Minimálbér Görögországban

Az egyéni munkaszerződések és bármilyen kollektív szerződések tilos bármilyen rendszeres havi fizetést vagy napi bért szabni teljes munkaidős munkára a fent említett törvényes minimálbér és a kormány döntése által meghatározott napi bér alatt.

A görögországi minimálbérre vonatkozó általános jogalkotási keret a következő:

• 4093/2012. törvényPDFopens in new tab (Kormányzati Község /I/222) "A 2013−2016-os középtávú fiskális stratégiai keretrendszer jóváhagyása – sürgős intézkedések a 4046/2012-es törvény és a 2013opens in new tab −2016-os középtávú fiskális stratégiai keretrendszer végrehajtásához".

• 4172/2013-as törvényPDFopens in new tab (GG/I/167) "Jövedelemadózás, sürgős intézkedések a 4046/2012, 4093/2012PDFopens in new tab és 4127/2013-asPDFopens in new tab törvények végrehajtásához, valamint egyéb rendelkezései".

• Elnöki rendelet, 80. számú, 2022. december 4-iopens in new tab, "Egyéni munkajogi kódex".

A legfrissebb alkalmazandó díjat a 8233/2025-ös számú miniszteri döntés (Kormányzati Közlöv 1476/β/27/3/2025) határozott meg, amely "A minimálbér és a minimálbér meghatározása a munkavállalók és munkavállalók számára az országban".

2028-tól egy új jogszabályi keretet vezetnek be, amelyet az 5163/9-12-2024-es törvény előír, a minimálbér meghatározására. Ez az új keretrendszer magában foglalja a 2022/2041-es irányelvet az Európai Unióban a megfelelő minimálbérekről. Az átlagos évekre, 2025 és 2027 között ugyanez a 5163-as törvény hasonló folyamatot biztosít a minimálbér meghatározására, mint 2024-ben.

A Görögországban alkalmazandó új jogszabályi keret, amely a 2022/2041-es irányelv áthelyezését követően, a következő:

5163/2024-es törvényopens in new tab (I/199 számú Kormányzati Közlövés): "Az Európai Parlament és a Tanács 2022/2041-es 2022/2041-es irányelvének átbírálása az Európai Unióban a megfelelő minimálbérekről – a közszféra személyzeti béreinek igazítása – a minimálbér meghatározására vonatkozó rendelkezések a 2025-ös, 2026-os és 2027-es évekre, valamint egyéb szabályozások".

A 4172/2013. törvény (GG/I/167) 103. cikke új, állandó mechanizmust vezetett be a havi minimálbér és a napi bér meghatározására. Széles körű konzultációs folyamatot hozott létre a szociális partnerek és az illetékes állami szervek között. A konzultáció után a munkaügyi miniszter, a kabinet beleegyezésével, miniszteri döntéssel állapítja meg a minimálbért.

A törvény a következő érintetteket azonosítja:

• A Görög Munkásszövetség Általános Szövetsége (GSEE), a munkások egyedülálló nemzeti csúcsszervezete.

• A Görög Vállalkozások Szövetsége (SEV), egy országosan elismert munkáltatói szervezet, amely a nagy iparágat és az ország legnagyobb vállalatait képviseli.

• A Görög Szakemberek, Kézművesek és Kereskedők Konföderációja (GSEVEE), egy országosan elismert munkaadói szervezet, amely főként a KKV-ket és kézműves szervezeteket képviseli.

• A Görög Kereskedelmi és Vállalkozói Konföderáció (ESEE), egy országosan elismert munkáltatói szervezet, amely elsősorban a kereskedelmi szektort, különösen a KKV-ket képviseli.

• A Görög Turisztikai Konföderáció (SETE), egy országosan elismert munkaadói szervezet, amely elsősorban a turizmus szektort képviseli.

• A Görög Ipari Szövetség (SBE), egy országosan elismert munkáltatói szervezet, amely az iparágakat képviseli (főként Észak-Görögországban).

• Görög Bank.

