Megállapodások
A megállapodások kollektív tárgyalások és szociális párbeszéd eredményei. A szociális partnereket arra ösztönzik, hogy tárgyaljanak és kössenek olyan kollektív szerződéseket, amelyeket aztán európai, nemzeti, regionális, ágazati vagy vállalati szinten végre lehet hajtani. Az uniós munkajogot egyre inkább a felek által önként megkötött megállapodások és a nem kötelező erejű jogi mechanizmusok alakítják.
Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.
Collective bargaining beyond pay: An analysis of collective agreements in selected low-paid sectors
This report analyses and compares the content of 94 collective agreements in three low-paid sectors – manufacture of food, leather, textiles and clothes; residential and social care; and retail – across 11 EU Member States and Norway. The report examines how collective bargaining regulates working conditions beyond wages and how these topics have evolved between 2015 and 2022.Egyenlő érték, egyenlő fizetés: Fogalmak, mechanizmusok és megvalósítás a nemek közötti béregyenlőség érdekében
Ez a jelentés mélyreható bizonyítékok és elemzések összeállítását mutatja be arról, hogyan alkalmazható az EU elve az azonos és egyenlő értékű munka mellett az egyenlő fizetés a gyakorlatban, különös tekintettel az egyenlő értékű munkára – tehát a béregyenlőségre. E elv szerint, ha két munkakört egyenértékűnek tekinthetünk készségek, erőfeszítés, felelősségek és munkakörülmények tekintetében, akkor egyenlően kell fizetniük. De hogyan lehet ilyen egyenértékűséget megállapítani?Taking stock: Further experiences in gender pay transparency implementation and effectiveness
Despite decades of policy efforts, the gender pay gap in the EU, while slowly decreasing, is still persistent. In 2023, the Pay Transparency Directive was adopted, with the intent of advancing existing national approaches by mandating comprehensive transparency instruments, expanding reporting requirements, reinvigorating the ‘work of equal value’ principle, and shifting the burden of proof from workers to employers in discrimination cases, among the most significant developments.Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.
Mária Sedláková
Research officerMária Sedláková az Eurofound Munka Élet Osztályának kutatója. Feladata az ágazati reprezentativitási tanulmányok áttekintő jelentéseinek elkészítése, a munkaügyi kapcsolatokról, a szociális párbeszédről és a munka világáról szóló nemzeti jelentések irányítása és minőségellenőrzése, valamint a fizetésen túlmutató kollektív tárgyalásokról szóló projekt kidolgozása. Mielőtt csatlakozott volna az Eurofoundhoz, technikai kutatóként dolgozott a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet genfi Kormányzási és Háromoldalú Osztályán a szociális párbeszéd 2022. évi kiemelt jelentésén. 2013–2020 között a pozsonyi Közép-Európai Munkaügyi Kutatóintézet kutatójaként is dolgozott, ahol a szociális párbeszédre, a kollektív tárgyalásokra, a munkakörülményekre és a munkaszociológiára összpontosított. Maria a Közép-európai Egyetemen szerzett MA diplomát politikatudományból, összehasonlító európai politika szakirányon.
Christine Aumayr-Pintar
Senior research managerChristine Aumayr-Pintar az Eurofound Munka Élet Osztályának vezető kutatási vezetője. Koordinálja az Eurofound szociális párbeszéddel és munkaügyi kapcsolatokkal kapcsolatos kutatásait, és felügyeli az Eurofound Kapcsolattartók Hálózatát (NEC). Elsődleges kutatási szakértelme – az egész EU-ra kiterjedő összehasonlító nézőpontból – a minimálbérekre, a kollektív bértárgyalásokra és a nemek közötti bérek átláthatóságára összpontosít. Mielőtt 2009-ben csatlakozott volna az Eurofoundhoz, munkaerőpiaci és regionális közgazdasági kutató volt az ausztriai Joanneum Researchnél. Közgazdász mesterdiplomát és társadalomtudományi/közgazdaságtani doktori fokozatot szerzett, miután közgazdaságtant tanult Grazban, Bécsben és Jönköpingben.
Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.
