Ugrás a fő tartalomhoz
Ezt az oldalt gépi fordítással fordították le. Kérjük, tekintse meg az eredeti angol változatot, valamint az Eurofound nyelvi szabályzatát.
Téma
Utolsó frissítés: 7 July 2026

Fogyatékosság és krónikus betegségek

A fogyatékosságot vagy krónikus betegséget tágan úgy definiálják, mint olyan folyamatos egészségi állapotot, amely korlátozza az ember napi tevékenységeit vagy azon képességét, hogy másokkal egyenlő alapon lépjen kapcsolatba a körülötte lévő világgal. Az EU népességének elöregedésével együtt nő a fogyatékossággal élők vagy krónikus egészségi állapotban élők száma. A fogyatékossággal élő vagy krónikus betegségben szenvedő európai számára számos akadály akadályozza őket abban, hogy teljes mértékben részt vegyenek a mindennapi életben, és a munkaerőpiachoz való hozzáférés továbbra is az egyik fő kihívás. A fogyatékossággal élő vagy krónikus betegségben szenvedő személyek aktív társadalmi befogadásának és jogainak előmozdítása az EU napirendjének egyik prioritása.

Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.

7 July 2026
Fogyatékossággal élők foglalkoztatási politikai eszközei a munkáltatók bevonására – Háttértanulmány
Ez a háttérdokumentum az EU politikai kontextusát vizsgálja a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci részvételével kapcsolatban, áttekinti a fogyatékossággal élők foglalkoztatási hiányának fő akadályait, valamint felvázolja azokat a politikai eszközöket és munkahelyi gyakorlatokat, amelyek támogatják foglalkoztatásukat, megtartásukat és karrierfejlődésüket.
Daphne Ahrendt+2
Személyre szabott jelentés
12 November 2025
Paths towards independent living and social inclusion in Europe for people with a disability - Background paper
This background paper looks at the EU policy context regarding deinstitutionalisation for people with long-term care needs, analyses trends and outlines strategies supporting independent living.
Marie Hyland+2
Személyre szabott jelentés
4 February 2025
Respondents with disabilities hit harder by unmet medical needs
Eurofound’s 2024 e-survey shows that people with disabilities in Europe are more than twice as likely as others to face unmet medical needs, with 40% reporting barriers in accessing healthcare. Financial situation, age, employment status and limited transport, especially in rural areas, are among the main reasons, underscoring persistent inequalities despite EU commitments to equal treatment.
Daphné Chédorge-Farnier+1
Cikk

A rossz mentális egészség a fogyatékkal élők nagy részét érinti, és sürgős figyelmet igényel a depresszió széles körű kockázatának csökkentése érdekében a polgárok e csoportja körében.

A fogyatékossággal élők több megélhetési nehézségről, nagyobb pénzügyi törékenységről és magasabb hátralékról számolnak be, mint a fogyatékossággal nem rendelkezők. Munkaerőpiaci részvételük növelése kritikus fontosságú a pénzügyi helyzet e nagy szakadékának kezeléséhez.

A munkaerő-piaci részvétel továbbra is kihívást jelent a fogyatékossággal élők számára – és ezt a Covid19 is súlyosbította. A fogyatékossággal élő személyek számára számos akadály – a fogyatékossággal kapcsolatos sztereotípiáktól a stratégiai jövőkép hiányáig – megnehezíti a fogyatékossággal élők foglalkoztatását a nyílt munkaerőpiacon.

A munkaerő-piaci támogatási intézkedéseknek figyelembe kell venniük a fogyatékosságot, és a fogyatékossággal élők foglalkoztatásba való beilleszkedésének támogatására irányuló szakpolitikai válaszokat kell kialakítaniuk. A támogatás nyújtásában minden szereplő – kormányok, munkáltatók és a fogyatékossággal élők hangját képviselő civil szervezetek – fontos szerepet játszanak.

