&w=3840&q=90)
Fogyatékosság és krónikus betegségek
A fogyatékosság vagy krónikus betegség általánosságban olyan folyamatos egészségügyi állapotként definiálható, amely korlátozza az ember napi tevékenységeit vagy annak képességét, hogy egyenlő módon lépjen kapcsolatba a körülötte lévő világgal. Ahogy az EU lakossága öregszik, a fogyatékossággal vagy krónikus betegséggel élők száma növekszik. Sok fogyatékossággal vagy krónikus betegséggel élő európai számára számos akadály akadályozza őket abban, hogy teljes mértékben részt vegyenek a mindennapi életben, és a munkaerőpiachoz való hozzáférés továbbra is az egyik fő kihívás. Az EU napirend prioritása a fogyatékossággal élő vagy krónikus betegséggel rendelkező személyek aktív befogadásának és jogainak előmozdítása a társadalomban.
Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.
Fogyatékossággal élők foglalkoztatási politikai eszközei a munkáltatók bevonására – Háttértanulmány
Ez a háttérdokumentum az EU politikai kontextusát vizsgálja a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci részvételével kapcsolatban, áttekinti a fogyatékossággal élők foglalkoztatási hiányának fő akadályait, valamint felvázolja azokat a politikai eszközöket és munkahelyi gyakorlatokat, amelyek támogatják foglalkoztatásukat, megtartásukat és karrierfejlődésüket.Paths towards independent living and social inclusion in Europe for people with a disability - Background paper
This background paper looks at the EU policy context regarding deinstitutionalisation for people with long-term care needs, analyses trends and outlines strategies supporting independent living.Respondents with disabilities hit harder by unmet medical needs
Eurofound’s 2024 e-survey shows that people with disabilities in Europe are more than twice as likely as others to face unmet medical needs, with 40% reporting barriers in accessing healthcare. Financial situation, age, employment status and limited transport, especially in rural areas, are among the main reasons, underscoring persistent inequalities despite EU commitments to equal treatment.Az Európai Életminőségi Felmérés (EQLS) és az Európai Munkakörülmények Felmérése (EWCS) adataira, valamint más kutatásokra támaszkodva az Eurofound tanulmányozza a fogyatékkal élők előtt álló egyenlőtlenségeket és kihívásokat, valamint azokat a politikai megközelítéseket, amelyeket vizsgálhatnának.
Az EU-ban élő és dolgozó e-felmérés adatai rávilágítanak a fogyatékkal élők helyzetére a járvány idején, összehasonlítva helyzetüket az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a mentális jólét, a pénzügyi helyzet és a jövővel kapcsolatos optimizmus tekintetében.
Publikáció: Fogyatékossággal élő emberek és a COVID-19 járvány: A Living, working and COVID-19 e-survey eredményei
A kutatás az EU tagállamaiban zajló politikai fejleményeket is vizsgálja, amelyek célja a fogyatékkal élők nyílt munkaerőpiacra való bevonásának támogatása, különös tekintettel a foglalkoztatás belépésének, a munkavállalásnak és a munkavégzés után való visszatérésnek három szakaszára. A kutatás a járvány előtt érvényben lévő politikai intézkedések mechanizmusait és hatékonyságát vizsgálja, valamint frissített elemzést nyújt a járvány után kialakított korai politikai intézkedésekről.
Publikáció: Fogyatékosság és munkaerőpiaci integráció: Politikai trendek és támogatás az EU tagállamaiban
2021. március 3-án az Európai Bizottság bemutatta a fogyatékossággal élők jogaira vonatkozó stratégiáját 2021–2030 között. A korábbi, 10 éves 2010–2020-as stratégiára építve azt kívánja, hogy a fogyatékossággal élők teljes mértékben részt vehessenek a társadalomban, egyenlő alapon másokkal. Bár az elmúlt évtizedekben előrelépés történt az egészségügyhöz, oktatáshoz, foglalkoztatáshoz, szabadidős tevékenységekhez és a politikai életben való részvételhez való hozzáférésben, még sok a lehetőségek eltávolítása érdekében. Három fő téma alatt határozza meg a kulcsfontosságú kezdeményezéseket: az EU jogai; független élet és autonómia; megkülönböztetés és egyenlő esélyek. 2022-ben a Bizottság zászlóshajó kezdeményezésként egy csomagot mutatott be a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci eredményeinek javítására. 2024-ben politikai megállapodás született a Bizottság javaslatáról az Európai Fogyatékossági Kártya és az Európai Parkolási Kártya létrehozásáról szóló irányelvről.
