Migráció és mobilitás
A munkaerő belső szabad mozgása néhány éve az EU politikai menetrendjének sarokköve, amelynek mögöttes célja az országok közötti csere ösztönzése és az egyes nemzeti rendszerekkel kapcsolatos különbségek kiegyenlítése. A készségekkel kapcsolatos egyensúlyhiányok kezeléséhez és a munkaerő-piaci igények kielégítéséhez mind a migrációra, mind a mobilitásra szükség van. A mobilitás lehetőségeket kínál az uniós polgárok számára.
Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.
What does Europe need: walls or workers? Recent national developments in managing labour migration in Europe
Recent developments in Europe’s labour migration policies reveal a picture of countries trying to balance security and resources concerns with finding solutions for labour shortages.Migration and mobility unpacked
Migration is a multifaceted and emotive phenomenon and, due to its complexity, also often a subject prone to misinformation. Moreover, it can be the target of disinformation. What is the reality?Role of human capital inequalities in social cohesion and convergence
This report examines convergence in human capital – specifically that of individuals with tertiary education – in the EU, analysing three phases: creation, utilisation in the labour market and mobility. The analysis finds that Member States are performing better in creating human capital through education but finds disparities in the other two phases, with differences in labour market opportunities resulting in different mobility flows. A cost estimate exercise reveals that a country’s lack of attractiveness to talented individuals has economic repercussions, and that loss of human capital through emigration is not balanced by returning or incoming talent. If the imbalance in human capital circulation in the EU is not addressed, this may hurt convergence, leaving Member States and regions without the skills to negotiate the twin transition successfully. An examination of policies to attract talent illuminates the need for long-term initiatives and to link them with labour market opportunities.
Tekintettel a migráció és a mobilitás összetettségére, a társadalmi-gazdasági kutatás kulcsfontosságú a szakpolitikai válaszok megalapozásához. Az Eurofound kiterjedt kutatása a migránsok és az utazó munkavállalók különböző aspektusairól elsősorban a földrajzi mobilitásra összpontosít. Elsősorban az uniós polgárok munkaerő-piaci helyzetét vizsgálja egyrészt az EU-n belüli mobilitás vagy a belső migráció, másrészt a harmadik országbeli állampolgárok EU-ba irányuló migrációja szempontjából.
Migránsok fogadása és integrációja
A 2023-as elemzés a migráció társadalmi hatásaira, és a 2022 februárja óta Oroszország ukrajnai inváziója következtében lakóhelyüket elhagyni kényszerült több mint ötmillió ember beáramlásával kapcsolatos kihívásokat vizsgálja.
További kutatások kezdődnek a munkaerőhiányról és a munkavállalók kihasználatlan potenciáljáról, megvizsgálva a politikai beavatkozásokat és a vállalati gyakorlatokat. Ez különös hangsúlyt fektet azokra az ágazatokra, amelyekben a munkaerőhiányt súlyosbította a Covid19-válság. Az Ukrajnából érkező migránsok integrációjára irányuló vállalati kezdeményezésekről szóló esettanulmányok is beépülnek.
Munkavállalói mobilitási és integrációs politikák
Eurofound megvizsgálta az EU-n belüli munkavállalói mobilitással kapcsolatos tendenciákat és szakpolitikákat, valamint a kiküldött munkavállalók a tagállamokban.
A menedékkérők EU-ba 2015–2017 közötti tömeges beáramlását követően az Eurofound kutatása feltárta a közszolgáltatások szerepét a menekültek és menedékkérők társadalmi és gazdasági integrációjában, különös tekintettel a munkaerő-piaci integrációra, a lakhatásra, a szociális szolgáltatásokra, az egészségügyi és oktatási szolgáltatásokra.
Ez a menekültek és menedékkérők munkaerő-piaci integrációjának megközelítéseiről szóló, a 2015-ös menekültválságra adott azonnali válaszként végzett kutatás folytatása, amely a jogszabályokra vonatkozó információk aktualizálása, a munkaerő-piaci integráció vizsgálata és a szociális partnerek szerepének feltárása volt.
A migrációval, a munkaerő-piaci politikákkal és a harmadik országbeli állampolgárok hatékony integrációjával kapcsolatos kutatások feltárták a tagállamok közötti szakpolitikai koordinációt, valamint a szociális partnerek fontos szerepét a harmadik országok migrációjával kapcsolatban.