• A Görög Statisztikai Hatóság (ELSTAT).

• A Közfoglalkoztatási Szolgálat (DYPA).

• A Görög Általános Munkásszövetség (INE/GSEE) Munkaintézete, a GSEE tudományos szervezete.

• A Gazdasági és Ipari Kutatási Alapítvány (IOBE), egy magán, nonprofit, közhasznú kutatóintézet, amelyet a SEV tudományos szervezeteként tartanak számon.

• A Görög Szakemberek, Kézművesek és Kereskedők Konföderációjának Kisvállalkozások Intézete (IME GSEVEE), a GSEVEE tudományos szervezete.

• A Hellén Kereskedelmi és Vállalkozói Konföderáció Kereskedelmi és Szolgáltatások Intézete (INEMY ESEE), az ESEE kutatószervezete.

• A Görög Turisztikai Konföderáció Intézete (INSETE), a SETE kutatószervezete.

• Tervezési és Gazdasági Kutatóközpont (KEPE)

• Mediációs és Választottbírósági Szervezet (OMED)

Az új 5163/2024-es törvény (6. és 15. cikk) értelmében 2025-től az alábbi szociális partnerek is bekerülnek az eljárásba:

• A Görög Köztisztviselői Szakszervezetek Szövetsége (ADEDY)

• Az ADEDY kutató- és képzési intézete, az ADEDY "Társadalmi Multiközpontja" (Koinoniko Polykentro).

2024-ig a hatályban lévő jogszabályok (a 4172/2013. törvény 103. cikke) előírták a minimálbér szintjének három lépésben történő meghatározásának folyamatát (lásd alább). 2025 és 2027 között a minimálbér meghatározására egy más, átmeneti eljárást ír le az 5163/2024-es törvény 15. cikke írja le. 2028-tól kezdve a törvényben meghatározott minimálbér meghatározásának eljárását ismét kissé módosítják (a 5163/2024-es törvény 6. cikke).

A mechanizmust, amely 2024-ig érvényes volt, 2013-ban törvénybe hozták, de eredetileg 2018 szeptemberében lépett életbe. Az előző időszakban, 2012 és 2018 között, a minimálbért közvetlenül a kormány határozta meg, és a mentőcsomagok részeként változatlan maradt.

Minimálbér-meghatározási folyamat, 2024-ig érvényes:

1. lépés: Kezdeményezés, koordináció és konzultáció

A konzultációs folyamat során a társadalmi partnerek, intézményeik, speciális közintézmények, tudományos intézmények és kapcsolódó szervezetek vesznek részt velük. Általában körülbelül négy hónapig tart, bár rövidíthető (ahogy néha előfordult). A konzultációs folyamatot egy kifejezetten erre a célra létrehozott Koordinációs Bizottság felügyeli. A bizottság tagjai a Közvetítői és Választottbírósági Szervezet (OMED) elnöke, aki elnökként szolgál, valamint egy képviselő, akit a Munkaügyi Minisztérium nevez ki, és egy képviselő, akit a Pénzügyminisztérium nevez ki. A Mediációs és Választottbírósági Szervezet (OMED) felelős a folyamat elindításáért.

A konzultációs szakasz, amely pontosan meghatározott időkeretekkel rendelkezik, magában foglalja a felek által benyújtott javaslatok, jelentések és emlékeztetők kidolgozását. Ezt az anyagot ezután továbbítják a KEPE-nek, egy Pénzügyminisztérium felügyelt kutatóközpontnak, amelynek feladata a minimálbér szintjére vonatkozó javaslat/ajánlás kidolgozása.

2. lépés: Véleményjavaslat a minimálbér szintjére vonatkozóan

A Tervezési és Gazdasági Kutatási Központ (KEPE), amely a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt áll, feladata egy javaslat/ajánlás megfogalmazása a minimálbér szintjéről. Ez a javaslat a konzultációs folyamatban részt vevő felek által benyújtott javaslatokat, tanulmányokat/memorandumokat, valamint a Koordinációs Bizottság által folytatott háromoldalú ülés és a szociális partnerek közötti párbeszéd eredményeit figyelembe véve fogalmazza meg.

