&w=3840&q=90)
NEET-ek
A NEET egy rövidítés a "nem dolgozik, oktatásban vagy képzésben" kifejezésre, amelyet sok fiatal helyzetére használják, 15 és 29 év között, Európában. A NEET fogalom célja, hogy szélesítse a fiatalok sebezhetőségi helyzetének megértését, és jobban figyelje problémás munkaerőpiaci hozzáférésüket.
Az Eurofound betekintést nyújt ebbe a témába azáltal, hogy nyomon követi a NEET trendeket az EU-ban, elemzi a nemek közötti különbségeket, és nyomon követi a válságok, mint a nagy recesszió és a COVID-19 járvány, hatásait. Eredményei támogatják olyan politikákat, mint az Ifjúsági Garancia, és kiemelik a célzottabb intézkedések szükségességét a fiatal nők és anyák számára.
Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.
Young people in the Western Balkans
This report analyses data from Eurofound’s 2021 European Working Conditions Telephone Survey and its 2022 Living, working and COVID-19 e-survey, as well as data from official statistics, to examine employment trends, working conditions and the social situation of young people in the Western Balkans (Albania, Bosnia and Herzegovina, Kosovo, Montenegro, North Macedonia and Serbia). Employment trends are also presented for Türkiye. This report is part of Eurofound’s ongoing effort to support informed policymaking in EU accession countries through the Instrument for Pre-accession Assistance (IPA). It is the first output from a project financed by the Directorate-General for Neighbourhood and Enlargement Negotiations (DG NEAR) under the auspices of the IPA. Its aim is to provide knowledge that will support better-informed social, employment and work-related policies in the Western Balkans and Türkiye. It offers a comparative perspective between the countries and with the EU based on sound statistical analysis and expert consultation.
Európa cserbenhagyta a fiataljait?
Az Eurofound Talks ezen epizódjában Mary McCaughey Sándor Eszter és Massimiliano Mascherini Eurofound kutatókkal beszélget az európai fiatalok helyzetéről, a gazdasági válság és a nagy recesszió hatásaitól a COVID-19 világjárvány utóhatásaiig és a legutóbbi európai parlamenti választások szavazási tendenciáiig. Megvitatják, hogy bár az elmúlt években pozitív tendenciák figyelhetők meg a foglalkoztatás terén, vannak olyan aggasztó problémák, amelyekkel az európai fiatalok szembesülnek – nemcsak a szóban forgó fiatalok, hanem a szélesebb körű gazdasági és társadalmi stabilitás érdekében is.Becoming adults: Young people in a post-pandemic world
During the pandemic, many young people had to change their plans for the future. While at the end of 2023 young people’s labour market situation was more favourable than it had been in recent years, many obstacles remained on their route to independence, such as the rising cost of living and inability to move out of the parental home. This report explores young people’s wishes and plans for the future – and the well-being outcomes related to these plans – in the context of the current labour market and housing situation and progress on the implementation of the EU’s reinforced Youth Guarantee.
A NEET-ek a 2008–2013-as nagy recesszió után az egyik legsebezhetőbb csoporttá váltak. A fiatalok munkanélkülisége több EU-országban meghaladta a 40%-ot, ami rámutat, hogy a fiatalok sebezhetőbbek a gazdasági recesszióra, mint más korcsoportok.
Az EU27-ben a 15–29 éves NEET-ek aránya 2013-ban 16,1%-ra érte el a csúcsot, amelyet az elkövetkező években bizonyos javulást tapasztaltak az olyan politikai intézkedéseknek, mint az Ifjúsági Garancia. 2019-re az arány 12,6%-ra esett vissza, ami a legalacsonyabb pont 10 év alatt.
A COVID-19 járvány és az ezzel kapcsolatos gazdasági korlátozások hozzájárultak ahhoz, hogy a NEET-ek aránya 2020-ban 13,8%-ra emelkedjen, mivel a fiatalok munkahelyvesztése és a fiatalok oktatási és képzésének akadályai miatt jártak. A NEET-ek aránya 2021 óta folyamatosan csökken, és 2023-ban minden idők legalacsonyabb szintjére, 11,2%-ra ért. Továbbá a NEET lakosság körében a lebátortalan munkavállalók aránya is a legalacsonyabb szintre került.
