Készségek és képzés
A "készség" különböző jelentéssel bír. Az egyén szintjén ez a személy jelenlegi kompetenciaszintjét vagy teljesítményét jelenti egy adott feladatban; Alternatív megoldásként olyan feladatra utal, amelyet egy személy kielégítő szinten tud elvégezni. Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) a készségeket úgy határozza meg, mint a tudás alkalmazásának és a know-how felhasználásának képességét a feladatok elvégzéséhez és a problémák megoldásához. A készségek kognitív (logikus, intuitív és kreatív gondolkodás alkalmazásával) vagy gyakorlatiasnak (kézügyesség, valamint módszerek, anyagok, eszközök és eszközök használata) írhatók le. Nemzeti szinten a politikai döntéshozók a lakosság képzettségi szintjére hivatkoznak; A képesítések szintjét, típusát és számát általában egy adott populáció képzettségi szintjének helyettesítőjeként használják. A képzés az alkalmazottak készségeinek, attitűdjeinek és tudásának fejlesztése a kompetenciaszint javítása érdekében. A szakképzés, beleértve a tanulószerződéses gyakorlati képzést is, szintén az államilag biztosított oktatási rendszer részét képezheti.
Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.
Európai Munkakörülmények Felmérése 2024 – Kiemelt pontok
Ez a digitális cikk bemutatja az Európai Munkakörülmények Felmérésének 2024-es áttekintésének legfontosabb elemeit. A jelentés minden fejezetének kulcsfontosságú megállapításait vizsgálja, különös tekintettel az európai munkaerőre, a munkahelyi gyakorlatokra, a munkahelyi minőség mérésére, a munkahelyi minőség időbeli trendeire, valamint az EU-ban a munka életminőségére fókuszálva.Európai Munkakörülmények Felmérése 2024: Áttekintés
A 2024-es Európai Munkakörülmények Felmérése már nyolcadik kiadásában dolgozik fel, hogyan változik a munkaélet több mint három évtized alatt. Ez a magas színvonalú, valószínűségalapú felmérés 35 európai országot érint, beleértve a 27 EU-tagállamot, Norvégiát, Svájcot, Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót, Észak-Macedóniát, Koszovót és Szerbiát. A felmérés részeként több mint 36 600 személyes interjú zajlott, mindegyik körülbelül 45 percig tartott.SME digitalisation in the EU: Trends, policies and impacts
This report discusses the digital transformation of small and medium-sized enterprises (SMEs) in the European Union, highlighting its importance for their competitiveness and the EU’s economy. The report explores the degree of digitalisation in SMEs in the EU, including the adoption of digital technologies, e-commerce and e-business practices.A készségek és a feladatok megfelelő összehangolása, valamint a készségek és kompetenciák fejlesztésére szolgáló lehetőségek megteremtése a munka és a foglalkoztatás minőségének fontos dimenziói. A készségek a foglalkoztatás útlevele; minél képzettebb egy egyén, annál foglalkoztathatóbb. A foglalkoztathatóság olyan tényezők kombinációja, mint például a munkakör-specifikus készségek és a transzverzális készségek, amelyek lehetővé teszik az egyének számára, hogy munkába álljanak, munkahelyen maradjanak és előrelépjenek karrierjükben.
Az Eurofound széles körű ismereteket nyújt az európai munkahelyeken szerzett készségekről, beleértve a képzésre, a munkaszervezésre és a munkakörök kialakítására, a munkahelyek minőségére és a strukturális munkaerőhiányra vonatkozó információkat. A készségek és a képzési igények a digitális korszakkal és a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos kutatásokban is szerepelnek.
A tartós munkaerő-piaci részvételt támogatja a szociális jogok európai pillérének amely felvázolja a készségek fenntartásának és elsajátításának fontosságát az "esélyegyenlőség és a munkaerőpiachoz való hozzáférés" biztosítása érdekében. Kimondja, hogy mindenkinek joga van "minőségi és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson fenn és szerezzen be, amelyek lehetővé teszik számára a társadalomban való teljes körű részvételt és a munkaerő-piaci átmenetek sikeres kezelését". Amint azt az európai zöld megállapodás részletesebben is felvázolja, az átképzés és a továbbképzés olyan intézkedések révén javítja a foglalkoztathatóságot a zöld gazdaságban, mint a készségfejlesztési program és az ifjúsági garancia.
Az Európai Bizottság 2016 júniusában fogadta el az első európai készségfejlesztési programot, amelynek célja, hogy az uniós polgárok számára elérhetővé tegye a megfelelő képzést, készségeket és támogatást. Erre építve a Bizottság 2020. július 1-jén elfogadta a új európai készségfejlesztési programot. A 12 intézkedés a meglévő készségek fejlesztésére és az új készségek elsajátítására irányuló képzésre összpontosít, és 2025-ig elérendő célokat határoz meg. A Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy a digitális készségek és kompetenciák döntő szerepet játszanak az üzletmenet folytonosságának biztosításában, valamint az oktatás és képzés távoli biztosításában. A Bizottság most a készségeket helyezi az uniós szakpolitikai menetrend középpontjába, hogy segítse a Covid19 hatásaiból való fenntartható kilábalást.
