a depresszió. A világjárvány óta javult a fiatalok mentális jóléte, bár kisebb mértékben, mint az idősebb lakosság körében.
Az új eredmények azt mutatják, hogy a törekvések és a konkrét tervek közötti eltérés, különösen az álláskeresés terén, a fiatalok körében a depresszió nagyobb kockázatával jár. A kívánságok és tervek közötti eltérések leggyakrabban a lakhatás terén fordulnak elő: a szülői házból való kiköltözés vagy a párhoz költözés és a házvásárlás.
A lakhatás az egyik fő akadálya a fiatalok önállóságának, mivel a kevésbé jómódúak kevésbé valószínű, hogy el tudnak költözni a szülői házból, ami további pénzügyi terhet ró a háztartásra. A szüleikkel élő fiataloknak nagy valószínűséggel nehézséget okoz a megélhetés.
A fiatalok intézményekbe vetett bizalma összességében továbbra is magasabb, mint más csoportoké, annak ellenére, hogy a Covid19-válság a mentális egészség és a foglalkoztatás szempontjából őket sújtja a legsúlyosabban. Fontos, hogy a politikai döntéshozók erre a társadalmi tőkére építsenek, és biztosítsák, hogy az ifjúságba való befektetés továbbra is az EU szakpolitikai napirendjének élén álljon.
A világjárvány idején a fiatalok támogatására számos intézkedést vezettek be. Ezek közé tartozott a megerősített európai ifjúsági garancia, a fiatalok oktatásban tartására irányuló nemzeti kezdeményezések, valamint a kifejezetten a fiataloknak nyújtott meglévő pénzügyi támogatás és szociális védelem akadályainak csökkentésére irányuló intézkedések; e politikai válaszok közül azonban sok átmeneti volt. A jövőbeli válságokkal szembeni nagyobb ellenálló képesség biztosítása érdekében a politikai döntéshozók számára alapvető fontosságú lesz, hogy prioritásként kezeljék a fiatalokra vonatkozó hosszú távú intézkedéseket, például a munkához és a tanulószerződéses gyakorlati képzéshez való hozzáférés tartós javítását, valamint a munkahelyek biztonságának növelését célzó intézkedéseket.
Eurofound tárgyalások
Az Eurofound jelentős munkát végzett a foglalkoztatással, az életminőséggel és a társadalmi kohézióval kapcsolatos ifjúsági kérdésekben. A kutatás továbbra is vizsgálja a fiatalokat érintő kérdéseket számos témakörben, különösen a foglalkoztatásban és a munkaerőpiacokon, az életkörülményekben és az életminőségben, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben.
A fiatalok foglalkoztatása és a fiatalokat érintő kérdések továbbra is kiemelt helyet foglalnak el az EU politikai napirendjén. Miután már az előző recesszió során is a legmagasabb áldozatot fizették, kiderült, hogy a fiatalok a legkiszolgáltatottabbak a Covid19-világjárvány és a korlátozó intézkedések súlyos társadalmi és gazdasági hatásaival szemben.
A történelem megismétlődésének elkerülése érdekében a Bizottság 2020 júliusában elindította az ifjúsági foglalkoztatási támogatási csomagot, amely négy ág köré épül, hogy "hidat biztosítson a munkahelyekhez" a következő generáció számára. A BizottságÚt a munka világába – az ifjúsági garancia megerősítése, amely a Covid19 foglalkoztatási és társadalmi következményeinek kezelésére szolgáló konkrét szakpolitikai eszköz. Ennek célja annak biztosítása, hogy minden 30 év alatti fiatal a munkanélkülivé válást vagy a formális oktatás befejezését követő négy hónapon belül jó minőségű állásajánlatot, továbbképzést, tanulószerződéses gyakorlati képzést vagy szakmai gyakorlatot kapjon. Ez a kezdeményezés kapcsolódik a vállalatok azon igényeihez, hogy biztosítsák a szükséges készségeket, különösen a zöld és digitális átálláshoz. Az ifjúsági garancia által lefedett korosztályt 15–24 évről 15–29 évre bővíti.
Az ifjúsági foglalkoztatási támogatási csomag tartalmaz egy javaslatot a szakoktatásról és szakképzésről, a tanulószerződéses gyakorlati képzés megújult lendületéről és a fiatalok foglalkoztatását támogató további intézkedésekről is.
