Minimálbér Csehországban
Information for this page was compiled during December 2025 and early 2026. Most Member States had already transposed the EU minimum wage directive at this point. Those that had not yet fully completed transposition or where the information was not yet publicly available include Bulgaria, Cyprus, Luxemburg, Poland and Portugal. These profiles will be updated consecutively as the information becomes available. Users are invited to contact our experts on minimum wage if they are aware of changes.
Ez a profil leírja, hogyan szabályozzák és határozzák meg a minimálbéreket Csehországban. Ez háttérinformációként olvasható az Eurofound minimálbér-meghatározásról szóló éves felülvizsgálatához.
Csehországban évente a Munkaügyi és Szociális Ügyek Minisztériumának törvénygyűjtő közleménye határozza meg az országos törvényes minimálbért. Ez a szabályozás meghatározza az úgynevezett garantált bért is. 2025 óta a magánszektorban a garantált béreket megszüntették, és csak a törvényes minimálbér érvényes. A közszférában a garantált bérek továbbra is érvényben vannak, ahol 2025. január 1-je óta csak négy garantált bércsoportot alkalmaznak az eredeti nyolc helyett. Ezeket a csoportokat a munka összetettsége, felelőssége és erőfeszítése alapján különítik meg. Az első munkakörben a garantált bér legalacsonyabb szintje megfelel a minimálbér alapszintjének.
A szociális partnerek mellett a Cseh Köztársaság Pénzügyminisztériumát és a Munkaügyi és Szociális Ügyek Minisztériumát is meg kell említeni a törvényes minimálbér meghatározásában részt vevő érintett szereplők között.
Végül a Munkaügyi és Szociális Ügyek Minisztériuma jogosult a kommunikációs eljárással meghatározni a minimálbér szintjét.
A Cseh Köztársaság Gazdasági és Szociális Egyezmények Tanácsaopens in new tab
A Cseh Iparszövetség (Svaz průmyslu a dopravy ČR, SP ČR)opens in new tab
Független szakszervezetek szövetsége (Asociace samostatných odborů, ASO)opens in new tab
A Cseh Köztársaság Kormánya (Vláda České republiky)opens in new tab
Cseh Köztársaság Pénzügyminisztériuma (Ministerstvo financí ČR, MF ČR)opens in new tab
A 262/2006. számú törvény módosított 111. szakasza alapján a Pénzügyminisztériumnak augusztus 23-ig ki kell adnia a Közleményt, amely előrejelzi a következő naptári év átlagos bruttó bérét. Ezt követően, rendelettel, előzetes konzultáció után a Cseh Köztársaság Gazdasági és Társadalmi Megállapodás Tanácsának szociális partnereivel, figyelembe véve a megfelelőségi elemzést, a kormány kidolgozott együtthatót a következő két év minimálbérének kiszámítására, amellyel megszorozzák az átlagos bruttó bér előrejelzését. Végül a Munkaügyi és Szociális Ügyek Minisztériuma szeptember 30-ig közzéteszi a Törvénygyűjteményben a minimálbér összegét, amelyet a megadott előrejelzés alapján és a együtthatóval szorozva számolnak ki. 2026-ban a kormány ugyanezt az eljárást alkalmazza a minimálbér kiszámításának együtthatóinak meghatározására 2027-re és 2028-ra.
A jelenlegi jogi szabályozás a 262/2006-os törvény 111. szakaszában megemlíti a kiszámított minimálbér megfelelőségének célját. Különösen a megélhetési költségekre, a bérek általános szintjére és azok elosztására, a bérnövekedési ütemre és a hosszú távú termelékenységi rátára vonatkoznak. A minimálbér megfelelőségének felméréséhez a nemzeti gazdaság átlagos bruttó bérének 47%-át jelölték meg.
Criterion | How is this defined/operationalised? | Regulation or practice |
Indicators and trends of the national economy | The resulting minimum wage should be adequate, in particular in relation to the purchasing power of the minimum wage with regard to the cost of living, to the general level of wages and their distribution, to the rate of wage growth and to the long-term rate of productivity. | Section 111, paragraph 1, letter a 3 of the Labour Code. |
Minimum wage/average wage ratio | To assess the adequacy of the minimum wage, an indicative reference value of 47% of the average gross wage in the national economy shall be used. | Section 111, paragraph 1, letter a 3 of the Labour Code. |
A Munkaügyi és Szociális Ügyek Minisztériumának kitűzött célja szerint a minimálbér aránya az átlagos bruttó bérben fokozatosan növekedni kell a következő években. 2024-ben 41,2% volt, 2025-ben pedig körülbelül 42,2%, és 2026-ban körülbelül 43,5%-ra emelkedni várható. Várhatóan évente körülbelül 1,2 százalékponttal fog növekedni, hogy elérje a fent említett 47%-os célt 2029-re.
A minimálbér minden alkalmazottra vonatkozik. A Munkaügyi Törvénykönyv (§ 111) a minimálbért a szokásos munkaviszonyban a legalacsonyabb megengedett bérdíjként határozza meg. Függetlenül attól, hogy milyen kifejezést használnak a fizetésre (bér, fizetés vagy egy megállapodásból származó juttatás), mind a magánszektorban, mind a közszférában ez nem eshet a minimálbér alá. A megállapodás alapú díj konkrét munkaviszonyokat jelent, mint például munkaszerződések vagy munkavégzési tevékenységek.