A Bizottság 2023-at a készségek európai évének, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a készségekre, valamint a készségek javításának és fejlesztésének szükségességére a készséghiány kezelése érdekében, miközben átképzés és továbbképzés révén segíti az embereket abban, hogy a jó minőségű munkahelyekhez megfelelő készségeket szerezzenek.
Ez támogatja a készségek és a képzés támogatására irányuló, már folyamatban lévő uniós kezdeményezéseket. 2020. július 1-jén a Bizottság elindította az ifjúsági foglalkoztatási támogatási csomagot, amely négy ág köré épül, és hidat képez a következő generáció számára a munkahelyek felé. A "Munkahelyteremtési útról" szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslat megerősíti a 2013-ban elindított ifjúsági garanciát. Ez a kezdeményezés kapcsolódik a vállalatok azon igényeihez, hogy biztosítsák a szükséges készségeket, különösen a zöld és digitális átálláshoz, valamint a transzverzális készségek, például a vállalkozói és karriermenedzsment készségek fejlesztését. A csomag tartalmaz továbbá egy javaslatot a szakoktatásról és szakképzésről, a tanulószerződéses gyakorlati képzés új lendületéről, valamint a fiatalok foglalkoztatását támogató további intézkedésekről.
Európai Unió Tanácsa 2020. június 8-án következtetéseket fogadott el az átképzésről és a továbbképzésről, mint a fenntarthatóság és a foglalkoztathatóság növelésének alapjáról a gazdasági fellendülés és a társadalmi kohézió támogatásával összefüggésben.
A Bizottság a Cedefop uniós ügynökséggel együtt 2012-ben elindította az uniós készségkörkép weboldalt, amely információkat nyújt az EU-ban tapasztalható rövid és középtávú készségigényekről, a készségkínálatról és a strukturális munkaerőhiányról. Célja az volt, hogy javítsa az EU készségigények felmérésére és előrejelzésére irányuló kapacitását, hogy az oktatási és képzési rendszerek jobban megfeleljenek a munkaerő-piaci igényeknek, és jobban összehangolják a készségkínálatot és -keresletet. Jelenleg a Cedefop felel az uniós készségekkel kapcsolatos információgyűjtés.
Európai Bizottság: A szociális jogok európai pillére 20 alapelvbenopens in new tab
Európai Bizottság: A készségek európai éve (2023opens in new tab
Európai Bizottság: Európai készségfejlesztési programopens in new tab
EUR-Lex: A Bizottság javaslata a szakképzésről szóló tanácsi ajánlásraopens in new tab
Európai Unió Tanácsa: A Tanács következtetései az átképzésről és a továbbképzésről mint a fenntarthatóság és a foglalkoztathatóság növelésének alapjárólPDFopens in new tab
Európai Bizottság: A Bizottság elindítja az ifjúsági foglalkoztatási támogatást: híd a munkahelyekhez a következő generációopens in new tab
Cedefop: Készségekkel kapcsolatos információgyűjtésopens in new tab
Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.
10 September 2024
Company practices to tackle labour shortages
This report provides updated evidence on the persistence of labour shortages amid declining levels of labour market slack in the EU and at Member State level. This serves as a background to the main focus of the report, which is on organisational policies aimed at attracting workers to occupations in which shortages are common. Case studies were conducted across sectors and Member States to gain an insight into how organisations deal with recruitment and retention challenges in a tight labour market. The report offers lessons on steps employers can take to fill vacancies, whether acting alone or in partnership with other organisations. It builds on previous Eurofound research that developed a taxonomy of actions employers adopt aimed at addressing labour shortages.
30 March 2023
Fostering skills use for sustained business performance: Evidence from the European Company Survey
Human resources contribute to the success of an organisation though their skills. According to the ability, motivation, opportunity (AMO) model, employee contributions to organisational performance depend on their skills, their motivation to draw on their skills, and the opportunities to do so. Organisations can adopt managerial approaches cultivating ability (A) by facilitating learning, creating opportunity (O) by providing employees with autonomy, and encouraging motivation (M) by leveraging monetary and non-monetary motivational drivers.
This report is based on the 2019 European Company Survey (ECS 2019). It shows that managerial approaches cultivating AMO are positively linked to establishment performance, and that these approaches are driven by an organisational culture that values employees as an asset to the organisation. People-centred managerial approaches that harness workplace wellbeing are central to the mechanism linking human capital utilisation to business outcomes.
27 March 2023
Measures to tackle labour shortages: Lessons for future policy
As economies begin to recover from the COVID-19 pandemic, labour shortages are becoming increasingly evident despite the impact of the war in Ukraine on energy and commodity prices. These include shortages exacerbated by the crisis in some sectors and professions where they had been endemic for some time. This report looks at measures implemented at national level to tackle labour shortages in the health, care, and information and communication technology sectors, as well as those arising from the twin green and digital transition. It assesses what measures are effective and explores the contextual factors supporting or hindering effective policy implementation and outcomes.
