Szociális védelem
A szociális védelmi rendszerek azért léteznek, hogy megvédjék az embereket a munkanélküliséggel, a rossz egészségi állapottal és rokkantsággal, a szülői felelősséggel, a gyermek- és lakhatási költségekkel, az öregséggel, illetve a házastárs vagy szülő elvesztésével kapcsolatos jövedelemkiesés kockázatától. A szociális védelmi rendszerek megszervezése és finanszírozása az uniós tagállamok hatáskörébe tartozik. Mindazonáltal az EU-nak különleges szerepe van annak biztosításában, hogy a nemzeti szociális biztonsági rendszereket koordináló uniós jogszabályok révén a határokon átlépő és ezáltal a különböző szociális védelmi rendszerek hatálya alá tartozó személyek megfelelő védelemben részesüljenek. Ezek a jogszabályok elsősorban a kötelező társadalombiztosítási rendszerekre vonatkoznak.
Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.
Foundation Forum 2025: Key takeaways
This paper provides the top 20 takeaways from the Foundation Forum 2025 which took place at IMMA Venues Dublin on 19–20 November 2025.Europe’s social model – The key to competitive growth – Background paper
This background paper outlines the context for the issues to be examined at Eurofound’s Foundation Forum 2025. As the global order proves to be increasingly volatile, the European Union itself is undergoing a profound transformation in terms of its socioeconomic and geopolitical landscape. Enhancing competitiveness and ensuring sustainable economic growth are now at the top of the EU agenda.Digitalisation of social protection
This report focuses on the digitalisation of front- and back-office processes in monetary social benefits. In 10 EU Member States and Norway, a digital application is possible for all, or all but one, of the nine benefits investigated. In at least five Member States, paper applications have been discontinued for some of the benefits.Az Eurofound tanulmányai a szolgáltatásokhoz és juttatásokhoz való hozzáférést mind a konkrét igények kielégítésének eszközeként, mind a befogadás előmozdítására irányuló integrált erőfeszítések részeként vizsgálták. A minőségi közszolgáltatások létfontosságúak a magas szintű szociális védelem és a társadalmi befogadás eléréséhez. Az Eurofound kutatása a különböző szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok minőségét vizsgálja, valamint a Covid19 hatását az ilyen szolgáltatások igénybevételére és nyújtására. A hangsúly azokon a szolgáltatásokon és juttatásokon van, amelyek megfelelnek a kiszolgáltatott csoportok, például az idősek, a migránsok, a fiatalok vagy a fogyatékossággal élők igényeinek.
A kutatás a nagyrészt a digitalizáció, az éghajlatváltozás és a Covid19 által vezérelt strukturális változásokra is összpontosít (lásd az alábbi infografikát), valamint a szociális védelmet és a munkavállalói jogokat előmozdító méltányos átállás biztosítására.
Az EU-Szerződés 2. cikke kulcsfontosságú feladatként határozza meg a magas szintű szociális védelem előmozdítását. A szociális védelmi rendszer pénzbeli és természetbeni ellátásokat foglal magában. A szociális jogok európai pillére kiemeli a gyermekgondozáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a tartós ápolás-gondozáshoz és a lakhatáshoz való hozzáférést, valamint a munkanélküli ellátást, a minimáljövedelmet és az időskorúak számára a méltóságteljes életet biztosító forrásokat.
A szociális jogok európai pillére 20 kulcsfontosságú elvet és jogot határoz meg, amelyek elengedhetetlenek a tisztességes és jól működő munkaerőpiacokhoz és szociális védelmi rendszerekhez. Az elvek három kategória köré szerveződnek, amelyek közül az egyik a szociális védelem és a társadalmi befogadás. Az Európai Bizottság 2021. március 4-én előterjesztette a pillér teljes körű végrehajtására irányuló cselekvési tervét, amely az elveket az uniós polgárok javát szolgáló konkrét intézkedésekké alakítja, miközben támogatja a Covid19 hatásaiból való kilábalást. Az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében új célt javasolt az EU számára, hogy 2030-ig legalább 15 millióval csökkentse a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett emberek számát, köztük legalább 5 millió gyermeket.
2021. március 24-én a Bizottság javaslatot tett a gyermek jogaira vonatkozó uniós stratégiára és az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásra annak biztosítása érdekében, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek ténylegesen hozzáférjenek az olyan kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz, mint az egészségügyi ellátás és az oktatás. A Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) 2021. június 14-én elfogadta az európai gyermekgaranciát.
Európai Bizottság: Az EU gyermekjogi stratégiája és az európai gyermekgaranciaopens in new tab
Európai Bizottság: A Tanács elfogadta az európai gyermekgaranciátopens in new tab
A Bizottság az európai szemeszter folyamatát használja a tagállamok szociális védelmi rendszereinek nyomon követésére, és szükség esetén országspecifikus ajánlásokat fogalmaz meg szociális költségvetéseik felhasználására vonatkozóan a megfelelő és fenntartható szociális védelem biztosítása érdekében.
Európai Bizottság: Az európai szemeszteropens in new tab
Az Európai Bizottság másik kulcsfontosságú prioritása a digitális korra felkészült Európa megteremtése. Ez magában foglalja a digitális közszolgáltatásokba való beruházást és a platform-munkavállalók megfelelő szociális védelmének biztosítását.
Európai Bizottság: Európa digitális évtizede: digitális célok 2030-raopens in new tab
Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.
