A munkaerőpiac instabilitásának társadalmi következményei

Javascript is disabled in your browser. Please, enable it for a better user experience.

Authors

Eszter Sándor

Gillian Bell

Abstract

Ez a jelentés azokat a társadalmi csoportokat vizsgálja, akiknek a munkaerőpiachoz való kötődése bizonytalan lehet, és akik a legnagyobb valószínűséggel dolgoznak nem szokványos munkarendben. Emellett az ilyen munkarendnek és a munkahelyi bizonytalanságnak a munkavállalók jóllétére, társadalmi kirekesztettségére, bizalmára, az általuk érzékelt méltányosságra és a politikai részvételükre gyakorolt hatásokat veszi számba. A jelentés megállapítja, hogy a határozott idejű szerződések, az informális munkavégzés és a bizonytalan álláshelyek negatív következményekkel járnak a társadalmi kirekesztés és a bizalom terén, míg az álláshelyek bizonytalansága ezenfelül a jóllét alacsonyabb szintjével is összefügg. A munkaerőpiac instabilitásának kezelését célzó szakpolitikák közelmúltbeli példái is bemutatásra kerülnek, a világjárvány utáni időszakban bevezetett hosszabb távú intézkedésekre összpontosítva.

Societal implications of labour market instability PDF

English (735.89 KB - PDF)

Key findings

• Bár a rövid távú, határozott idejű szerződések az elmúlt évtizedben ritkábbá váltak a munkavállalók körében, néhány tagállamban még mindig viszonylag elterjedtek – leginkább az alacsony iskolai végzettségű fiatalok és a külföldi állampolgárok esetében, akik nem találnak állandó álláshelyet –, különösen az oktatási és az egészségügyi ágazatban. Az ideiglenes jelleggel foglalkoztatott munkavállalók gyakran hosszú munkaidőben dolgoznak, alulfoglalkoztatottnak érzik magukat, és nagy valószínűséggel keresnek másik állást.

• Mind a határozott idejű munkaszerződések, mind az álláshellyel kapcsolatos bizonytalanság összefüggésbe hozható a másokba vetett bizalom csökkenésével és a méltányosság érzékelésének alacsonyabb szintjével. A határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott és a hivatalos munkaszerződéssel nem rendelkező munkavállalók kevésbé elégedettek a demokrácia működésével az országukban, csakúgy, mint az álláshelyükkel kapcsolatos bizonytalanságot tapasztalók.

• A határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott, valamint az álláshelyükkel kapcsolatban bizonytalanságot érzékelő személyek kisebb valószínűséggel szavaznak a választásokon, még akkor is, ha az elemzés nem terjed ki a szavazásra nem jogosult külföldi állampolgárokra (akik felülreprezentáltak ezekben a kategóriákban). Ritkábban vesznek részt tüntetéseken is, ami a társadalomtól való elfordulás egyik tünete.

• A részmunkaidős munkavégzés elsődleges oka a gondozási feladatok elvégzésének szükségessége; a nők közel háromszor nagyobb valószínűséggel dolgoznak részmunkaidőben, mint a férfiak, és még ennél is nagyobb a különbség a szülők és a gyermektelenek között. Bár a nem önként vállalt részmunkaidős foglalkoztatás a gazdasági világválság évei óta csökken, a részmunkaidőben dolgozók hajlandóbbak több órát dolgozni, és nagyobb valószínűséggel keresnek másik állást, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, ami megerősíti azt a korábbi megállapítást, miszerint az „önkéntesen vállalt” részmunkaidős munkavégzés egy része szükségből történik.

• Míg a határozott idejű munkaszerződések esetében nem mutattak ki összefüggést a jólléttel, az álláshellyel kapcsolatban érzékelt bizonytalanság azonban az élettel való elégedettség alacsonyabb szintjével, rosszabb egészségi állapottal és mentális jólléttel, valamint a társadalomból való kirekesztettség érzésének nagyobb valószínűségével hozható kapcsolatba. A társadalmi kirekesztettség és az álláshellyel kapcsolatos bizonytalanság közötti kapcsolat hasonló a társadalmi kirekesztettség és a munkanélküliség közötti kapcsolathoz, ami arra utal, hogy a munkanélkülivé válás veszélye elég ahhoz, hogy a munkavállalók kirekesztettnek érezzék magukat a társadalomból.

Executive summary

Author(s):

Eurofound

A munkaerőpiac instabilitásának társadalmi következményei

magyar (59.18 KB - PDF)

The report contains the following lists of tables and figures.