Ezen felül egy öttagú független szakértői bizottság, amelyet a Munkaügyi Minisztérium (két szakértő), a Pénzügyminisztérium (két szakértő) és a Fejlesztési Minisztérium (egy szakértő) nevez ki, és amely szintén javaslatot tesz a minimálbér szintjéről a KEPE-nek.

3. lépés: Döntés a minimálbér szintjéről

A végső szakaszban a munkaügyi miniszter benyújtja a kabinetnek a minimálbér szintjére vonatkozó javaslatot, figyelembe véve a KEPE által benyújtott konzultációs jelentést, majd a kabinet egyhangú véleménye alapján döntést hoz a minimálbér megállapításáról.

A fenti eljárás 2024-ig érvényes.

2025-től 2027-ig a minimálbér meghatározásának előírt eljárását a 5163/2024-es törvény 15. cikke a következőképpen írja le:

1. lépés: A Tudományos Bizottság létrehozása

A Tudományos Bizottság öt független szakértőből áll, hároméves mandátummal. Küldetése, hogy teljesen megalapozott és alapozott véleményt adjon a törvényes minimálbér szintjéről.

2. lépés: A Konzultációs Bizottság létrehozása

A Konzultációs Bizottság a Közvetítői és Választottbírósági Szervezet (OMED) koordinációja alatt működik, és 11 tagból áll:

• A bizottság elnöke (az OMED által kinevezve)

• Öt képviselő a szakszervezeti konföderációkból (négy a GSEE-ből és egy az ADEDY-ből)

• Öt munkaadói szervezet képviselője (minden munkáltatói szervezetből / nemzeti szociális partnerből egy: SEV, GSEVEE, SVE, ESEE és SETE)

A Konzultációs Bizottság feladata, hogy teljesen megalapozott és alapozott véleményt fogalmazzon meg a törvényes minimálbér új szintjéről. Ennek a folyamatnak a részeként értékelő jelentéseket gyűjt a jelenlegi törvényi minimálbérről és annak módosítására vonatkozó javaslatokat speciális tudományos intézményektől (ELSTAT, DYPA, Görög Bank, KEPE), valamint a szociális partnerek kutatóintézeteitől. Ezeket továbbítják a KEPE-nek, hogy a Tudományos Bizottsággal együttműködve konzultációs jelentést készítsen.

3. lépés: Döntés a minimálbér szintjéről

A konzultációs jelentést az OMED elnöke nyújtja be a Munkaügyi és Társadalombiztosítási és Nemzetgazdaság- és Pénzügyminisztereknek, akik ezután javasolják a törvényes minimálbért a kabinet számára. A kabinet jóváhagyását követően a munkaügyi és szociális ügyek, valamint a nemzetgazdaság és pénzügyminisztérium miniszterei közös döntést hoznak a törvényben meghatározott minimálbér meghatározásáról.

2028-tól kezdve a törvényben meghatározott minimálbér meghatározásának eljárása ugyanazokat a lépéseket követi, mint fent, bizonyos módosításokkal (az 5163/2024-es törvény 6. cikke). Például 2027-ig az új minimálbérről minden év március 30-ig döntenek el. 2028-tól az új bért december 31-ig határozzák meg.

Görögországban a 4172/2013. törvény (103. cikk 3) értelmében a törvényes minimálbér és a napi minimálbér (DMW, amely alkalmazható a kék galléros dolgozókra) meghatározása figyelembe kell vennie a görög gazdaság helyzetét és növekedési potenciálját a termelékenység, árak, versenyképesség, foglalkoztatás, munkanélküliségi ráta, jövedelmek és bérek tekintetében.

Azonban a jogszabály hiányzik részletes részletességek a kritériumokra vagy a minimálbér meghatározására vonatkozó módszerre. Ezen felül a törvény nem írja elő ezeket a kritériumokat kötelező érvényűnek a minimálbér meghatározására.

