Nemek közötti egyenlőség
A nemek közötti egyenlőség a nők és férfiak közötti egyenlőséget jelenti jogaik, bánásmódjuk, felelősségeik, lehetőségeik, részvételük, valamint gazdasági és társadalmi eredményeik tekintetében. A nemek közötti egyenlőség akkor érhető el, amikor a férfiak és nők egyenlő jogokkal, felelősségekkel és lehetőségekkel rendelkeznek a társadalom minden rétegében, és amikor a férfiak és nők eltérő érdekei, szükségletei és prioritásai egyformán értékelik.
Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.
Túliskolázott és alulfizetett: A nemi különbségek ellenállása a fizetésben és oktatásban
Évtizedes előrelépés ellenére a nemek közötti bérszakadék az EU-ban továbbra is fennáll. Ez a jelentés a munkaerőpiaci bizonyítékokat vizsgálja a szakadék mögött, a foglalkoztatástól és bérektől kezdve a tanulmányi területig, valamint azt mutatja meg, mit tár fel egy tartós politikai kihívásról.Az Európai Munkakörülmények Felmérésének kulisszák mögötti
Az Európai Munkakörülmények Felmérése 1990-es indulása óta átfogó áttekintést nyújt az európai munkakörülményekről. Az EWCS 2024 azt állítja, hogy az európai munkaerőpiac átalakulásban van, rámutatva a hosszú munkaórák csökkenésére és a munkaminőség egyenetlen javulására. Az Eurofound Talks ezen epizódjában Mary McCaughey meghívja Agnès Parent-Thiriont, a vezető kutatásvezetőt, hogy beszéljen a címlapok mögötti felmérésről és a megvalósításához szükséges munkáról.Európai Munkakörülmények Felmérése 2024 – Kiemelt pontok
Ez a digitális cikk bemutatja az Európai Munkakörülmények Felmérésének 2024-es áttekintésének legfontosabb elemeit. A jelentés minden fejezetének kulcsfontosságú megállapításait vizsgálja, különös tekintettel az európai munkaerőre, a munkahelyi gyakorlatokra, a munkahelyi minőség mérésére, a munkahelyi minőség időbeli trendeire, valamint az EU-ban a munka életminőségére fókuszálva.Az Eurofound szisztematikusan alkalmazza a nemi központú megközelítést kutatásaiban. Ahol lehetséges és releváns, a kutatási eredmények, beleértve a felméréseket és szakpolitikai elemzéseket, nemek szerint bontják szét. Más kutatási projektek specifikus, nemek közötti egyenlőséghez kapcsolódó elemzéseket nyújtanak. A kutatás szélesebb körű témákat ölel fel nemi szempontból, például a fizetés és jövedelem, minimálbér, gondozás, foglalkoztatási részvétel, szabadság, készségek és képzés, munkaszervezés, munkaminőség, munkaidő, munka-magánélet egyensúly és konvergencia, valamint társadalmi kohézió, beleértve a pan-európai felméréseket és rendszeres országos jelentéseket.
Hallgasd vagy nézd meg videónkat a munkahelyi nemi egyenlőtlenségekről, amelyben az Eurofound szakértő, Barbara Gerstenberger tapasztalatait mutatja be.
&w=3840&q=100)
This video is hosted by a third party, YouTube.
By clicking on the button to play the video you accept their terms and conditions .
A nemek közötti egyenlőség az Európai Unió alapvető értéke, alapvető jog, a gazdasági növekedés kritikus eleme és az Európai Szociális Jogok Pillérének egyik kulcselve. Bár az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépés történt a nemek közötti egyenlőség előmozdításában, a nemi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak olyan területeken, mint a foglalkoztatás, a fizetés, a nyugdíjak, a döntéshozatal és a gondozási felelősségek.
A nemek közötti egyenlőség továbbra is elsődleges prioritás az Európai Bizottság számára. A 2020–2025-ös nemek közötti egyenlőségi stratégia végrehajtását követően a Bizottság 2025. március 7-én elfogadta a Nők Jogaiért Útitervet, amely hosszú távú víziót fogalmaz meg a nők jogainak előmozdításáról és a felmerülő kihívások, például a technológia által támogatott diszkrimináció és erőszak kezelésére. Ezen útiterve alapján 2026. március 5-én a Bizottság közzétette a Nemek Egyenlőségi Stratégiáját 2026–2030-ban, amely az útterv céljait gyakorlati politikákká alakítja át. Az új stratégia célja, hogy beépítse a nemek közötti egyenlőséget minden politikai területre, és olyan kérdésekre fókuszál, mint a nemi alapú erőszak, kibererőszak, egyenlő fizetés, nők egészségügye, munka-magánélet egyensúlya, a nemek közötti egyenlőség a vezetésben és döntéshozatalban, valamint a mesterséges intelligencia (például a mesterséges intelligencia) nemi hatásai.
