Minimálbér Magyarországon

• Munkaügyi törvénykönyv (2012-es I. törvény)opens in new tab

• 426/2025-ös kormányzati rendelet (XII.23)opens in new tab

2024 októberében jelentős változásokat vezettek be a minimálbér-szabályokban. A 308/2024-es kormányrendelet (X. 24.) "A kötelező minimálbér és a garantált minimálbér konzultációjának részletes szabályairól, valamint bizonyos kormányzati rendeletek módosításáról az Európai Parlament és a Tanács 2022/2041-es 2022/2041-es irányelvének átültetésére vonatkozóan az Európai Unióban garantált minimálbérről" több módosítást tartalmaz. A legfontosabb változások a következők:

• tisztázza a VKF jogi státuszát, mint minimálbér-tárgyalások fórumát; a partnerek (munkáltatók, munkavállalói képviselők és kormány) jogai és kötelezettségei

• meghatározza azokat a kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni a minimálbér meghatározásakor.

• meghatározza a minimálbér-tárgyalások pontos eljárását és feltételeit

• kimondja, hogy a minimálbérnek az átlagos normál bruttó bér 50%-át kell kitűznie

Az éves minimálbért a Versenyképességi Szektor és a Kormány háromoldalú Állandó Tanácsadó Fóruma (VKF) tárgyalja meg. A VKF-et 2012-ben hozták létre. Tanácsadó testületként működik, amely megfelel a minimálbér-irányelv követelményeinek.

A VKF tagjai a kormány, három szakszervezeti konföderáció és három fő munkáltatói szervezet. A VKF tagjait 2012-ben nevezték ki azzal az elvvel, hogy ők a legnagyobb szervezetek mindkét oldalon.

Szakszervezetek:

• Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA)

• Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ)

• Munkástanácsok Nemzeti Szövetsége (MOSZ)

Munkáltatói szervezetek:

• Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Szövetségek Nemzeti Szövetsége (ÁFEOSZ-Coop Szövetség, KÉSZ)

• Munkáltatók és iparosok Nemzeti Konföderációja (MGYOSZ)

• Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

A VKF tagsága megalapítása óta változatlan maradt. Az éves minimálbérre a VKF törvényei hivatkoznak. Az eljárási szabályzat 3.b) pontja kimondja, hogy a VKF tagjainak egyeztetniük kell és egyeztetniük kell "a versenyképes szektorban dolgozók jövedelmét érintő kormányzati intézkedésekről (kötelező minimálbér, garantált minimálbér, bérkiegészítések) [...]'

A Munkaügyi Törvénykönyv 153. cikke előírja a minimálbér meghatározását, de nem említi a VKF-et. Ehelyett kimondja, hogy "a kormány rendelettel határozza meg a minimálbért, a Nemzeti Gazdasági és Szociális Tanáccsal (NGTT) való egyeztetés után". Valóban, az NGTT minden évben megvitatja a minimálbér emelésének elveit, de nem dönt a minimálbér emelésének mértékéről. És nem is képes erre, hiszen nemcsak a társadalmi partnereket, hanem az akadémiát, egyházakat, művészeteket és civil szervezeteket is képviseli.

2024-ig a VKF-et nem szabályozták törvény. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (Gazdaságfejlesztési Minisztérium, GFM) szervezeti és működési szabályaiba került.

A 308/2024-es kormányzati rendelet (X. 24.) Az 1. cikk (1)] a VKF-et jelöli ki a minimálbér-tárgyalások fórumának, egyértelmű jogi alapot teremtve a minimálbér-tárgyalásokhoz. A VKF tevékenysége, tagsága és mandátuma nem változott, csak jogi státusza változott.

Az éves minimálbér meghatározásának elvei mind a képzett ('szabványos'), mind a képzett (garantált') munkavállalók számára nem változtak. A Munkaügyi Törvénykönyv 153. cikke a kormánynak jogkört ad a minimálbér meghatározására, miután megegyeztették a szociális partnerekkel. A minimálbér főként a munkáltatók és a munkavállalói szervezetek között tárgyalnak a VKF keretében. Ha a szociális partnerek megállapodásra jutnak, a kormány a rendelettel történő módosításkor köti a társadalmi partnerek megállapodásával elért szintet. Ha a szociális partnerek nem érnek megállapodást, a kormány egyoldalúan meghatározhatja a minimálbér szintjét. Ez azonban az elmúlt 13 évben nem történt meg.

A kormány megközelítése a minimálbér tárgyalásához az elmúlt években változatos. Évek voltak (például 2022-ben), amikor a kormány konkrét javaslattal érkezett a tárgyalásokra (amelyet a szociális partnerek elfogadtak), és évek is, amikor a kormány egyáltalán nem avatkozott be, annak ellenére, hogy a szociális partnerek nem sikerült megállapodásra jutni. Például 2020-ban a minimálbér csak a következő év februárjában lépett hatályba (2021). 2023-2025-ben a szociális partnerek időben megállapodásra jutottak, és a vonatkozó kormányzati rendeletet decemberben közölték a Magyar Köznapban.

A 308/2024-es törvény a minimálbér megállapításának eljárására vonatkozó alábbi szabályokat szabályozza

4. cikk A VKF-ben egy döntés vagy megállapodás megköveteli a munkáltatói és munkavállalói szervezetek képviselőinek többségének egyetértését mindkét oldalon, valamint a kormány képviselőjének egyetértését.