A fogyatékossági stratégia hozzájárul az Európai Szociális Jogok Pilléréhez (Pillar of Social Rights Action) tervhez, amelyet a Bizottság 2021. március 4-én mutatott be. Az oszlop, amelyet az EU intézményei hivatalosan is 2017 novemberében hirdettek ki, közös elkötelezettséget tükröz egy egészséges, biztonságos és jól alkalmazkodó munkakörnyezet biztosítása iránt az EU-ban dolgozók számára. Hangsúlyozza az egyenlő bánásmódhoz és a lehetőségekhez való jogot a foglalkoztatás, a szociális védelem, az oktatás, valamint a lakosság számára elérhető árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében, függetlenül a fogyatékosságtól.
A 10 éves stratégia keretet biztosít az EU és tagállami szintű intézkedések támogatásához az ENSZ 2006-ban elfogadott fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ egyezményének (UNCRPD) végrehajtásához.
Európai Bizottság: Az Egyenlőség Szövetsége: Fogyatékossággal élők jogaiért szóló stratégia 2021-2030opens in new tab között
Európai Bizottság: Fogyatékossággal élők Európai Napja 2024opens in new tab
Európai Bizottság: Az Európai Szociális Jogok Pillére Cselekvési Tervopens in new tab
Európai Bizottság: Fogyatékossággal élő személyekopens in new tab
ENSZ: Fogyatékossággal élők jogairól szóló egyezmény (CRPD)opens in new tab
Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.
13 January 2025
Quality of life in the EU in 2024: Results from the Living and Working in the EU e-survey
Eurofound’s e-survey captures the situation of European respondents and their post-pandemic concerns. This factsheet outlines the most recent data on the main challenges faced by Europeans, with a particular emphasis on the rising cost of living, health and mental health, access to healthcare services, work–life balance, and changes in telework opportunities. View the publication or read the findings in digital format via the related content.
21 March 2022
People with disabilities and the COVID-19 pandemic: Findings from the Living, working and COVID-19 e-survey
A new European Disability Strategy was launched in 2021 with the aim of intensifying progress on ensuring the full participation of people with disabilities in society. The increase of EU policy focus on people with disabilities is timely: the COVID-19 pandemic magnified the challenges they faced in many spheres of their lives.
This policy brief explores the situation of Europeans with disabilities during the pandemic. Using data from the third round of the Living, working and COVID-19 e-survey, conducted in February–March 2021, it compares the situation of respondents with and without disabilities in four areas: access to healthcare, mental well-being, financial situation and optimism about the future. The analyses show that on all indicators the situation of people with disabilities was significantly worse.
18 April 2021
Disability and labour market integration: Policy trends and support in EU Member States
This report examines policy developments in EU Member States aimed at supporting the inclusion of people with disabilities in the open labour market, with a particular focus on the three stages of entering into employment, staying in the job and returning to work after an absence. It explores the mechanisms and effectiveness of more than 150 different policy measures designed to address the dimensions in place in the EU before the COVID-19 pandemic: job creation, labour supply, labour demand and contextual factors. In addition, it provides an updated analysis of early policy measures created in the wake of the pandemic that aimed to support the labour market situation of people with disabilities. A country case study on Ireland complements the study by outlining the complexity of disability and support systems from a broader perspective. The report builds on the lessons learned and provides policy pointers to improve the integration of people with disabilities into the open labour market.
8 October 2020
Access to care services: Early childhood education and care, healthcare and long-term care
The right of access to good-quality care services is highlighted in the European Pillar of Social Rights. This report focuses on three care services: early childhood education and care (ECEC), healthcare, and long-term care. Access to these services has been shown to contribute to reducing inequalities throughout the life cycle and achieving equality for women and persons with disabilities. Drawing on input from the Network of Eurofound Correspondents and Eurofound’s own research, the report presents an overview of the current situation in various EU Member States, Norway and the UK, outlining barriers to the take-up of care services and differences in access issues between population groups. It pays particular attention to three areas that have the potential to improve access to services: ECEC for children with disabilities and special educational needs, e-healthcare and respite care.
15 October 2019
How to respond to chronic health problems in the workplace?
The number of workers living with chronic health conditions is rising in the EU. Such conditions affect people’s ability to work to varying degrees. While some are unable to continue working, many wish to and would be able to do so if their workplace made adaptations to accommodate their needs. Maintaining labour force participation is a key issue for policymakers in the context of demographic ageing and a falling working-age population.