Az Eurofound tanulmányt készített a munkaerő-piaci közvetítők szabályozásáról és a szociális partnereknek a munkaerő-kereskedelem megelőzésében betöltött szerepéről is. Más kutatások az egészségügyi dolgozók mobilitásának és migrációjának hatására összpontosítottak a közép- és kelet-európai országokban.
A migránsokra vonatkozó helyi integrációs politikák
Eurofound 2006 és 2010 között készített egy korábbi, több mint 30 európai városból álló hálózattal, amely a harmadik országbeli migránsok társadalmi és gazdasági integrációjának támogatása érdekében dolgozott együtt. A migránsok helyi integrációs politikáival foglalkozó városok európai hálózata (CLIP) a tapasztalatok strukturált megosztását ösztönözte különálló városjelentések és workshopok révén, amelyek négy kutatási modult fedtek le a lakhatásról, a sokszínűségről, az interkulturális politikákról és az etnikai vállalkozásról. Az egyes kutatási modulok tanulságai és eredményeiből levont következtetések hozzájárultak az integrációról szóló nemzeti és európai vitához is.
Az EU, a kormányok és a szociális partnerek a gyakorlatban számos kihívással szembesülnek a belső mobilitással kapcsolatban. Az Európai Parlament 2021. május 20-i állásfoglalása az uniós szabályoknak a munkavállalók és a szolgáltatások szabad mozgására gyakorolt hatásaira összpontosít, előmozdítva az EU-n belüli mobilitást mint a munkaerő-kínálat és a kereslet összehangolásának eszközét, valamint a munkaerő-piaci igények és a migránsok készségeinek összehangolását. Ezt súlyosbította Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziója és egy újabb menekültválság, amelyre a második világháború óta nem volt példa.
Ugyanakkor a menekültek 2015-ös nagy beáramlása (amelyet gyakran "szíriai menekültválságnak" neveznek) mélyreható hatást gyakorolt az EU-ra és azon kívül is. A migráció az Európai Bizottság egyik legfontosabb szakpolitikai prioritása. A Bizottság 2020. szeptember 23-án elfogadott új migrációs és menekültügyi paktuma méltányosabb és integráltabb megközelítést határoz meg a migráció és a menekültügy kezelésére. Célja az irreguláris migráció ösztönzőinek csökkentése, a legális migrációs útvonalak kialakítása és a tagállamok közötti bizalom helyreállítása a migráció kezelésében. A csomagban szereplő kezdeményezések között szerepel a 2021–2027 közötti időszakra szóló integrációs és befogadási cselekvési terv, a szakképzett tehetségek különböző munkaerőpiacokra való vonzását célzó készség- és tehetségcsomag, valamint a legális migrációs politika. 2022 júniusában az uniós tagállamok megállapodtak az EU külső határaira érkező migránsok előszűrésével és nyilvántartásba vételével kapcsolatos számos reformszempontról.
Az ukrajnai háborúra és az EU-ba érkező menekültek beáramlására válaszul az Európai Tanács története során először hivatkozott az átmeneti védelemről szóló irányelvre, és 2024. március 4-ig meghosszabbította azt. Átmeneti védelmet nyújt a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek, és különleges védelmet nyújt a gyermekek számára, az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, valamint a munkahelyekhez, a lakhatáshoz és a lakhatáshoz való hozzáférést.
2022 áprilisában a Bizottság ambiciózus és fenntartható legális migrációs politikát terjesztett elő, amely konkrét intézkedéseket tartalmaz az ukrajnai háború elől menekülők uniós munkaerőpiaci integrációjának támogatására. Ezt követően 2022 júniusában a Bizottság közzétette a 2021-ben végzett Eurobarométer tematikus felmérés eredményeit, amelyek a bevándorlók uniós integrációjával kapcsolatos közvélemény alapján készültek.
Európai Bizottság: Migráció és menekültügyopens in new tab
EUR-Lex: Cselekvési terv az integrációról és a befogadásról (2021–2027opens in new tab
Európai Bizottság: Legális utak az Európai Unióbaopens in new tab
EUR-Lex: A készségek és a tehetségek vonzása az EU-baopens in new tab
Európai Bizottság: Az Eurobarométer tematikus felmérés 2022. júniusi tematikus felmérése: a bevándorlók integrációja az Európai Unióbanopens in new tab
Európai Tanács: Menekültek beáramlása Ukrajnábólopens in new tab
Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.