Az EU-ban a 15–29 év közötti fiatal nők NEET-i aránya 2020-ban 15,5% volt, és 2023-ban továbbra is magasabb, 12,5% volt, mint a fiatal férfiak 10,1%-os aránya. Ez az arány a fiatal nők esetében szinte minden tagállamban magasabb.
Sok országban a fiatal anyák most nagyobb valószínűséggel NEET-ek, mint a fiatal férfiak, és a családi felelősségek a legnagyobb oka annak, hogy NEET-ek. Ugyanakkor az EU-s kifejezetten fiatal anyákra vagy általában fiatal nőkre irányuló intézkedések ritkák. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a NEET arány nemi dimenziójára.
Az EU-ban élő fiatalok körében aggasztó mentális jóléti szintekről számoltak be, különösen a magány és depresszió érzései esetén, ahol a fiatalok jobban szenvednek a járvány és a társas kapcsolatok csökkenése miatt, mint az idősebb lakosság.
A Youth Guarantee bevezetésével a 15–29 éves NEET-ek száma csökkent, a 2008–2013-as válság csúcspontján körülbelül 14 millióról 2019-re 9,3 millióra (12,6%), a COVID-19 járvány idején nőtt, majd 2023-ban ismét 8,2 millióra (11,2%) csökkent. Az Eurofound kutatása azonban jelentős becslést mér az európai gazdaságok számára a juttatásokban, valamint az elmaradt jövedelmekben és adókban elvesztett veszteséget (évi 142 milliárd euró 2015-ben). Ez jelentős hatással van az EU gazdasági és társadalmi fejlődésére.
Mivel a fiatalok helyzetét a COVID-19 járvány is súlyosbította, az Eurofound elemezi a válság hatását ezekre az adatokra, korábbi fiatalokról végzett kutatásaira építve.
A fiatalok munkanélküliségének csökkentése, valamint a minél több európai fiatal hatékony bevonásának célja az EU politikai napirendi középpontjában áll. A 2008–2013-as gazdasági válság magas ifjúsági munkanélküliséghez vezetett, és ezzel a fiatalok elvonulásához vezetett. Ennek fényében kutatók és kormányzati tisztviselők új módszereket kerestek a munkaerőpiaci sebezhetőség és a fiatalok elvonulásának elterjedtségének nyomon követésére és elemzésére.
A NEET koncepciót 2010 óta széles körben használják indikátorként az ifjúságoknak szóló politikák tájékoztatására a foglalkoztatás, oktatás, képzés és társadalmi befogadás terén az EU tagállamaiban.
A NEET-eket először említik az európai szakpolitikai vitákban az Europe 2010 zászlóshajó kezdeményezésében, a "Fiatalok mozgásban". A kifejezés által lefedett korosztály 15–24 év között volt, később kiterjesztették a 15–29 évesekre is. A fogalom ma már központi szerepet játszik az EU szintű szakpolitikai diskurzusban. 2023-ban a 15–29 éves lakosság 11,2%-a NEET-ként élt, ami történelmi alacsony érték. A járvánn idején a NEET arány 2020-ban 13,8%-ra emelkedett, de azóta folyamatosan csökken.
2013 áprilisában elfogadták az Európai Bizottság javaslatát az Európai Unió Tanácsának a Ifjúsági Garancia bevezetésére minden tagállamban. A NEET-ek számának csökkentése a Ifjúsági Garancia kifejezett politikai célja. Ez a kezdeményezés célja annak volt, hogy minden 15–24 éves fiatal jó minőségű állásajánlatot, folyamatos oktatást, tanulói képzést vagy szakmai képzést kapjon négy hónapon belül a munkanélkülivé vagy a formális tanulmányok elhagyásától. A Ifjúsági Garancia bevezetése a tagállamokban a Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezésen keresztül hozzájárult a helyzet javításához a helyszínen, csökkentve a NEET-ek számát.