Ugyanezek a kritériumok érvényesek lesznek 2025-ös, 2026-os és 2027-es évekre (az 5163/2024-es törvény 15. cikke).

2028-tól egy új módszer a minimálbér meghatározására két szempontot vesz figyelembe: a) a fogyasztói árindex (CPI) éves változási ütemét a háztartási jövedelem legalacsonyabb 20%-a esetében, b) az általános bérindex vásárlóerejének éves változási üteme (az 5163/2024-es törvény 6. cikke).

A következő matematikai képletet alkalmazzuk:

A minimálbér változási rátája = A fogyasztói árindex változási ráta a jövedelemmegosztás legalacsonyabb 20%-ában lévő háztartásokban + az általános bérindex vásárlóerejének változási ráta) / 2.

Az 5163/2024-es törvény nem határoz meg konkrét indikatív referenciaértékeket, amelyek a törvényes minimálbér és a napi bér megfelelőségének értékeléséhez irányítanák. Különösen nem határoz meg konkrét benchmark értékeket erre a célra.

A 2025–2027-es időszakra vonatkozóan az 5163/2024-es törvény 15. cikke nem határozza meg a megfelelőséget konkrét mutatóértékek alapján. Ehelyett egy szélesebb körű kritériumra utal, beleértve a görög gazdaság állapotát és növekedési kilátásait a termelékenység, árak, versenyképesség, foglalkoztatás, munkanélküliség, jövedelmek és bérek tekintetében, valamint a megfelelőséghez közvetlenebben kapcsolódó kritériumokat, mint például a vásárlóerő, kiadottság, megélhetési költségek, a bérek általános szintje, azok elosztása és változási ütemük. Ebben az értelemben a törvényes minimálbér megfelelőségét elsősorban a meghatározásához használt eljárás és kritériumok kezeli, nem pedig formálisan meghatározott mérföldkőértékek révén.

2028-tól kezdve az 5163/2024-es törvény 6. cikke új módszert vezet be a minimálbér meghatározására. E rendelkezés értelmében figyelembe kell venni: (a) a fogyasztói árindex éves változási ütemét a háztartási jövedelem legalacsonyabb 20%-ában, és (b) az általános bérindex vásárlóerejének éves változási ütemét. Ezen túlzóulva az éves igazítás előtt a Tudományos Bizottságnak minden év augusztus 31-ig ki kell adnia egy indokált jelentést, amely vagy megerősíti, hogy nincs szükség eltérésre a módszer alkalmazásától, vagy kivételként javasolja, hogy a törvényes minimálbért és a napi bért a következő évben ne módosítsák a törvényben meghatározott konkrét gazdasági és fiskális okok alapján. Tágabb értelemben ezeknek a tényezőknek a vizsgálata a minimálbér megfelelőségével is kapcsolatosak lehetnek.

Azonban ezek a kritériumok nem fogalmazzák meg a törvényben konkrét mutatóértékként a megfelelőség értékelésére.

A törvényes minimálbér és a napi minimálbér (DMW, amely a kékgallérosokra vonatkozik) vonatkozik az egész országban a magánszektorban dolgozó teljes munkaidős fehérgalléros és kékgalléros dolgozókra, életkor vagy más törvényes kivétel nélküli jellemzők nélkül.

A közalkalmazottak esetében a különböző béreket az állam egyoldalúan határozza meg törvény, az adott adott fiskális politikája szerint.

2025-től (az új 5163/24-es törvény 14. cikke szerint) a minimálbér-módosítások a közszféra alkalmazottaira is vonatkoznak majd.

Törvényi minimálbér változatai Görögországban jelenleg nincs minimálbér alatti kulcs. Hat éves időszakra (2012 márciusa – 2019 januárja) a törvényes minimálbér alóbb bért biztosított a 25 éves korig fellépő munkavállalók számára (4172/2013. törvény). 2019 februárjától a minimális adó alatti díjat eltörölték (4241/127/30-01-2019 számú miniszteri döntés).