Az előző stratégia egyik első eredménye a Bérátláthatósági Irányelv volt, amelyet a Tanács 2023. április 24-én fogadott el. Az új stratégia keretében a Bizottság továbbra is támogatja a szociális partnereket az irányelv végrehajtásában. További mérföldkövek közé tartozik az 2022 szeptemberében bemutatott Európai Gondozási Stratégia, amely a nők munkaerőpiaci részvételének növeléséhez kapcsolódik, valamint a 2022 novemberében elfogadott nemek közötti egyenlőségről szóló irányelv.
2020 óta az Európai Parlament az Európai Nemi Egyenlőség Hetét tartja a Női Jogok és Nemi Egyenlőségi Bizottság (FEMM) kezdeményezésére. A hét folyamán az EIGE közzéteszi a Nemek Közötti Egyenlőségi Indexének eredményeit.
Európai Bizottság: Nemek közötti egyenlőség stratégiája opens in new tab
Európai Bizottság: A nők jogaiért készült útitérkép opens in new tab
Európai Parlament: Kötelező érvényű bérátláthatósági intézkedésekopens in new tab
Európai Parlament: Európai Nemek Egyenlőségi Hette opens in new tab
Eurostat: Nemek közötti bérszakadék statisztikákja opens in new tab
Eurostat: Nemek közötti foglalkoztatási szakadékopens in new tab
Eurostat: Nők a munkahelyen: az EU nemek közötti foglalkoztatási szakadéknak pillanatképe
Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.
15 July 2026
Túliskolázott és alulfizetett: A nemi különbségek ellenállása a fizetésben és oktatásban
&w=3840&q=75)
14 April 2026
Európai Munkakörülmények Felmérése 2024: Áttekintés
15 December 2025
Egyenlő érték, egyenlő fizetés: Fogalmak, mechanizmusok és megvalósítás a nemek közötti béregyenlőség érdekében
&w=3840&q=75)
18 November 2025
Taking stock: Further experiences in gender pay transparency implementation and effectiveness
&w=3840&q=75)
25 September 2008
Mind the gap – Women’s and men’s quality of work and employment - Background paper
Gender mainstreaming is an integral part of the research conducted by the European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions. When labour market participation, working conditions and the resulting labour market outcomes are analysed, the difference in the situation of women and men is evident. This report highlights the main issues concerning women’s situation in the labour market and indicate where the principal barriers to women’s labour market participation lie.
15 May 2023
Gender differences in motivation to engage in platform work
The rise of the platform economy during the last decade is one of the main disrupting forces for European labour markets. While standard employment remains the norm, platforms are expanding their reach and diversifying into novel business models. In doing so, they are also attracting an increasing number of women. This policy brief investigates why women are joining the platform economy and how the motivations to perform work on platforms differ between genders. It shows that while women join platforms to gain an additional income and because it allows them the flexibility to combine work with household chores or family commitments, men are driven by the opportunities provided by platforms to work globally and to expand their client base. At the same time, findings suggest that online platforms seem to provide women with a link to the labour market that can potentially prevent their withdrawal from the labour force during different life stages. These findings suggest that policy action should focus on extending working hours regulations and work–life balance measures to all platform workers, irrespective of employment status, and promote equal sharing of care responsibilities between women and men.
13 October 2022
COVID-19 pandemic and the gender divide at work and home
The COVID-19 pandemic has accentuated inequalities in many dimensions of European societies, including inequalities between women and men in several key domains. This report looks at gender inequalities that existed prior to the COVID-19 crisis and describes in what ways the pandemic has impacted on gender divides. It also analyses the various policy responses of national governments across the EU to address gender divides, and to prevent their widening during the pandemic. The effects of the pandemic on employment at EU-level has been remarkably gender-neutral on the whole, with nuances emerging within different sectors and socioeconomic groups. The pre-existing gender gaps in unpaid work have persisted, leading to work–life conflicts, especially among teleworking mothers of young children. Finally, the report describes the outlook for gender inequalities in Europe, pointing to factors that will shape the future of equality between women and men: gender segregation in labour markets, gender divides in telework and hybrid work, and gender mainstreaming in policymaking – especially in relation to caregiving and care services.