This policy brief examines chronic disease in EU workplaces: its prevalence, the impact on ability to work, the extent that workplaces are making adjustments for workers with chronic disease and the effect of that on job quality. It finds that most workers with a chronic disease that limits their ability to work do not benefit from workplace accommodation. It also finds that such adaptations can have a positive impact on the quality and sustainability of work.
30 November 2018
Social and employment situation of people with disabilities
People with disabilities are among the most disadvantaged groups in the EU. This policy brief examines the social situation of people of working age with disabilities, using data from the 2011 and 2016 rounds of the European Quality of Life Survey (EQLS). The brief looks at changes over this period in employment, education and training, participation in society, social protection and healthcare, all priority areas of the European Disability Strategy. The brief also looks at the subjective well-being of this group of Europeans and examines the factors that influence their well-being. Among its policy pointers, the brief highlights the work that must be done to improve the employment situation of people with disabilities.
Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.
Daphne Ahrendt
Senior research managerDaphne Ahrendt az Eurofound szociálpolitikai osztályának vezető kutatási vezetője. Mióta 2013-ban csatlakozott az Eurofoundhoz, munkája a szociálpolitikai területek széles körét fedte le. Jelenleg ő koordinálja az Eurofound felméréskezelési és -fejlesztési tevékenységét, valamint vezeti a Covid19-cel kapcsolatos e-felmérések előkészítését és elemzését. Daphne több mint 20 éves kutatói tapasztalattal rendelkezik nemzetközi felméréseken, korábban az Európai Bizottság Eurobarométer Osztályán és a londoni Nemzeti Társadalomkutatási Központban dolgozott, ahol a Nemzetközi Társadalomfelmérési Programon dolgozott. Daphne a London School of Economics-on szerzett büntető igazságszolgáltatási politikából mesterfokozatot, a San Francisco-i Állami Egyetemen pedig politikatudományi alapképzést.
Oscar Vargas Llave
Senior research managerOscar Vargas Llave is a senior research manager in the Working Life unit at Eurofound and manages projects on changes in the world of work and the impact on working conditions and related policies: organisation of working time, remote work, the right to disconnect, health and well-being and ageing. Before joining Eurofound in December 2009, he worked as project coordinator in the field of health and safety and was responsible for the Professional Card Scheme for the Construction Sector in Spain at the non-profit Fundación Laboral de la Construcción in Madrid. He has a background in industrial sociology (Universidad Pontificia de Salamanca), and also holds a Diploma in Social Science Research Methods from the University of Cardiff and a Master’s degree in Health and Safety from the Autonomous University of Madrid.
Sanna Nivakoski
Research officerSanna Nivakoski kutató a Szociális Politikai Osztályon az Eurofoundnál. Kutatásai a háztartási struktúrák, az önálló élet, a lakhatás, a nemek közötti egyenlőség és a fizetés nélküli ellátás területére fókuszálnak. Mielőtt 2021-ben csatlakozott az Eurofoundhoz, posztdoktori kutatóként dolgozott a University College Dublin Geary Institute for Public Policy-jénél, a dublini Economic and Social Research Institute-ban, valamint az ír Royal College of Surgeons-nál. Számos kutatási területen dolgozott mikroökonómiában, beleértve a nyugdíjjövedelmet és vagyont, nyugdíjmegtakarítást, generációk közötti áttételeket és az özvegység pénzügyi hatását. Sanna közgazdaságtan PhD-fokozattal rendelkezik a Trinity College Dublin-nél.
Angelina Atanasova
Research support officerAngelina Atanasova kutatási támogató tiszt az Eurofound Munkaélet egységén. Jelenlegi kutatási témái közé tartozik a társadalmi párbeszéd és az ipari kapcsolatok, valamint a fogyatékossággal élők jogai és a fogyatékkal élők munkaerőpiacra való bevonása. Az Eurofoundhoz való csatlakozás előtt 2024-ben egy évtizedet töltött Brüsszelben szakpolitikai kutatásokkal, kutatóként az Európai Szociális Obszervatóriumnál, kutatóként a KU Leuven Jogi Karán, valamint az egyenlőség és a diszkriminációellenes szakpolitikai tanácsadóként az Open Society European Policy Institute-ban. Doktori fokozatot szerzett EU-jogból és szociológiából a KU Leuvenből, valamint MA fokozatot közpolitikai szakból a Central European University-n. Fő kutatási érdeklődési területei közé tartozik a fogyatékossági jogok, egyenlőség, társadalmi befogadás és társadalmi párbeszéd.
Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.