2016 decemberében a Bizottság elindította a "Befektetés az európai ifjúságba" kezdeményezést, amely megújult erőfeszítés volt a fiatalok támogatására. Tekintettel az Ifjúsági Garancia eddigi pozitív hatására, a Bizottság 2020-ig növelte a Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés finanszírozását, hogy elősegítse a fiatalok hatékonyabb elérését.
2018-ban elfogadott egy új EU Ifjúsági Stratégiát, amely keretrendszert fogalmaz meg a tagállamok közötti együttműködésre a 2019–2027-es időszakra vonatkozó ifjúságpolitikáik terén. A stratégia három alapvető tevékenységi területre fókuszál, amelyek a "bevonás, kapcsolódás, felhatalmazás" szavak köré épülnek. Eközben a COVID-19 súlyos hatással volt a tanoncképzésre és a képzésre. A járvány utáni gazdasági fellendülés elősegítése érdekében az új Bizottság 2020. július 1-jén elindította a Ifjúsági Foglalkoztatási Támogatási Csomagot, amely "hidat képez a munkahelyek felé" a következő generáció számára. A Bizottság javaslatot nyújtott be a Tanács ajánlására a "Híd a munkahelyek felé – a ifjúsági garancia megerősítése" címmel, amely a 2013-as ajánlást váltja fel. Ez kiterjeszti a Ifjúsági Garancia által lefedett korhatárt 24 és 29 éves korosztály között.
Az Európai Bizottság által 2021 márciusában javasolt Európai Szociális Jogok Pillére Cselekvési Terv, amelyet 2021 májusában a portói szociális csúcstalálkozón egy nyilatkozat követett, új, ambiciózus célokat vezetett be a fiatalok számára, például a NEET-ek arányának 2030-ra 9%-ra csökkentését az EU-ban.
Európai Bizottság: A megerősített ifjúsági garanciaopens in new tab
EUR-Lex: Kommunikáció az európai ifjúságba való befektetésrőlopens in new tab
Európai Bizottság: EU Ifjúsági Stratégiaopens in new tab
EUR-Lex: Ifjúsági foglalkoztatási támogatás: híd a következő generáció munkahelyeihezopens in new tab
Európai Bizottság: Az Európai Szociális Jogok Pillére Cselekvési Tervopens in new tab
Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.
21 May 2024
Becoming adults: Young people in a post-pandemic world
During the pandemic, many young people had to change their plans for the future. While at the end of 2023 young people’s labour market situation was more favourable than it had been in recent years, many obstacles remained on their route to independence, such as the rising cost of living and inability to move out of the parental home. This report explores young people’s wishes and plans for the future – and the well-being outcomes related to these plans – in the context of the current labour market and housing situation and progress on the implementation of the EU’s reinforced Youth Guarantee.
9 November 2021
Impact of COVID-19 on young people in the EU
Following a long recovery from the economic crisis (2007–2013), young people in the EU proved to be more vulnerable to the effects of the restrictions put in place to slow the spread of the COVID-19 pandemic. Young people were more likely than older groups to experience job loss, financial insecurity and mental health problems. They reported reduced life satisfaction and mental well-being associated with the stay-at-home requirements and school closures. While governments responded quickly to the pandemic, most efforts to mitigate the effects of restrictions were temporary measures aimed at preventing job loss and keeping young people in education. This report explores the effects of the pandemic on young people, particularly in terms of their employment, well-being and trust in institutions, and assesses the various policy measures introduced to alleviate these effects.
9 May 2021
Living, working and COVID-19 (Update April 2021): Mental health and trust decline across EU as pandemic enters another year
The third round of Eurofound's e-survey, fielded in February and March 2021, sheds light on the social and economic situation of people across Europe following nearly a full year of living with COVID-19 restrictions. This report analyses the main findings and tracks ongoing developments and trends across the 27 EU Member States since the survey was first launched in April 2020. It pinpoints issues that have surfaced over the course of the pandemic, such as increased job insecurity due to the threat of job loss, decline in mental well-being levels, erosion of recent gains in gender equality, fall in trust levels vis-à-vis institutions, deterioration of work–life balance and growth of vaccine hesitancy. The results of the survey highlight the need for a holistic approach to support all the groups hit hard by the crisis in order to prevent them from falling further behind.
