Munkaügyi kapcsolatok és szociális párbeszéd

A legfontosabb szakpolitikai üzenetek

A szakpolitikai döntéshozók az Eurofound kutatásából származó legfontosabb megállapításokat arra használják fel, hogy megválaszoljanak bizonyos kulcsfontosságú kérdéseket e területtel kapcsolatban.

• A kollektív tárgyalások révén a szociális partnerek döntő szerepet játszanak abban, hogy az európai munkavállalók tisztességes bánásmódban részesüljenek, míg a munkáltatók egy tartós és kiszámítható kerettel számolhassanak.
• A bérezésre és a munkakörülményekre vonatkozó közös szabályok létrehozásával az eredményes kollektív tárgyalások biztosítják, hogy a vállalkozások közötti verseny középpontjában ne a kizsákmányolás, hanem a hatékonyság növelése álljon.
• A társadalmi, munkaerőpiaci és munkaszervezési változásoknak köszönhetően egyre inkább veszélybe kerülnek a munkaügyi kapcsolatrendszerek. Ez kihívásokat teremtett a tagállami munkaügyi kapcsolatrendszerek fő szereplőinek kapacitását illetően.
• A bérezés vonatkozásában a megállapításokból az derül ki, hogy 10 minimálbéres munkavállaló közül 7 jelezte, hogy a megélhetéssel legalább valamilyen szinten nehézségei vannak, míg a többi munkavállaló esetében ez kevesebb, mint 10-ből 5; ezek a számok azonban országonként nagy eltéréseket mutatnak. Tekintettel a világjárványra, a minimálbérnek ebben a politikamixben az lehet a szerepe, hogy stabilizálja a jövedelmeket és ezáltal a keresletet, hogy ellensúlyozza a recesszióba vagy depresszióba vezető negatív spirált.
• Az eredményes európai szociális párbeszéd a nemzeti szinttel való szoros kapcsolatoktól függ, így az EU programja továbbra is aktuális, és az uniós autonóm megállapodások végrehajtása észszerűen történik nemzeti szinten.
• Bár az európai szociális párbeszéd számos közös kezdeményezést eredményezett, kevés megállapodás megkötésére került sor. Bizonyos ágazatokban aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy elutasították a szociális partnerek arra irányuló kéréseit, hogy a megállapodásokat európai jogszabályokon keresztül hajtsák végre, és jobb kapcsolatok kialakítására van szükség az uniós és a nemzeti szint között.
• Számos tagállamban aggodalomra ad okot a szakszervezeti sűrűség tekintetében megfigyelhető csökkenő tendencia. Az EU-ban háromból kevesebb mint egy (10-nél több munkavállalót alkalmazó) munkahely (29%) rendelkezik valamilyen munkavállalói képviselettel. A jogi előírásoknak kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy létezik-e munkavállalói képviselet.
• Az EU-ban a kollektív tárgyalás továbbra is a munkaügyi kapcsolatrendszerek központi elemét alkotja. A szakpolitikai döntéshozóknak meg kell ragadniuk az alkalmat, hogy a Covid19-válság kapcsán új kezdeményezéseket vezessenek be a kollektív tárgyalás előmozdítására, megerősítésére és alátámasztására.
• Az eredményes szociális párbeszédhez és a jól működő munkaügyi kapcsolatokhoz – a szociális partnerek erőfeszítésein felül – közpénzekre és az állami hatóságok támogatására is szükség van. A szakpolitikai döntéshozóknak fel kell tárniuk az ismeretek átadásának, az erőforrások biztosításának, valamint az uniós és a nemzeti szintű szociális partnerekkel való részvétel új formáit.
• A tisztességes, jól működő és kiegyensúlyozott munkaügyi kapcsolatok védelme és előmozdítása döntő fontosságú annak biztosításához, hogy az EU-ban inkluzív és fenntartható növekedés és társadalmi haladás menjen végbe. A Covid19 következtében az is fontos lesz a szakpolitikai döntéshozók számára, hogy a szociális jogok európai pillérében meghatározottak szerint integrálják az EU szociális és gazdasági dimenzióit.