• Miniszteri döntés No 4241/127/30-01-2019opens in new tab

A munkavállalók esetében a minimálbért havi alapon definiálják, és heti 40 órát jelent (napi nyolc óra a heti öt napot dolgozóknak, vagy 6,45 óra a heti hat napot dolgozóknak). A kék galléros munkavállalók számára napi minimálbért (DMW) vezetnek be.

A törvény szerint a magánszektorban dolgozó 14 havi bérhez jogosult. A két plusz bért így nevezik:

• "Karácsonyi bónusz": egy havi bérnek felel meg.

• "Húsvéti bónusz": havi bér felének felel meg, húsvéti időszakban kapható.

• "Éves szabadságbónusz": havi bér felének felel meg.

A Görögországban a minimálbért a 4254/2014-es törvény szerint "egyetlen referenciaértéknek (összegnek)" nevezik. Nincsenek további fizetési komponensek, amiket beleszámíthatnának a minimálbérbe. A bónuszok (lásd fent), a túlórázási és szabadságdíjak a munkavállaló ténylegesen kifizetett fizetése alapján számítanak. Továbbá a jogszabály nem engedélyez levonásokat.

Néhány megfigyelés azonban hasznos a rangidősséggel kapcsolatban: a legutóbbi jogszabályok (5053/2023. törvény, 33. cikk) szerint 2024. január 1-jétől az úgynevezett rangidős pótlást visszaállították a minimálbér részeként, amelyet a gazdasági válság miatt megszüntettek. Konkrétan a senioritási támogatás azt foglalja magában, hogy a minimálbért 3 év munka után 10%-kal emelik, a minimálbér maximális emelése pedig akár 30%-kal is lehet 9 év munka után.

A fenti juttatás visszaállítása az alábbi feltételek szerint történik:

• Minden alkalmazott munkatapasztalata, ahogyan azt 2012. február 14-én állapították meg, amikor a hároméves juttatás megadásának kötelezettségét felfüggesztették, 2024. január 1. után is folyamatosan halmozódik.

• Minden 2012. február 14. után felvett munkavállaló munkatapasztalata 2024. január 1-jét követő időszakra kezd kiszámítani: a 2012. február 14-től 2023. december 31-ig szerzett munkatapasztalatot nem veszik figyelembe a béremeléshez vagy a rangidős pótlék biztosításához.

• Ha a rendes fizetés meghaladja a törvényes minimálbért, a hároméves időszak teljesítésével és a rangidős pótlék visszaállításával járó emelések ellensúlyozzák a kifizetett összegek és a jogi díj közötti különbséggel. Ezért, ha egy alkalmazott teljes / végső bérkifizetése magasabb, mint a jogosult minimálbér és a jogosult rangidős pótlás, akkor annak kifizetése jogszerű

A rangidős pótlék visszaállítása a következőképpen szerepel: a) a 5053/2023-as törvény 33. cikke, "a munka fejlesztésére, az Európai Parlament és a Tanács 2019/1152. június 20-i irányelvének (EU) beépítésére, a digitális eljárások egyszerűsítésére és a digitális munkakártya fejlesztésére, a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium és a Munkaügyi Ellenőrzés működési funkciójának korszerűsítésére" és annak január 1-jétől történő bevezetésére 2024; és b) a Munkaügyi Minisztérium 88073/2023.10.6. számú körlevelével, amely "A 5053/2023-as törvény 33. cikkére vonatkozó pontosítások közlése "A magánszektorban végzett korábbi szolgálat díjazása és a munkavállalók jövedelmének korrektatása – a Minisztertanács 2012.28.28. számú határozatának 4. cikkének eltörlése" címmel.

A teljesség érdekében meg kell jegyezni, hogy a 4241/127/30-01-2019-es miniszteri döntés már visszaállította a 2019-es rangidős pótlás biztosítását, anélkül, hogy kötelezővé tette volna, ahogy azt törvény elfogadásával kellett volna végrehajtani.

