A szociális jogok európai pillére
Az uniós intézmények 2017 novemberében közösen kihirdették a szociális jogok európai pillérét, majd 2021 márciusában cselekvési tervet készítettek annak végrehajtására. A kezdeményezés 20 alapelvet határoz meg, amelyek célja "új és hatékony jogok biztosítása a polgárok számára". A fő elvek három kategória köré szerveződnek: esélyegyenlőség és munkaerőpiachoz való hozzáférés; tisztességes munkakörülmények; valamint a szociális védelem és a társadalmi befogadás szempontjából. A pillér iránytűként szolgál az EU számára a jobb élet- és munkakörülmények eléréséhez, valamint a Covid19-világjárványból való kilábalás támogatásához.
Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.
From Gothenburg to Porto: Upward convergence through the European Pillar of Social Rights
This policy brief assesses upward convergence across the EU since the 2017 European Pillar of Social Rights (EPSR) proclamation. Using the headline indicators of the Social Scoreboard and applying Eurofound’s convergence framework, which is grounded in scientific literature and the most commonly used statistical measures of convergence, the analysis examines the key dimensions of the EPSR. The results show that significant progress has been made in core labour market indicators, such as employment and unemployment.
However, challenges remain. Improvements have been rather limited in reducing overall poverty and housing cost burdens. Divergence is evident in areas such as basic digital skills and household disposable income, indicating widening disparities. Critically, indicators in fundamental areas such as the disability employment gap and self-reported unmet needs for medical care show concerning downward trends. Furthermore, the analysis reveals that, despite aggregate improvements, inclusive growth has not reached all socio-demographic groups, with vulnerable groups experiencing widening relative disparities. The findings offer crucial insights for the new EPSR Action Plan and the upcoming Porto Social Forum Summit in September 2025.
A társadalmi változások 50 éve Írországban és Európában
Az Eurofound Talks podcast ezen epizódjában Mary McCaughey Maria Jepsennel, az Eurofound igazgatóhelyettesével és Barry Colferrel, a Nemzetközi és Európai Ügyek Intézetének (IIEA) kutatási igazgatójával beszélget az elmúlt 50 év európai társadalmi változásairól, az Eurofound szerepéről ezekben a változásokban, arról, hogy maga Írország hogyan fejlődött és változott, valamint a jelenleg a láthatáron lévő kihívásokról.50 years supporting better policies for a strong social Europe
Improving the lives of people in Europe, strengthening social dialogue, and embracing the principle that economic competitiveness and social progress are complementary objectives are the very essence of Eurofound.Az Eurofound alapvető tudásforrás lesz az uniós intézmények, a tagállamok és a szociális partnerek számára a pillér kezdeményezéseinek 2021-ben és azt követő végrehajtásában. Az ügynökség számos bizonyítékot gyűjtött össze a pillér központi témáiban, többek között a minimálbérek, a nemek közötti egyenlőség, a fiatalok foglalkoztatása, a készségek és képzés, a platformalapú munkavégzés, az elöregedő társadalom és a szociális védelem területén.
Az Európai Bizottság hat európai prioritása köré szerveződő cikkgyűjtemény pillanatképet ad a pillérhez kapcsolódó kutatási területekről; fontos kérdések az uniós intézmények számára a következő évtizedben; valamint az életminőség és a munkakörülmények terén az EU-ban megfigyelt tendenciák.
Az Eurofound 2021–2024-es munkaprogramja olyan projektek ütemtervét határozza meg, amelyek értékes betekintést nyújtanak a pillér céljainak megvalósításához.
Minimálbérek
minimálbérekalakulásáról az uniós tagállamokban folyó kutatások arról számolnak be, hogyan határozzák meg azokat, és hogyan alakultak nominális és reálértéken. Ez egy olyan téma, ahol az Eurofound jól megalapozott eredményeket ért el.
Nemek közötti egyenlőség
Eurofound kutatási témái közé tartozik a bérek átláthatósága Európában, a nők vezetői szerepe, a női vállalkozók finanszírozása, a férfiakkal szembeni munkahelyi hátrányos megkülönböztetés és a nemek közötti munkahelyiegyenlőség
Ifjúsági foglalkoztatás
Eurofound közel egy évtizedes megállapításokkal támasztja alá ezt a témát, elemezve a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok), ennek kedvezőtlen következményeit és az uniós gazdaságot érintő becsült veszteségeket, valamint a tartós ifjúsági munkanélküliség
Készségek és képzés
Az európai munkahelyeken a készségekre vonatkozó kiterjedt kutatások többek között a képzésre, a munkaszervezésre és a munkakörök kialakítására, valamint a strukturális munkaerőhiányra vonatkozó információkat tartalmaznak. A készségek és a képzési igények a digitalizációval és a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos kutatásokban is szerepelnek.