8 October 2024
Social protection 2.0: Unemployment and minimum income benefits
This report focuses on unemployment and minimum income benefits for people of working age. Individuals with short or no employment records (mainly young people), the self-employed, those with non-standard working arrangements, and the long-term unemployed are often not entitled to higher-tier, or any, unemployment benefits. No Member State was identified where more than 80% of those entitled to minimum income benefits receive them. Benefit recipients at higher risk of having an inadequate income include those without access to social housing in areas with high housing costs, unemployed individuals whose most recent job was low paid and the long-term unemployed people. The report also investigates the rejection of applications (frequently, around 30% are rejected), the digitalisation of application processes (most common for unemployment benefits) and economic activation requirements (typically, 1–6% of benefit recipients annually are sanctioned for not complying with activity requirements) and service entitlements.
30 May 2023
Unaffordable and inadequate housing in Europe
Unaffordable housing is a matter of great concern in the EU. It leads to homelessness, housing insecurity, financial strain and inadequate housing. It also prevents young people from leaving their family home. These problems affect people’s health and well-being, embody unequal living conditions and opportunities, and result in healthcare costs, reduced productivity and environmental damage. Private tenants have faced particularly large housing cost increases, and owners with mortgages are vulnerable to interest rate increases. In addition, many owners without mortgages, especially in post-communist and southern European countries, experience poverty and housing inadequacy. The cost-of-living crisis affects people in all tenancies. Social housing and rent subsidies support many, but capacity differs across and within countries, and these measures exclude certain groups in vulnerable situations and fail to reach everyone who is entitled to them. Three quarters of Member States have Housing First initiatives – providing housing for homeless people – but these mostly operate on a small scale. This report maps housing problems in the EU and the policies that address them, drawing on Eurofound’s Living, working and COVID-19 e-survey, European Union Statistics on Income and Living Conditions and input from the Network of Eurofound Correspondents.
5 July 2022
Policies to support refugees from Ukraine
11 March 2021
COVID-19: Implications for employment and working life
Disclaimer - Please note that this report was updated with revised data (specifically for Bulgaria) on 23 March 2021.
This report sets out to assess the initial impact of the COVID-19 crisis on employment in Europe (up to Q2 2020), including its effects across sectors and on different categories of workers. It also looks at measures implemented by policymakers in a bid to limit the negative effects of the crisis. It first provides an overview of policy approaches adopted to mitigate the impact of the crisis on businesses, workers and citizens. The main focus is on the development, content and impact of short-time working schemes, income support measures for self-employed people, hardship funds and rent and mortgage deferrals. Finally, it explores the involvement of social partners in the development and implementation of such measures and the role of European funding in supporting these schemes.
8 December 2020
Upward convergence in material well-being: Is a COVID-19 setback inevitable?
The EU strives for the upward convergence of its Member States, where their performance improves and gaps between them decrease. Nearly a decade after the Great Recession, the COVID-19 crisis has again put this objective under pressure. This policy brief focuses on convergence in material well-being in Europe. Trends in several indicators largely follow the economic cycle, with upward convergence in good times and downward divergence in bad times. This could mean further divergence and polarisation among Member States as we face a new economic downturn, with the prospect of an uneven pace of recovery across countries when growth returns.
The policy brief presents an overview of policy measures implemented by the EU and Member States to smooth the impact of the COVID-19 crisis. It discusses EU coordination of minimum income schemes as a possible tool to limit deterioration and divergence in the indicators should the economy enter a downturn.
8 October 2020
Access to care services: Early childhood education and care, healthcare and long-term care
The right of access to good-quality care services is highlighted in the European Pillar of Social Rights. This report focuses on three care services: early childhood education and care (ECEC), healthcare, and long-term care. Access to these services has been shown to contribute to reducing inequalities throughout the life cycle and achieving equality for women and persons with disabilities. Drawing on input from the Network of Eurofound Correspondents and Eurofound’s own research, the report presents an overview of the current situation in various EU Member States, Norway and the UK, outlining barriers to the take-up of care services and differences in access issues between population groups. It pays particular attention to three areas that have the potential to improve access to services: ECEC for children with disabilities and special educational needs, e-healthcare and respite care.
20 December 2019
Casual work: Characteristics and implications
Casual work, both intermittent and on-call, contributes to labour market flexibility and is therefore increasingly used across Europe. In some countries, practices go beyond the use of casual employment contracts to include other types of contracts and forms of self-employment. While it offers some advantages for both employers and workers, it is often discussed by policymakers at EU and national levels due to the observed negative consequences it has for some workers. Impacts include economic insecurity and unpredictability of working time, which in turn affect workers’ health, well-being and social security. From a labour market perspective, casual work raises concerns about decent social inclusion of vulnerable groups, labour market segmentation and more general trends towards fragmentation of work and brain drain. Some policy responses have already been implemented to tackle these issues; further policy pointers are flagged in the report.
Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.
Marie Hyland
Research officerMarie Hyland 2023-ban csatlakozott az Eurofoundhoz a szociálpolitikai osztály kutatási tisztviselőjeként. Ezt megelőzően Marie több évet töltött közgazdászként a Világbanknál, ahol számos kérdéssel foglalkozott, beleértve a nemeket, az éghajlatváltozást és a magánszektor fejlesztését. Marie kutatása a jogi diszkrimináció hatását vizsgálta a nők gazdasági szerepvállalására, megvizsgálta a cégméret és a vezetői gyakorlatok szerepét a termelékenységben és a gazdasági fejlődésben, és elemezte az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló politikák gazdaságosságát. Marie a dublini Trinity College-ban szerzett közgazdasági doktori fokozatot.
Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.