• 4254/2014-es törvényPDFopens in new tab, "A görög gazdaság támogatására és fejlesztésére irányuló intézkedések a 4046.2012-es törvény és egyéb rendelkezések keretében".

• Miniszteri döntés No 4241/127/30-01-2019PDFopens in new tab

• 5053/2023-as törvényPDFopens in new tab

A minimálbér-meghatározásról szóló konzultációs folyamat részeként a KEPE rendszeres konzultációs jelentései "nemzeti minimálbérről szóló jelentéseknek" is tekinthetők.

A KEPE-nek legfrissebb jelentései:

• KEPE (2025), Tervezetes konzultációs jelentés a jelenleg törvényen meghatározott minimálbér és napi bér kialakításának folyamatárólPDFopens in new tab, (2025. február)

• KEPE (2024), Konzultációs jelentés tervezet a jelenleg törvényen meghatározott minimálbér és napi bér kialakításának folyamatárólPDFopens in new tab, (2024. március)

• KEPE (2023), Konzultációs jelentés tervezet a jelenleg törvényen meghatározott minimálbér és napi bér kialakításának folyamatárólPDFopens in new tab, (2023. február)

• KEPE (2022), Konzultációs Jelentés tervezet a jelenleg törvényen meghatározott minimálbér és napi bér kialakításának folyamatárólPDFopens in new tab, (2022. április)

• KEPE (2021), Konzultációs jelentés tervezet a jelenleg törvényen meghatározott minimálbér és napi bér kialakításának folyamatárólPDFopens in new tab, (2021. június)

2020-ban a minimálbérről szóló konzultáció nem zajlott a COVID-19 járvány miatt.

A minimálbér meghatározására vonatkozó éves konzultáció keretében a szociális partnerek tudományos intézetei, valamint a konzultációban részt vevő közintézmények és szervezetek jelentéseket és adatokat nyújtanak be a minimálbérről.

A 2024-es konzultációs folyamat keretében 2024 februárjában a résztvevők elvégezték és írásban benyújtották az úgynevezett "Jelentést a jelenlegi törvényes minimálbér értékeléséről". Analitikusan:

• OMED (2025) — A tanácsadó bizottság minimálbér-meghatározási eljárásának véleményePDFopens in new tab, 2025. február 7.

• Tudományos Bizottság (2025), A Tudományos Bizottság véleménye a törvényes minimálbér és a törvényes napi bér összegéről 2025-rePDFopens in new tab, 2025 február

• Bank of Greece (2025), Bank of Greece (2025) — A jelenlegi törvényes minimálbér és napi bér értékelésePDFopens in new tab, Athén, 2025 január

• ELSTAT (2025), A bérek szerkezete és elosztása felmérése (2022),opens in new tab Bérekopens in new tab, bérköltség-index (2024. 3. negyedév)PDFopens in new tab

• Közfoglalkoztatási Szolgálat (DYPA) (2025) DYPA jelentése a minimálbér meghatározási folyamatáról 2025opens in new tab, 2025. április

• IME GSEBEE (2025), IME GSEVEE (2025) — Jelentés a jelenlegi törvényes minimálbér és bér értékeléséről, annak becslések a jelenlegi gazdasági körülményekhez való alkalmazkodásárólPDFopens in new tab, (2025. január)

• INEMY ESEE (2025), INEMY ESEE (2025) — Memorandum a minimálbér meghatározásáról, beleértve a minimálbér és a napi bér értékelését az 5163/2024-es törvényPDFopens in new tab alapján, (2025. január)

• INSETE (2025), INSETE (2025) — Jelentés a hatályban lévő törvényes minimálbér és napi bér értékeléséről, valamint azok jelenlegi gazdasági körülményekhez való alkalmazkodásának értékelésérőlPDFopens in new tab (2025. január)

• IOVE (2025), IOVE (2025) — Értékelő jelentés a jelenlegi törvényes minimálbérrőlPDFopens in new tab, (2025. január)