14 December 2021
European Jobs Monitor 2021: Gender gaps and the employment structure
One of the most striking developments of the last half-century has been the huge rise in the labour market participation of women. Two out of every three net new jobs created over the last two decades in the EU were taken by women. At the same time, sharply rising employment rates among older workers due to population ageing and policy changes have increased the share of older workers in the labour market. This report examines the impacts of the changing contours of labour supply on the employment structure over the last quarter-century in Europe (1995–2019). The primary focus is on gender, with a secondary focus on ageing. Among the main findings are that employment shares in gender-balanced jobs have declined despite the rising female share of employment and that gender pay gaps are highest in well-paid jobs.
14 December 2021
Understanding the gender pay gap: What role do sector and occupation play?
Despite the increasing participation of women in the labour market and a higher share of women than men being hired into well-paid jobs in recent years, a gender pay gap exists across all EU Member States. Pay differentials between women and men have been shown to be significantly influenced by the economic sector where people work and the occupation they hold.
This policy brief examines these dimensions. It also identifies how much these and other factors contribute to gender disparities in pay. The analysis finds that, of the observable factors examined, the greater likelihood of women working in lower-paying sectors and working part-time are the most important contributors to the gender pay gap. Nevertheless, around two-thirds of the gap in the EU remains unexplained by individual and employment-related factors typically analysed, suggesting that other factors not captured by survey wage data account for the rest of it.
Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.
Sanna Nivakoski
Research officerSanna Nivakoski az Eurofound szociálpolitikai egységének kutatója. Mielőtt 2021-ben csatlakozott volna az Eurofoundhoz, posztdoktori kutatóként dolgozott a University College Dublin Geary Institute for Public Policy-ben, a dublini Gazdasági és Társadalmi Kutatóintézetben és az írországi Royal College of Surgeons-ban. Számos mikroökonómiai kutatási területen dolgozott, beleértve a nyugdíjjövedelmet és vagyont, a nyugdíj-megtakarítást, a generációk közötti transzfereket és az özvegység pénzügyi hatásait. Sanna a dublini Trinity College-ban szerzett közgazdasági doktori fokozatot.
Barbara Gerstenberger
Head of UnitBarbara Gerstenberger az Eurofound Munka Élet Osztályának vezetője. Ebben a szerepkörben koordinálja az európai munkakörülmény-felmérés alapján az európai munkahelyek minőségét vizsgáló kutatócsoportokat, és általános felelősséggel tartozik a Munka Életének Európai Megfigyelőközpontjáért és az uniós munkaügyi kapcsolatok kutatásáért. 2001-ben csatlakozott az Eurofoundhoz az akkor újonnan létrehozott Európai Változásfigyelő Központ (EMCC) kutatási vezetőjeként. 2007-ben az Eurofound Információs és Kommunikációs Osztályához került a kommunikációs termékek vezetőjeként, majd 2011-ben kinevezték az igazgatóság koordinátorává. Korábban vezető kutatóként dolgozott az Európai Fémmunkások Szövetségénél Brüsszelben. A Hamburgi Egyetemen politológia szakon végzett, a Harvard Egyetem Kennedy School of Government-jén szerzett közigazgatási mesterdiplomát.
Carlos Vacas‑Soriano
Senior research managerCarlos Vacas Soriano az Eurofound foglalkoztatási egységének vezető kutatóvezetője. Foglalkozik a bér- és jövedelem-egyenlőtlenségekkel, minimálbérekkel, alacsony fizetéssel, munkaminőséggel, ideiglenes foglalkoztatással és szegmentációval, valamint a munkahelyi minőséggel. Az Eurofoundhoz való csatlakozás előtt 2010-ben makrogazdasági elemzőként dolgozott az Európai Bizottságnál, valamint kutatóként az európai munkaerőpiacok területén a spanyol Központi Banknál. A bruggei Európai Főiskolán szerzett európai gazdasági tanulmányokból mesterfokozatot, valamint a Salamancai Egyetemen (Doctor Europaeus) PhD fokozatot munkaközgazdaságtanból.
Karel Fric
Research officerKarel Fric az Eurofound szociálpolitikai osztályának kutatója. Munkája magában foglalja a felmérések kutatását, az adatelemzést és a projektmenedzsmentet, különös tekintettel a munka- és életkörülményekre, az egyenlőségre és a diszkriminációra. Korábban kutatóként dolgozott az Európai Unió Alapjogi Ügynökségénél Bécsben, Ausztriában, valamint a hollandiai Zoetermeerben működő Panteia kutatási és tanácsadó szervezetnél. Karel a rotterdami Erasmus Egyetemen szerzett társadalomtudományi doktori fokozatot, az Utrechti Egyetemen pedig közgazdász mesterfokozatot.
Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.