23 October 2020
Youth in a time of COVID
14 December 2017
Long-term unemployed youth: Characteristics and policy responses
While the youth labour market has improved considerably since 2014, one legacy of the recent economic crisis is the large cohort of long-term unemployed young people, which represents nearly one-third of jobless young people. This report provides an updated profile of the youth labour market in 2016 and describes trends over the past decade. It explores the determinants of long-term unemployment, at both sociodemographic and macroeconomic levels. It also provides evidence on the serious consequences for young people of spending a protracted time in unemployment, such as scarring effects on income and occupation and on several dimensions of young people’s well-being. The report concludes with a discussion of selected policy measures recently implemented by 10 Member States in order to prevent young people from becoming long-term unemployed or, if they are in such circumstances, to integrate them into the labour market or education.
4 July 2016
Exploring the diversity of NEETs
The concept of NEET (young people not in employment, education or training) has, since 2010, been widely used as a tool to inform youth-oriented policies in the 28 Member States of the European Union. While it has been a valuable addition to more traditional indicators used to understand the economic and social vulnerability of young people and their labour market participation, it has often been criticised because of the heterogeneity of the population it captures. This report explores the diversity of NEETs and suggests seven subgroups into which the NEET population can be disaggregated using data routinely collected for the EU Labour Force Survey. Through analysis of the data for each of these subgroups, it offers a contemporary overview of the composition of the NEET population, both at EU28 level and in each Member State. It is hoped this information will help policymakers more precisely target interventions intended to ease young people’s engagement with the world of work and training. A separate annex presents detailed information on the composition of NEETs in the 28 Member States.
Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.
Eszter Sándor
Senior research managerSándor Eszter az Eurofound szociálpolitikai egységének vezető kutatási vezetője. Szakértelemmel rendelkezik a felmérési módszertan és a statisztikai elemzés terén, dolgozott az európai életminőség-felmérés és legutóbb az Élet, a munka és a COVID-19 e-felmérés előkészítésében és kezelésében, valamint az adatkészletek minőségéért felel. Kutatási területei a fiatalok jóléte és életminősége a háztartásokban és a családokban, beleértve a szubjektív jólétet, a munka és a magánélet egyensúlyát és az életkörülményeket. Korábban gazdasági tanácsadóként dolgozott Skóciában, ahol gazdasági hatásvizsgálatokra, értékelésekre és input-output elemzésekre összpontosított. A Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett közgazdaságtan és nemzetközi kapcsolatok szakos mesterdiplomát.
Massimiliano Mascherini
Head of UnitMassimiliano Mascherini 2019 októbere óta az Eurofound szociális politikai egységének vezetője. 2009-ben csatlakozott az Eurofound-hoz, mint kutatási vezető, ahol fiatalok foglalkoztatása, NEET-ek és nemek közötti egyenlőség projektjeit tervezte és koordinálta. 2017-ben vezető kutatómenedzser lett, és az EU-ban a konvergencia monitorozásáról új kutatásokat indított. Emellett vezette a 2026-os Európai Életminőségi Felmérés koncepcióját. 2025-ben elnyerte a Brendan Walsh-díjat a Economic and Social Review-ban megjelent legjobb cikkért. Korábban az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tudományos tisztviselője volt. A Firenzei Egyetemen tanult, ahol aktuáriusi és statisztikai tudományokat tanult, majd alkalmazott statisztikából szerzett PhD-t. 2014-ben tudományos képesítést szerzett társadalmi statisztika és demográfia docensként az Olasz Egyetemi és Kutatói Minisztériumban. Vendégkutatóként dolgozott a Sydney-i Egyetemen és az Aalborgi Egyetemen, valamint vendégprofesszorként a Pápai Társadalomtudományi Akadémián.
Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.