A Csehországban létezik egy fogalma, amit garantált bérnek hívnak (Munkaügyi Törvénykönyv, § 112). Törvény szerint a legalacsonyabb szintje (az első munkacsoportnak felel meg) nem lehet alacsonyabb a minimálbérnél. A magasabb garantált bérszinteket a munka összetettsége, felelőssége és erőfeszítése alapján határozzák meg.
2025. január 1-jétől a magánszektorban a garantált béreket megszüntették. Ezért itt csak a minimálbér korlátja érvényes. Azonban az állami szektorban a garantált bérek továbbra is érvényben vannak, ahol csak 4 csoport biztosított bért alkalmaztak az eredeti nyolc helyett. A megadott négy munkacsoportot a fokozatos minimálbérrel rendelkező állások határozzák meg a 222/2010-es számú kormányzati rendelet alapján, amely a közszolgálati és közigazgatási állások katalógusáról szól.
A Munkaügyi és Szociális Ügyek Minisztériumának vonatkozó közleménye a minimálbért havi és órabérként határozza meg. Ezek a díjak egy szabványos, 40 órás munkahétre vonatkoznak.
A Munkaügyi Törvénykönyv (§ 111) tisztázza, hogy a minimálbér nem foglalja magában a túlórákért járó fizetést, a szabadságokon, éjszakákon, nehéz munkakörnyezetben vagy a szombat-vasárnapok plusz fizetését.
Hasonlóan a magasabb bérekhez, a munkáltatók levonhatják az étkezés és a szállás költségeit a minimálbérből, de csak a munkavállaló beleegyezésével.
Az adókedvezményeket a Jövedelemadó Törvény (586/1992. számú törvény) határozza meg. Ez a törvény nem tesz különbséget a minimálbér-keresők és a magasabb bért kapók között a levonások tekintetében.
Jövedelemadó törvény (586/1992. számú törvényopens in new tab)
A Munkaügyi és Szociális Ügyek Kutatóintézete elemzést végez a minimálbér megfelelőségéről 2024-től. További elemzés, amely 2024-ben és 2025-ben értékeli a minimálbért, 2026-ban fog elvégezni.
Špeciánová, J., Beran, V., vyhlídal, J., Bílková, D. (2024), Metodika hodnocení přiměřenosti minimální mzdy v České republicePDFopens in new tab. [A minimálbér megfelelőségének értékelésének módszertana a Csehországban.], RILSA.
Špeciánová, J., Beran, V., petřeková, V., vyhlídal, J. (2024), Analýza přiměřenosti minimální mzdy v ČR: 2023PDFopens in new tab. [A minimálbér megfelelőségének elemzése Csehországban: 2023.], RILSA.
Bittner, J. (2023), 'Hogyan hatnak a minimálbér változásai a háztartások fogyasztásáraopens in new tab?'. Statistika - Statistics and Economy Journal, 1. szám, 5–29. oldal.
Fialová, K. (2022), Nízké mzdy v Česku: Ekonomické a sociální souvislostiPDFopens in new tab, (Alacsony bérek a Csehországban: gazdasági és társadalmi kontextusok), Národohospodářský ústav Josefa Hlávky, Prága.
Fialova, K. és Mysikova, M. (2021), 'Az alacsony minimálbér nem érdemli a munkásokat? Esettanulmány a cseh és szlovák köztársaságokrólopens in new tab, Baltic Journal of Economics, 21. kötet, 1. szám, 43–59. oldal.
TREXIMA, (2021),Vliv minimální mzdy a návrh řešení přetrvávajících problémů (A minimálbér hatása és a javaslat a tartós problémák megoldásáraPDFopens in new tab),PDFopens in new tab TREXIMA, Praga.
Chytilová, H. és Frejlich, P. (2020), 'A minimálbér-vita fogalma: a Cseh Köztársaság eseopens in new tab', Politická ekonomie, 68. kötet, 4. szám, 423–442. oldal.
Grossmann, J., Jurajda, Š. és Smolka, V. (2019), A minimálbér emelésének hatásai 2013 és 2017 között a foglalkoztatásra és bérekre a Cseh Köztársaságbanopens in new tab, Institut pro demokracii a ekonomickou analýzu (IDEA – CERGE EI), Prága.
Schulz, J. (2018), 'A minimálbér motivációs funkciója: esettanulmány a Csehországrólopens in new tab', FÓRUM sociální politiky, 12. kötet, 6. szám, 2–10. oldal.
Pavelka, T., Skála, M. és Čadil, J. (2014), Kiválasztott minimálbér kérdései a CsehországbanPDFopens in new tab, E a M: Ekonomie a Management, 17. kötet, 4. szám, 30–45. o.
A Cseh Köztársaság Kormányhivatalának Elemzési és Információs Osztálya (2014), A minimálbér hatása a munkanélküliségre a Cseh KöztársaságbanPDFopens in new tab, a Cseh Köztársaság Kormányhivatala, Prága.
Duspivová, K., Kantorová, P., Matějka, M., Spáčil, P., Smolka, V., Šustová, Š. et al (2013), Hodnocení vlivu minimální mzdy na sociálně ekonomický vývojopens in new tab ČR (A minimálbér befolyásának értékelése), TREXIMA.
Fialová, K. és Mysíková, M. (2009), 'A minimálbér: Munkaerőpiaci következmények a Cseh KöztársaságbanPDFopens in new tab', Finance a Úvěr - Czech Journal of Economics and Finance, 59. kötet, 3. szám, 255–274. o.