29 November 2022
Working conditions in the time of COVID-19: Implications for the future
The strict public health restrictions implemented by governments in 2020 to control the COVID-19 pandemic abruptly changed working life and continued to shape it over the two years that followed. Between March and November 2021, over 70,000 interviews were carried out in 36 countries by the European Working Conditions Telephone Survey (EWCTS), a high-quality probability-based survey. The aim was to provide a detailed picture of the working lives of Europeans in that exceptional time.
The report documents the working conditions of Europeans in 2021. It examines variation in job quality and identifies its positive association with well-being, health, work engagement and the financial sustainability of work. It highlights the divergences in the experiences of workers depending on workers’ own attributes and their place in the workforce. From this analysis, the report aims to derive lessons for the future, particularly in relation to the enduring marks on how we work and the implications for work organisation, the quality of work, and the interaction between work and private life.
20 July 2021
Tackling labour shortages in EU Member States
While unemployment is still a huge challenge in Europe, some countries, sectors and occupations are experiencing labour shortages. This report explores various approaches to identifying labour shortages and maps national policy debates around the issue. It documents public and social partner interventions to tackle labour shortages, such as measures fostering geographical or occupational mobility, addressing skills shortages and underinvestment in skills, improving working and employment conditions, and providing better matching procedures.
30 June 2021
Innovation in EU companies: Do workplace practices matter?
The EU has long supported innovation in business and in workplaces. The challenges facing Europe as it emerges from the COVID-19 crisis make the need for innovation more urgent. The NextGenerationEU recovery package requires a reorientation of business activities towards innovation for resilience. Looking to the longer term, policies such as the European Industrial Strategy aim to support the transition to a green and digital economy.
Against this background, this policy brief investigates the workplace practices of innovative companies and examines the evidence linking them with innovation. These practices aim to encourage employees to work and problem-solve independently, to develop their skills, to include them in organisational decision-making, to motivate them to surpass their job description and to reward them for doing so. Analysis of these workplace practices can improve understanding of how they contribute to increasing the innovation potential of companies. It also provides an evidence base to support the work of policymakers and practitioners.
12 October 2020
European Company Survey 2019 - Workplace practices unlocking employee potential
This report is based on the fourth edition of the European Company Survey (ECS), which was carried out jointly by Eurofound and Cedefop in 2019. It describes a wide range of practices and strategies implemented by European companies in terms of work organisation, human resource management, skills use and skills development, and employee voice. The report shows how these practices are combined and how the resulting ‘bundles of practices’ are associated with two outcomes beneficial to employees and employers: workplace well-being and establishment performance.
The analysis finds that the establishments that are most likely to generate this win–win outcome are those that combine a high degree of worker autonomy, a balanced motivational strategy, a comprehensive training and learning strategy, and high levels of direct employee involvement in decision-making, as well as offering managerial support for these practices. To boost the adoption of employee-oriented practices – particularly in relation to autonomy, skills and employee involvement – managers should be offered appropriate support, as they play a key role in the decision to initiate workplace change. They are also crucial to its success, as they must continuously support the workplace practices implemented.
Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.
Gijs van Houten
Senior research managerGijs van Houten az Eurofound foglalkoztatási osztályának vezető kutatási vezetője. Speciális szakértelemmel rendelkezik a nemzetközi felmérések módszertanában, valamint a munkahelyi gyakorlatok és szervezeti stratégiák elemzésében. Ő vezeti az Eurofound adatgyűjtéssel foglalkozó munkacsoportját, és felelős a 2024. évi európai munkakörülmény-felmérés kialakításáért és módszertanáért, amely kulcsfontosságú lépés lesz az Eurofound felméréseinek időtállóságában. Mielőtt 2010-ben csatlakozott az Eurofoundhoz, a Holland Társadalomkutató Intézetben (SCP) dolgozott. Gijs 2016-ban egy évet töltött távol, a washingtoni Pew Research Centerben dolgozott. A nijmegeni Radboud Egyetemen szerzett szociológia mesterdiplomát, az Utrechti Egyetemen pedig társadalomtudományi doktori fokozatot.
Tina Weber
Senior research managerTina Weber is a senior research manager in Eurofound’s Working Life unit. Her work has focused on labour shortages, the impact of hybrid work and an ‘always on’ culture and the right to disconnect, working conditions and social protection measures for self-employed workers and the impact of the twin transitions on employment, working conditions and industrial relations. She is responsible for studies assessing the representativeness of European social partner organisations. She has also carried out research on European Works Councils and the evolution of industrial relations and social dialogue in the European Union. Prior to joining Eurofound in 2019, she worked for a private research institute primarily carrying out impact assessments and evaluations of EU labour law and labour market policies. Tina holds a PhD in Political Sciences from the University of Edinburgh which focussed on the role of national trade unions and employers’ organisations in the European social dialogue.
Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.