Platformalapú munkavégzés
kutatások elemezték a platformalapú munkavégzés a foglalkoztatás és a munkakörülmények tekintetében.
Idősödő társadalom
Eurofound részletesen feltérképezte az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci megtartását és visszailleszkedését intézkedéseket, például a fenntarthatóbb foglalkoztatást kínáló rugalmas munkavégzési lehetőségeket. nyugdíjba vonulás rávilágítanak arra, hogy kezelni kell a nemek közötti jövedelmi különbségeket.
Az Eurofound európai életminőség-felmérése elemzi az egyes korcsoportok előtt álló tartós kihívásokat, és kérdéseket vet fel a szociális védelem.
Hallgassa meg az Eurofound Talks podcastját Nicolas Schmittel, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős európai biztossal a szociális jogok európai pillérének végrehajtásáról, valamint Európa jobbá, igazságosabbá, környezetbarátabbá és digitálisabbá tételéről az élet és a munka szempontjából.
Az Európai Bizottság 2020. január 14-én közzétette közleményét, amelyben meghatározza szociálpolitikai törekvéseit és ismerteti az EU-ban leküzdendő kihívásokat. A szociális jogok európai pillérének végrehajtása kulcsfontosságú lesz az erős szociális Európa megvalósításához és a polgárok mindennapi életének méltányosságához. A szociális stratégia célja annak biztosítása, hogy a Bizottság klímasemlegességgel, digitalizációval és demográfiai változással kapcsolatos célkitűzéseiben megvalósuló átállások társadalmilag igazságosak és méltányosak legyenek.
A Bizottság 2021. március 4-én előterjesztette a pillér teljes körű végrehajtására irányuló cselekvési tervét. A cselekvési terv meghatározza egy erős szociális Európára irányuló törekvését, amely a munkahelyekre és a készségekre összpontosít, és megnyitja az utat a válságból való méltányos, inkluzív és reziliens helyreállítás előtt. A 20 alapelvet konkrét intézkedésekké és cselekvésekké alakítja annak biztosítása érdekében, hogy a pillér a polgárok mindennapi életében valósággá váljon, és új célokat határoz meg a foglalkoztatás, a készségek és a szociális védelem terén.
A pillért kísérő aktualizált szociális eredménytábla célja, hogy nyomon kövesse a tagállamok foglalkoztatási és szociális teljesítményét a pillérben felvázolt különböző dimenziók mentén, hogy ellenőrizze a pillér végrehajtása terén elért előrehaladást.
Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.
30 September 2021
COVID-19: A turning point for upward convergence in health and healthcare in the EU?
The impact of COVID-19 has moved public health up the EU social policy agenda. As the EU directs its efforts towards establishing a European Health Union to guard against future health crises, this policy brief examines the extent to which the EU achieved upward convergence in terms of health and healthcare outcomes, as well as health expenditures and delivery, prior to the pandemic. It also examines convergence patterns in infections and deaths from COVID-19 and in the mitigating measures adopted by the EU and national governments.
The findings indicate that, from 2008 to 2019, the health of EU citizens improved overall, and Member States converged in health outcomes, but disparities in government expenditures and delivery of health services continued to widen. Against this background, the COVID-19 pandemic caused further divergence, with death and infection tolls varying greatly across countries. The policy brief stresses that a European Health Union would ideally not only reinforce the crisis preparedness of the EU but also ultimately enable convergence in health and healthcare indicators across its Member States.
16 September 2021
Towards the future of Europe: Social factors shaping optimism and pessimism among citizens
For more than a decade, uncertainty about the future in most parts of the EU has been growing. Many people believe society is in decline and this has given rise to a general sense of pessimism. Is there a link between the rising popularity of anti-establishment parties and increasing pessimism? These negative sentiments could adversely affect the political climate within individual Member States and also undermine the legitimacy of the European project. This report identifies the key drivers of people’s perceptions about the future and explores whether optimists and pessimists differ in their socioeconomic, cultural and political characteristics. To examine the extent to which optimists and pessimists behave and feel differently, the report looks at their socioeconomic and sociopolitical profiles. Finally, it explores how the level of optimism differs in the Member States in relation to country context. The analyses use data from before the COVID-19 pandemic, and the results demonstrate the importance of monitoring how people’s feelings about the future evolve during the recovery from the crisis.