• INSBE (2025), INSBE (2025) — Álláspontok és javaslatok a jelenleg törvényen elfogadott minimálbér értékelésérePDFopens in new tab, (2025 január)

• KEPE (2025), KEPE (2025) — A jelenlegi törvényes minimálbér és napi bér értékelésePDFopens in new tab (2025. január)

• OMED (2025), OMED (2025) — OMED jelentés a minimálbérről szóló konzultáció 2025-ösPDFopens in new tab fényében, (2025. január)

• Koinoniko Polykentro az ADEDY (Görög Köztisztviselői Konföderáció) tagja (2025), Jelentés a jelenlegi minimálbér értékeléséről Koinoniko Polykentro által az ADEDY (2025),PDFopens in new tab február 2025

• Görög Bank (2024), A jelenlegi törvényes minimálbér és napi bér értékelésePDFopens in new tab, Athén, 2024. február

• ELSTAT (2023), Sajtóközlemény — Bérköltség-index: 2023 harmadik negyedévéPDFopens in new tab, Pireus, (2023. december 15.)

• IME GSEBEE (2024), Jelentés a jelenlegi törvényes minimálbér és bér értékeléséről annak becsléseivel a jelenlegi gazdasági körülményekhez való alkalmazkodásárólPDFopens in new tab, (2024. február)

• INE GSEE (2024), Az INE GSEE javaslata a törvényi minimálbérre 2024-rePDFopens in new tab, (2024 február)

• INEMY ESEE (2024), Memorandum: A minimálbér meghatározása, a minimálbér és a napi bér értékelése a 4172/2013-as törvényPDFopens in new tab alapján, (2024. február 19.)

• INSETE (2024), Jelentés a hatályban lévő törvényes minimálbér és napi bér értékeléséről, valamint azok aktuális gazdasági körülményekhez való alkalmazkodásának értékeléséről. A 4172/2013. törvény 103PDFopens in new tab. cikke (2024 február) eljárásának megfelelően.

• IOVE (2024), Értékelő jelentés a jelenlegi törvényes minimálbérrőlPDFopens in new tab, (2024. február)

• OMED (2024), Az OMED jelentése a minimálbérről szóló konzultáció tekintetében (a 4172/2013-as törvény 103. cikke),PDFopens in new tab 2024. február 19.

• INSBE (2024), A Görög Ipari Szövetség (SBE) álláspontjai és javaslatai a jelenleg törvényen elfogadott minimálbér értékelésérePDFopens in new tab, Thesszaloniki, (2024. február)

• A 2024. évi minimálbér évi szóbeli konzultációjának jegyzőkönyvePDFopens in new tab, 2024. február 26. (ΠΡΑΚΤΙΚΑ ΠΡΟΦΟΡΙΚΗΣ ΔΙΑΒΟΥΛΕΥΣΗΣ ΚΑΤΩΤΑΤΟΥ ΜΙΣΘΟΥ ΕΤΟΥΣ 2024

• KEPE (2024), A jelenlegi törvényi minimálbér és napi bér értékelésePDFopens in new tab, (2024 február)

• SETE (2024), A Görög Turisztikai Vállalkozások Szövetségének (SETE) memoranduma a minimálbér meghatározásáról szóló konzultáció kontextusábanPDFopens in new tab, 2024. február 22. Υπόμνημα του Συνδέσμου Ελληνικών Τουριστικών Επιχει ρήσεων (ΣΕΤΕ) στο πλαίσιο της διαβούλευσης για τον καθορισμό του κατώτατου μισθού

• GSEVEE (2024), Memorandum in the context of the Minimum Wage Determination MechanismPDFopens in new tab, 23 February 2024 Υπόμνημα ΓΣΕΒΕΕ στο πλαίσιο του Μηχανισμού Καθορισμού του Κατώτατου Μισθού

• SEV (2024), Memorandum in the context of the consultation on the determination of the minimum wagePDFopens in new tab, 23 February 2024 'Υπόμνημα στο πλαίσιο της διαβούλευσης για τον καθορισμό του κατώτατου μισθού'

• ESEE (2024), Position memorandum on the Minimum WagePDFopens in new tab, 23 February 2024 'ΥΠΟΜΝΗΜΑ ΘΕΣΕΩΝ για τον Κατώτατο Μισθό'

Tudományos tanulmányok

• Andriopoulou, E., Karakitsios Α., (2022), Munkanélküliségi átmenetek és a minimálbér szerepe: a válság előtti időszaktól a válságig és helyreállításigopens in new tab. IZA Munkaügyi Politika Folyóirat 12 (1).