During 2021–2024, Eurofound will provide important insights into the challenges and prospects in the area of industrial relations and social dialogue in the EU. With a long-established expertise in this field, Eurofound explores the main developments affecting the actors, processes and key outcomes of industrial relations. It compares national systems of industrial relations, including national social dialogue and collective bargaining. Building on its EU PolicyWatch database created in 2020, Eurofound will monitor policy initiatives by governments, social partners and other actors to cushion the social and economic fallouts of the crisis, as well as to assist in the recovery efforts. Its regular reporting on pay setting, minimum wage and working time developments, as well as working life outcomes, will be ongoing.

Eurofound’s expertise supports the capacity-building of the social partners to achieve effective social dialogue, and the Agency promotes the development of the European social dialogue by looking at the representativeness of social partner organisations in different sectors to assess their eligibility to participate in social dialogue committees.

Eurofound’s research aims to assist the European institutions, national public authorities and social partners at various levels to address the challenges facing the EU and at national level in the areas of policy formation, social dialogue, collective bargaining and the regulation of employment relations.

The Agency’s work programme is aligned with the European Commission’s political guidelines over the next four years, directly feeding into a number of key policy areas aimed at creating a strong social Europe. In particular, Eurofound will support the policy initiatives under the European Pillar of Social Rights linked to social dialogue and the involvement of workers, particularly in the aftermath of the COVID-19 pandemic. Specific findings will be available to inform the European policy debate on minimum wages and pay transparency, as well as on working time. In consultation with the European Commission, Eurofound will continue its focused work on European social dialogue through its series of representativeness studies in selected sectors.

• European Commission: Priorities 2019–2024: An economy that works for people
• European Commission: Priorities 2019–2024: A new push for European democracy

In 2024, Eurofound continues its national monitoring of trends and developments in industrial relations, social dialogue, collective bargaining and working life regulations and outcomes. 

To support European social dialogue, in 2024 the Agency plans to publish studies on the representativeness of social partner organisations in six sectors: construction, extractive industries, chemical sector, road transport including urban public transport, postal and courier services, and graphical industries. In addition, studies are ongoing on the following sectors: agriculture, temporary agency work, ports, maritime transport, tanning and leather, footwear, sugar, inland waterway transport, central government administration, railways and commerce. Eurofound continues its work on initiatives to support capacity building for effective social dialogue. In 2024, the Agency launches a new phase of Tripartite Exchange Seminars in collaboration with the European Training Foundation, Cedefop and the European Environment Agency.

Eurofound carries out its annual exercise of examining the involvement of national social partners in policymaking, in the context of the European Semester process and the Recovery and Resilience Facility, which in 2024 includes findings on the role of tripartite discussions held in Economic and Social Councils in Member States having such bodies. The contribution made by sectoral social partners to the implementation of reforms and investments included in the Recovery and Resilience Plans is also analysed, looking at policy processes that link European and national policy agendas. 

Eurofound’s EU PolicyWatch database continues to capture relevant policy initiatives by governments, social partners and other actors, including those taken to mitigate the socioeconomic consequences of the war in Ukraine, as well as those related to the twin transition.

Work on outcomes in collective bargaining agreements beyond the topic of pay concludes in 2024 and the results and dataset are planned for 2025. Research also concludes on how larger increases in statutory minimum wages affect collective bargaining and collectively agreed wages for low-paid groups. 

Eurofound collaborates with the European Institute for Gender Equality in 2024 to investigate further experiences with the implementation of gender pay transparency measures, with a focus also on those Member States that have recently introduced new legislation, and how the ‘work of equal value principle’ is defined and implemented.

The annual reviews on minimum wages and on working time in the EU continue in 2024. The working life country profiles are also being updated. The ongoing monitoring of industrial relations systems includes regular updates to the European Industrial Relations Dictionary.

• Resource: EU PolicyWatch
• Pilot: Minimum wages pilot project
• Resource: European Industrial Relations Dictionary