7 December 2020
Programming document 2021–2024: Towards recovery and resilience
This programming document describes Eurofound’s planned work over the programming period 2021–2024. It sets out the policy and institutional context for the programme, describes the multiannual programme for the four-year period and sets out the work programme for 2021. Eurofound’s priorities for 2021–2024 are shaped by the key challenges for social cohesion and just transitions in a changing environment in the aftermath of the COVID-19 crisis. The Agency focuses on issues where it can draw on its core expertise in the areas of working conditions, industrial relations, employment and living conditions, to support its stakeholders, by providing evidence that can assist their policy action.
4 May 2021
COVID-19 could be a catalyst for fundamental change that will define the Future of Europe
8 December 2020
Upward convergence in material well-being: Is a COVID-19 setback inevitable?
The EU strives for the upward convergence of its Member States, where their performance improves and gaps between them decrease. Nearly a decade after the Great Recession, the COVID-19 crisis has again put this objective under pressure. This policy brief focuses on convergence in material well-being in Europe. Trends in several indicators largely follow the economic cycle, with upward convergence in good times and downward divergence in bad times. This could mean further divergence and polarisation among Member States as we face a new economic downturn, with the prospect of an uneven pace of recovery across countries when growth returns.
The policy brief presents an overview of policy measures implemented by the EU and Member States to smooth the impact of the COVID-19 crisis. It discusses EU coordination of minimum income schemes as a possible tool to limit deterioration and divergence in the indicators should the economy enter a downturn.
3 March 2020
Priorities for a new Europe
This compendium of articles presents a snapshot of some of Eurofound’s most recent research, and highlights important 21st-century trends in quality of life and working conditions throughout the EU. It is organised around the six priority areas set out by the new European Commission for a transition to a fair, climate-neutral and digital Europe.
Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.
Tadas Leončikas
Head of UnitTadas Leončikas 2022 szeptembere óta az Eurofound foglalkoztatási egységének vezetője. Ezt megelőzően a szociálpolitikai osztály vezető kutatási vezetője volt, irányította az európai életminőség-felmérést (EQLS) és fejlesztette ki az Eurofound felmérési kutatását. Mióta 2010-ben csatlakozott az Eurofoundhoz, különböző témákkal foglalkozott, beleértve a felmérési módszereket, az életminőséget, a társadalmi mobilitást, a társadalmi befogadást, a bizalmat és a lakhatási hiányosságokat. Korábbi pályafutása során a litvániai Etnikai Tanulmányok Intézetét vezette, ahol az etnikai kisebbségek, a migránsok és más kiszolgáltatott csoportok helyzetével kapcsolatos tanulmányokon dolgozott. Kutatóként korábban együttműködött az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, az ENSZ Fejlesztési Programjával és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel. Szociológiából doktorált.
Massimiliano Mascherini
Head of UnitMassimiliano Mascherini 2019 októbere óta az Eurofound szociális politikai egységének vezetője. 2009-ben csatlakozott az Eurofound-hoz, mint kutatási vezető, ahol fiatalok foglalkoztatása, NEET-ek és nemek közötti egyenlőség projektjeit tervezte és koordinálta. 2017-ben vezető kutatómenedzser lett, és az EU-ban a konvergencia monitorozásáról új kutatásokat indított. Emellett vezette a 2026-os Európai Életminőségi Felmérés koncepcióját. 2025-ben elnyerte a Brendan Walsh-díjat a Economic and Social Review-ban megjelent legjobb cikkért. Korábban az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tudományos tisztviselője volt. A Firenzei Egyetemen tanult, ahol aktuáriusi és statisztikai tudományokat tanult, majd alkalmazott statisztikából szerzett PhD-t. 2014-ben tudományos képesítést szerzett társadalmi statisztika és demográfia docensként az Olasz Egyetemi és Kutatói Minisztériumban. Vendégkutatóként dolgozott a Sydney-i Egyetemen és az Aalborgi Egyetemen, valamint vendégprofesszorként a Pápai Társadalomtudományi Akadémián.
Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.