28 March 2024
Social impact of migration: Addressing the challenges of receiving and integrating Ukrainian refugees
This report focuses on the challenges that the EU Member States and Norway face when receiving and integrating refugees who fled Ukraine after Russia’s invasion in February 2022. It investigates their labour market integration and access to and experiences with public services that are crucial for societal inclusion. The main aim is to explore and highlight the interplay between different areas of integration: employment, housing arrangements, healthcare (including mental health care), access to childcare and social assistance. The report uses information collected by Eurofound from the Member States and Norway and covers developments up to mid-2023. It examines the following issues: employment levels and barriers to labour market access for Ukrainian refugees; support measures for labour market integration; and the ways in which the Member States and Norway facilitate access to key services (housing, education, healthcare and social assistance) and the challenges that have to be overcome in this regard.
14 June 2023
Barriers to employment of displaced Ukrainians
In responding to Russia’s war against Ukraine, the EU activated its Temporary Protection Directive (TPD) for people who fled the country, allowing them to settle in the EU and to access basic public services and the labour market. By spring 2023, more than 4.5 million people had made use of the TPD or similar national protection schemes in the EU. In 2022, the European Union Agency for Fundamental Rights conducted an online survey among people displaced from Ukraine. Eurofound has analysed the survey results on their experiences when seeking to access employment. This paper highlights the main barriers that displaced people encountered and suggests ways to facilitate their inclusion.
Watch the video - Joint webinar: Equality and inclusion in a post-pandemic EU
25 June 2020
Racial discrimination is not a thing of the past in the EU
27 November 2019
How your birthplace affects your workplace
Employment statistics consistently show that having a foreign background has an influence on people’s employment prospects. Less is known about the types of jobs workers with foreign backgrounds hold and their working conditions. This policy brief contributes to filling this gap. It compares the experience of workers with a foreign background to that of native workers; it also distinguishes between the experiences of first-generation and second-generation migrants and between those of women and men.
The evidence shows that having a foreign background can have a negative impact both on labour market integration and working conditions. However, significant differences emerge between different groups of migrants. The findings highlight the clear need for a nuanced approach to policymaking to ensure a level playing field in the labour market for workers with a foreign background.
19 June 2019
Role of public services in integrating refugees and asylum seekers
Following the influx of over three million asylum seekers into the European Union in the three-year period 2015–2017, Member States faced a number of challenges related to integrating the newly arrived into their country. This report explores the role of public services – specifically housing, social services, health and education services – in the social and economic integration of refugees and asylum seekers. It aims to identify the factors that hinder this process and the elements that contribute to successful integration. The overall focus is on destination countries, particularly the three countries most affected by the inflow of refugees and asylum seekers: Austria, Germany and Sweden.
Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.
Eleonora Peruffo
Research officerEleonora Peruffo az Eurofound szociálpolitikai osztályának kutatója. Az európai felfelé irányuló konvergenciával és társadalmi kohézióval kapcsolatos témákkal foglalkozik. 2021–2022 között adatelemzést végzett az európai munkakörülmény-felméréshez (EWCTS). 2014-ben csatlakozott az Eurofoundhoz, és a szerkezetátalakítással, a foglalkoztatással és a digitalizációval kapcsolatos témákkal foglalkozott. A Trieszti Egyetemen diplomáciai tudományokból és nemzetközi kapcsolatokból szerzett mesterdiplomát, valamint az Ír Nemzeti Főiskolán szerzett MSc diplomát számítástechnikából - adatelemzésből.
Karel Fric
Research officerKarel Fric az Eurofound szociálpolitikai osztályának kutatója. Munkája magában foglalja a felmérések kutatását, az adatelemzést és a projektmenedzsmentet, különös tekintettel a munka- és életkörülményekre, az egyenlőségre és a diszkriminációra. Korábban kutatóként dolgozott az Európai Unió Alapjogi Ügynökségénél Bécsben, Ausztriában, valamint a hollandiai Zoetermeerben működő Panteia kutatási és tanácsadó szervezetnél. Karel a rotterdami Erasmus Egyetemen szerzett társadalomtudományi doktori fokozatot, az Utrechti Egyetemen pedig közgazdász mesterfokozatot.
Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.