Bár a fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci részvételének támogatása és előmozdítása alapvető fontosságú, megfelelő és inkluzív szociális védelmi mechanizmusokat is be kell vezetni annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás foglalkoztatási státuszától függetlenül minden fogyatékossággal élő személy számára elérhető legyen.

Az egészségügyi és jövedelmi egyenlőtlenségek szorosan összefüggenek, a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozók majdnem háromszor nagyobb valószínűséggel fogyatékossággal élnek, mint a felső 20%-ban lévők. A világjárvány idején az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés jövedelmi egyenlőtlensége is nőtt: 2020-ban a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozók kielégítetlen egészségügyi szükségletének kockázata 5,4-szer nagyobb volt, mint a felső 20%-ban, rávilágítva arra, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésére összpontosító politikák hogyan csökkenthetik az egészségügyi egyenlőtlenségeket is.

Az európai életminőség-felmérés (EQLS) és az európai munkakörülmény-felmérés (EWCS) adataira, valamint más kutatásokra támaszkodva az Eurofound tanulmányozza a fogyatékossággal élők előtt álló egyenlőtlenségeket és kihívásokat, valamint a feltárható szakpolitikai megközelítéseket.

Az "Élet és munka az EU-ban " e-felmérés adatai rávilágítanak a fogyatékossággal élők világjárvány alatti helyzetére, összehasonlítva helyzetüket az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel, a mentális jóléttel, az anyagi helyzettel és a jövővel kapcsolatos optimizmussal kapcsolatban.

A kutatás azt is vizsgálja, hogy az uniós tagállamokban milyen szakpolitikai fejlemények irányulnak a fogyatékossággal élők nyitott munkaerőpiacra való beilleszkedésének támogatására, különös tekintettel a munkavállalás megkezdésére, a munkahelyen maradásra és a távollét utáni munkába való visszatérésre. Feltárja a világjárvány előtt érvényben lévő szakpolitikai intézkedések mechanizmusait és hatékonyságát, és naprakész elemzést nyújt a világjárvány nyomán bevezetett korai szakpolitikai intézkedésekről.

 

Más kutatások számos témát öleltek fel:

  • A tartós ápolást-gondozást végző munkaerő,a munkakörülmények, a foglalkoztatás jellegének és a kollektív tárgyalások ágazatban betöltött szerepének feltérképezése, valamint a munkaerő fontosságának kiemelése az idősek és a fogyatékossággal élők életminőségének és foglalkoztatási kilátásainak javításában

  • gondozási szolgáltatásokhoz, például a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférés kiterjed a fogyatékossággal élők e szolgáltatásokhoz való hozzáférésének kérdésére, valamint a fogyatékossággal élő és sajátos nevelési igényű gyermekek koragyermekkori nevelésére és gondozására is összpontosít

  • Hogyan reagáljunk a munkahelyi krónikus egészségügyi problémákra, vizsgáljuk a krónikus betegségek előfordulását, a munkaképességre gyakorolt hatást, azt, hogy a munkahelyek milyen mértékben alkalmazkodnak a munkavállalókhoz, és ennek milyen hatása van a munka minőségére és a munka fenntarthatóságára

  • A fogyatékossággal élők szociális és foglalkoztatási helyzete, a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a társadalmi részvétel, a szociális védelem és az egészségügy időbeli változásainak vizsgálata – az európai fogyatékosságügyi stratégia valamennyi kiemelt területe

  • munkaerőpiacra való belépést vagy visszatérést nehezen keresőgazdaságilag inaktív személyek foglalkoztatási lehetőségei

  • Munkalehetőségek krónikus betegségekben, például szív- és érrendszeri betegségekben, rákban, krónikus légzőszervi megbetegedésekben, cukorbetegségben, sclerosis multiplexben, ízületi gyulladásban és mentális egészségügyi problémákkal