List of tables

Table 1: Negative feelings and risk of depression, by employment status and contract type
Table A1: Regression analysis output (multinomial logistic regression) – temporary work
Table A2: Regression analysis output (multinomial logistic regression) – part-time work
Table A3: Regression analysis output (multinomial logistic regression) – self-employment
Table A4: Correspondents who contributed to the study

List of figures

Figure 1: Proportion of employees in temporary work in the EU, by duration of contract (%)
Figure 2: Temporary work as a proportion of total employment, by reason, EU27, 2013–2021 (%)
Figure 3: Temporary work as a proportion of total employment, by duration of contract, EU27, 2021 (%)
Figure 4: Probability of engaging in temporary work, by relationship status and age (average marginal effect)
Figure 5: Probability of engaging in temporary work, by education and citizenship (average marginal effect)
Figure 6: Probability of engaging in temporary work, by economic activity (NACE Rev. 2) (average marginal effect)
Figure 7: Part-time work as a proportion of total employment, by reason (%)
Figure 8: Part-time work as a proportion of total employment, by sex, EU27, 2013–2021 (%)
Figure 9: Short-time work as a proportion of total employment, by age, EU27, 2013–2021 (%)
Figure 10: Probability of engaging in part-time work, by age and citizenship (average marginal effect)
Figure 11: Probability of engaging in part-time work, by education, sex and presence of children (average marginal effect)
Figure 12: Probability of engaging in part-time work, by economic activity (Nomenclature of Economic Activities Rev. 2) (average marginal effect)
Figure 13: Self-employment without employees as a proportion of total employment, by occupation (%)
Figure 14: Types of employment as a proportion of total employment, EU27, 2013–2021 (%)
Figure 15: Probability of being self-employed, by year and degree of urbanisation (average marginal effect)
Figure 16: Levels of labour market instability across EU Member States
Figure 17: Perceived job insecurity, by working arrangement (%)
Figure 18: Perceived health, by perceived likelihood of losing one’s job in the next six months (%)
Figure 19: Logistic regression model of average marginal effect of selected factors on perceiving health as ‘bad’ or ‘very bad’
Figure 20: Negative feelings and risk of depression, by perceived likelihood of losing one’s job in the next six months (%)
Figure 21: Linear regression model of determinants of mental well-being (on a scale of 0–10)
Figure 22: Logistic regression model of average marginal effect of selected factors on risk of depression
Figure 23: Life satisfaction (on a scale of 1–10), by main activity, 2018
Figure 24: Life satisfaction (on a scale of 1–10), by contract type, 2018
Figure 25: Life satisfaction (on a scale of 1–10), by perceived likelihood of losing one’s job in the next six months
Figure 26: Life satisfaction (on a scale of 1–10), by contract type and employment status
Figure 27: Linear regression model of determinants of life satisfaction (on a scale of 1–10)
Figure 28: Perceived social exclusion, by employment status and perceived likelihood of losing one’s job in the next six months (%)
Figure 29: Logistic regression model of average marginal effect of selected factors on perceived social exclusion
Figure 30: Trust in people (on a scale of 1–10), by main activity, 2018
Figure 31: Trust in people (on a scale of 1–10), by work contract, 2018
Figure 32: Linear regression analysis of determinants of trust in people among those in employment, 2018
Figure 33: Linear regression analysis of determinants of trust in people among those not in employment, 2018
Figure 34: Perception of fairness (on a scale of 0–10), by main activity, 2004–2018
Figure 35: Perception of fairness (on a scale of 0–10), by contract type, 2018
Figure 36: Linear regression analysis of determinants of perception of fairness among those in employment, 2018
Figure 37: Linear regression model of determinants of trust in people, 2022
Figure 38: Satisfaction with the government (on a scale of 0–10), by activity status, 2018
Figure 39: Satisfaction with the government (on a scale of 0–10), by contract type, 2018
Figure 40: Linear regression model of determinants of satisfaction with the government among those outside paid employment, 2018
Figure 41: Linear regression model of determinants of satisfaction with the government among those in employment, 2018
Figure 42: Linear regression model of determinants of trust in the government, 2022
Figure 43: Satisfaction with the functioning of democracy, by activity status, 2018
Figure 44: Satisfaction with the functioning of democracy, by contract type, 2018
Figure 45: Linear regression model of determinants of satisfaction with democracy among those outside employment, 2018
Figure 46: Linear regression model of determinants of satisfaction with democracy among those in employment, 2018
Figure 47: Linear regression model of determinants of satisfaction with the functioning of democracy, 2022
Figure 48: Proportion of people who voted in the last election, by work contract type (%)
Figure 49: Proportion of people who voted in the last election, by activity status, 2018
Figure 50: Proportion of workers who voted in the last election, by contract type, 2018
Figure 51: Logistic regression model of average marginal effect of selected factors on voting in the last election
Figure 52: Proportion of workers who participated in public demonstrations, by activity status (%)
Figure 53: Logistic regression model of the average marginal effect of selected factors on participation in demonstrations
Figure 54: Target groups of policy measures addressing labour market instability (%)

Figure A1: Temporary work, by occupation in the International Standard Classification of Occupations 2008 (average marginal effect)
Figure A2: Part-time work, by occupation in the International Standard Classification of Occupations 2008 (average marginal effect)

Number of pages: 82

Reference nº: EF23011

ISBN: 978-92-897-2341-1

Catalogue nº: TJ-04-23-771-EN-N

DOI: 10.2806/570695

Permalink: eurofound.link/ef23011

Cite this publication
Eurofound (2023), Societal implications of labour market instability, Publications Office of the European Union, Luxembourg.

A munkaerőpiac instabilitásának társadalmi következményei

Key findings

A munkaerőpiac instabilitásának társadalmi következményei

List of tables

List of figures

Share this page

Tell us what you think