• Andriopoulou E., Karakitsios A., (2021), Munkanélküliségi átmenetek és a minimálbér szerepe: a válság előtti időszakból válságig és helyreállításig (Athén Gazdasági és Üzleti Egyetem),PDFopens in new tab Munkapapírok sorozat, 2021. november 21-16.

• Antonopoulos C., Anyfantaki S., Balfoussia H., Kosma T., Papapetrou E., Petroulakis F., Petroulas P. és Zioutou P., (2022), A görög munkaerőpiac a járvány előtt és után: lazaság, szűk és készségbeli páratlanságPDFopens in new tab, Bank of Greece, Economic Bulletin, Νο. 56, december.

• Antonopoulou M.G., (2021), Minimálbér Görögországban és Dél-Európában: Egy új modell felé a munkaügyi kapcsolatok alakítására, Társadalmi Kohézió és Fejlődés 14 (1) 33-47. oldal.

• Bechlioulis, A., Chletsos Μ., (2021), A minimálbér-reformok megkülönböztetett hatásai a munkanélküliségi bizonyítékokra a görög munkaerőpiacrólPDFopens in new tab, MPRA Paper 109327. Müncheni Egyetemi Könyvtár.

• Georgiadis A., Kaplanis I., Monastiriotis V., (2017a), A minimálbér hatása a munkaerőpiacon: mítoszok és valóságokPDFopens in new tab, Institute of Alternative Policies (ENA)

• Georgiadis A., Kaplanis I., Monastiriotis V., (2017b), A minimálbérek hatása a foglalkoztatásra: meglévő bizonyítékok és a görögországi érvPDFopens in new tab, Institute of Alternative Policies (ENA) (2017. május)

• Nikos Poulantzas Intézet (2022. november), Minimálbér: Dolgozni élünk, nem azért, hogy éljünk. A munkavállalók észlelésének és tapasztalatainak vizsgálataPDFopens in new tab, a kutatási tervezésért és elemzésért felelős, Dr. Constantine Theodorides.

• Kakoulidou Th., Konstantinou P., Moutos Th., (2018), A minimálbér alatti reform Görögországban és a Munkás-Munkás helyettesítési hipotézisopens in new tab, Cesifo munkapapír No. 7273, 4. kategória: Munkaerőpiacok.

• Karamanis K., Beneki Ch., Ioakimides M., (2018), Görög munkaerőpiac: a minimálbér és a munkanélküliség értékelése a 2000-2017 közötti időszakbanopens in new tab, Journal of International Studies, 2018.11., 93-105. oldal

• Maniatis, A, Basiakos, I., (2023), Az alapvető szükségletek költségvetése mint megélhetési bérPDFopens in new tab, INE GSEE kiadó, Athén.

• Missos, V., (2021). Hogyan változott a kereseti egyenlőtlenség az új minimálbér bevezetése után GörögországbanPDFopens in new tab, KEPE Greek Economic Outlook, 44. szám, 2021, 50-53. o.

• Nicolitsas Daphne, (2024), A minimálbér Görögországban: Áttekintés az intézményi jellemzőkről, fejleményekről és hatásokról 1975 és 2023opens in new tab között, kiadta: De Gruyter Oldenbourgopens in new tab, 2024. október 15.

• Roupakias, S., (2022). Görögország nemzeti minimálbérének foglalkoztatási és elosztási hatásaiopens in new tab, MPRA Paper 114244, Müncheni Egyetemi Könyvtár.