  • fogyatékossággal élő vagy egészségügyi problémákkal küzdő fiatalok aktív befogadása, amely csoport különösen nehezen talál munkát, különös tekintettel az aktív befogadási politika nemzeti szintű végrehajtásának értékelésére

Az Európai Bizottság 2021. március 3-án előterjesztette fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló 2021–2030-as stratégiáját. A korábbi, 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó 10 éves stratégiára építve célja annak biztosítása, hogy a fogyatékossággal élő személyek másokkal egyenlő alapon teljes mértékben részt vehessenek a társadalomban. Bár az elmúlt évtizedekben előrelépés történt az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, a szabadidős tevékenységekhez és a politikai életben való részvételhez való hozzáférés terén, még mindig sok a tennivaló az akadályok felszámolása érdekében. A legfontosabb kezdeményezéseket három fő téma köré sorolja: uniós jogok; önálló életvitel és autonómia; megkülönböztetésmentesség és esélyegyenlőség. 2022-ben kiemelt kezdeményezésként a Bizottság csomagot terjesztett elő a fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci eredményeinek javítására. 2024-ben pedig politikai megállapodás született az európai fogyatékossági kártya és a fogyatékossággal élő személyek európai parkolási kártyájának létrehozásáról szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslatról.

A fogyatékosságügyi stratégia hozzájárul a jogok európai pillérére a Bizottság által 2021. március 4-én előterjesztett cselekvési tervhez. Az uniós intézmények által hivatalosan 2017 novemberében kihirdetett pillér az egészséges, biztonságos és megfelelő munkakörnyezet biztosítása iránti közös elkötelezettséget tükrözi az EU-ban. Hangsúlyozza az egyenlő bánásmódhoz és az esélyegyenlőséghez való jogot a foglalkoztatás, a szociális védelem, az oktatás, valamint a fogyatékosságtól függetlenül a nyilvánosság számára elérhető árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén. 

A 10 éves stratégia keretet biztosít az ENSZ által 2006-ban elfogadott, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtására irányuló uniós és tagállami szintű intézkedések támogatásához.

Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.

Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.

Daphne Ahrendt

Senior research manager
Social policies research

Daphne Ahrendt az Eurofound szociálpolitikai osztályának vezető kutatási vezetője. Mióta 2013-ban csatlakozott az Eurofoundhoz, munkája a szociálpolitikai területek széles körét fedte le. Jelenleg ő koordinálja az Eurofound felméréskezelési és -fejlesztési tevékenységét, valamint vezeti a Covid19-cel kapcsolatos e-felmérések előkészítését és elemzését. Daphne több mint 20 éves kutatói tapasztalattal rendelkezik nemzetközi felméréseken, korábban az Európai Bizottság Eurobarométer Osztályán és a londoni Nemzeti Társadalomkutatási Központban dolgozott, ahol a Nemzetközi Társadalomfelmérési Programon dolgozott. Daphne a London School of Economics-on szerzett büntető igazságszolgáltatási politikából mesterfokozatot, a San Francisco-i Állami Egyetemen pedig politikatudományi alapképzést.

Oscar Vargas Llave

Senior research manager
Working life research

Oscar Vargas Llave is a senior research manager in the Working Life unit at Eurofound and manages projects on changes in the world of work and the impact on working conditions and related policies: organisation of working time, remote work, the right to disconnect, health and well-being and ageing. Before joining Eurofound in December 2009, he worked as project coordinator in the field of health and safety and was responsible for the Professional Card Scheme for the Construction Sector in Spain at the non-profit Fundación Laboral de la Construcción in Madrid. He has a background in industrial sociology (Universidad Pontificia de Salamanca), and also holds a Diploma in Social Science Research Methods from the University of Cardiff and a Master’s degree in Health and Safety from the Autonomous University of Madrid.

Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.

Flag of the European UnionThis website is an official website of the European Union.
European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions
The tripartite EU agency providing knowledge to assist in the development of better social, employment and work-related policies

All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.

See all EU institutions and bodies