Ez a kezdeményezés a korábbi európai szintű intézkedésekre épül. A Bizottság 2016. évi "Befektetés az európai ifjúságba" című közleményének célja a fiatalok ifjúsági csomag formájában történő támogatása volt. A csomag a 2013-ban elindított ifjúsági garancia és ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés révén támogatja a foglalkoztatáshoz való hozzáférés jobb lehetőségeit, az oktatás és képzés révén a jobb lehetőségeket, valamint a szolidaritás, a tanulási mobilitás és a részvétel jobb lehetőségeit.
Ezen erőfeszítés részeként a legutóbbi, 2018. november 26-án elfogadott uniós ifjúsági stratégia (2019–2027) meghatározza a tagállamokkal az ifjúságpolitikák terén folytatott együttműködés keretét. A tevékenységek három fő cselekvési területre csoportosulnak, a "Részvétel", a "Kapcsolat" és a "Felhatalmazás" szavak köré.
2020 januárjában a Bizottság előterjesztette "Erős szociális Európa a méltányos átállásért" című közleményét. Ez előkészítette az utat a szociális jogok európai pillérének végrehajtására irányuló cselekvési terv előtt, amely megismétli az EU ifjúsági garancia iránti elkötelezettségét. Az Európai Bizottság által 2021 márciusában javasolt, majd a 2021. májusi portói szociális csúcstalálkozón tett nyilatkozattal követett, a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv új, ambiciózus célokat vezetett be a fiatalok számára, például a 15–29 éves, nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok arányának 2030-ig 11%-ról (2024) 9%-ra történő csökkentését.
Európai Bizottság: A megerősített ifjúsági garanciaopens in new tab
EUR-Lex: Ifjúsági foglalkoztatási támogatás: Híd a munkahelyekhez a következő generációopens in new tab
Európai Bizottság: Az EU ifjúsági stratégiájaopens in new tab
Európai Bizottság: A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervopens in new tab
Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.
21 May 2024
Becoming adults: Young people in a post-pandemic world
During the pandemic, many young people had to change their plans for the future. While at the end of 2023 young people’s labour market situation was more favourable than it had been in recent years, many obstacles remained on their route to independence, such as the rising cost of living and inability to move out of the parental home. This report explores young people’s wishes and plans for the future – and the well-being outcomes related to these plans – in the context of the current labour market and housing situation and progress on the implementation of the EU’s reinforced Youth Guarantee.
6 July 2022
Fifth round of the Living, working and COVID-19 e-survey: Living in a new era of uncertainty
The fifth round of Eurofound's e-survey, fielded from 25 March to 2 May 2022, sheds light on the social and economic situation of people across Europe two years after COVID-19 was first detected on the European continent. It also explores the reality of living in a new era of uncertainty caused by the war in Ukraine, inflation, and rising energy prices.
The findings of the e-survey reveal the heavy toll of the pandemic, with respondents reporting lower trust in institutions than at the start of the pandemic, poorer mental well-being, a rise in the level of unmet healthcare needs and an increase in the number of households experiencing energy poverty.
16 December 2021
The impact of COVID-19 on young people in the EU
&w=3840&q=75)
23 October 2020
Youth in a time of COVID
Watch the webinar - Being young in the COVID-19 pandemic
3 July 2019
Inequalities in the access of young people to information and support services
In recent years, concerns have been expressed at EU and national level that the combined stresses arising from school, parental expectations and societal pressures can make the transition to adulthood difficult for young people – with the risk of a long-lasting negative impact. One way of easing the transition is to provide appropriate information and support services during these critical life-changing years. However, it appears that not all young people have access to such services. This report describes the characteristics of the young people who face most difficulties in accessing social and health services, the types of services most relevant to them and the main challenges they face in accessing information and support services. It also looks at what service providers can do to ensure they reach young people in need of their support and presents innovative examples of how to tackle inequalities in access to services.
Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.
Eszter Sándor
Senior research managerSándor Eszter az Eurofound szociálpolitikai egységének vezető kutatási vezetője. Szakértelemmel rendelkezik a felmérési módszertan és a statisztikai elemzés terén, dolgozott az európai életminőség-felmérés és legutóbb az Élet, a munka és a COVID-19 e-felmérés előkészítésében és kezelésében, valamint az adatkészletek minőségéért felel. Kutatási területei a fiatalok jóléte és életminősége a háztartásokban és a családokban, beleértve a szubjektív jólétet, a munka és a magánélet egyensúlyát és az életkörülményeket. Korábban gazdasági tanácsadóként dolgozott Skóciában, ahol gazdasági hatásvizsgálatokra, értékelésekre és input-output elemzésekre összpontosított. A Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett közgazdaságtan és nemzetközi kapcsolatok szakos mesterdiplomát.
Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.