Az 5. cikk kimondja, hogy a miniszter minden év szeptember 30-ig kezdeményezi a VKF Megfigyelő Bizottságának első ülését a következő évi kötelező minimálbérről és a garantált minimálbérről szóló konzultáció céljából, és egyidejűleg elküldi a legfrissebb adatokat és előrejelzéseket a makrogazdasági mutatókról a VKF tagjainak. Ezeket a mutatókat a következő fejezet táblázatában soroljuk fel.

6. cikk: Az első konzultációs ülést a következő év minimálbéréről és garantált minimálbéréről minden év október 15-én kell megtartani.

7. cikk (1): A tagok igyekeznek lezárni a következő évi minimálbérről és a garantált minimálbérekről szóló konzultációt azzal, hogy minden év december 1-jéig megtartják a szükséges számú ülést.

7. cikk (2): Ha az 1. bekezdésben meghatározott határidőt túllépik, a konzultációt a következő év minimálbérének és garantált minimálbérnek a megállapodás napján kell lezárni.

8. cikk (1) A VKF minden naptárévben felülvizsgálja a törvényes minimálbér és a garantált minimálbér összegét, de azokat egy naptári éven belül is felülvizsgálhatja.

8. cikk (2) Az 1. bekezdésben említett naptári év során történő felülvizsgálat esetén a miniszter biztosítja a konzultációra rendelkezésre álló makrogazdasági adatokat.

8. cikk (3) Ha a VKF úgy dönt, hogy a törvényes minimálbér és a garantált minimálbér mennyiségét a naptári évben emeli, a kormány 30 napon belül rendeletben határozza meg az emelés összegét és hatálybalépésének dátumát.

A Munkaügyi Törvénykönyv (153. cikk § 3) szerint a minimálbér meghatározásakor "figyelembe kell venni a nemzeti munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, a gazdasági szektorok és földrajzi területek munkaerőpiaci helyzetét". Ez azt mutatja, hogy a törvény nem zárja ki az ágazati vagy regionális minimálbérek kiszabását, de a gyakorlatban ezek a bértípusok soha nem kerülnek meghatározásra. Ami a gazdasági mutatókat illeti, a törvény megfogalmazása nagyon széles.

2016-ban a szociális partnerek hatéves háromoldalú bérmegállapodást írtak alá, amely meghatározta az éves minimálbér emelésének mechanizmusát 2022-ig (az átlagos béremelés, a bruttó hazai termék (GDP) növekedése és a szociális hozzájárulás adó csökkentése alapján). Azonban néhány év után ezt megszüntették a gazdasági mutatók kahézmas fejlődése miatt (például a COVID hatása). De a megállapodásból megmaradt a szociális hozzájárulás adó éves csökkentése, amelyet a kormány 2022-ig tartott. Ebben a hat évben a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulások (magyarországon: társadalombiztosítási adó) a bruttó bér 27%-áról 13%-ára esett.

A minimálbérről szóló konzultációban tárgyalt gazdasági változók az adott év gazdasági helyzetének jellemzőitől függtek. 2020-ig, az alacsony infláció időszakában, a fő mérföldkék az átlagos bérek és a gazdasági növekedés voltak. 2021-ben, a COVID-19 járvány miatti gazdasági visszaesés évében, a fő dilemma a munkáltatók fizetésemelésének képessége volt. 2022-ben és 2023-ban (amelyet rendkívül magas infláció jellemez) a cél a minimálbér valós értékének megőrzése volt. Ez átterelte a fókuszt az inflációs előrejelzésre. 2025-ben ismét a gazdasági helyzetre fókuszáltak a tárgyalások. 2025-ben a magyar gazdaság három éve stagnált, miközben az infláció jelentősen visszaesett.

A 308/2024. (X. 24.) kormányzati rendelet 9. cikke kimondja, hogy a VKF határozza meg a törvényes minimálbér és a garantált minimálbér összegét a következő célok figyelembevételével: tisztességes életszínvonal elérése, a munka közbeni szegénység csökkentése, a társadalmi kohézió és a társadalmi konvergencia előmozdítása, valamint a nemek közötti bérkülönbség csökkentése.

A következő alapvető elveket kell figyelembe venni a minimálbér és a garantált minimálbér összegének és hatókörének meghatározásakor, ahogyan azt a 308/2024-es törvény 10. cikke tartalmazza:

a) a Munkaügyi Törvénykönyv rendelkezései. A Munkaügyi Törvénykönyv 153. cikkének (3) bekezdése (a nemzeti munkaerőpiac jellemzői, a nemzetgazdaság helyzete, a gazdasági szektorok és földrajzi területek munkaerőpiaci helyzete,

b) a törvényes minimálbér vásárlóereje, figyelembe véve az életköltségeket,

c) a bérek általános szintje és elosztása,

(d) a bérnövekedési ütem,

(e) a nemzeti termelékenység hosszú távú szintjei és trendjei.

A 308/2024-es törvény 5. cikke értelmében a kormány szeptember 30-ig a következő makrogazdasági adatokat és előrejelzéseket adja a tárgyaló felek számára.

Csak ezek az öt kritérium szerepel a törvényben, ahogy az első oszlopban szerepelnek, tisztázás nélkül. A második oszlop azt mutatja, hogyan értelmezik és meghatározzák ezeket a mutatókat a tárgyaló felek részéről.

A tárgyalások idején a fent felsorolt adatok az aktuális év különböző időszakaira vonatkoznak: a GDP és a termelékenység adatai az év első három negyedévére vonatkoznak, míg az infláció, foglalkoztatás és béradatok általában az első 8-9 hónapra vonatkoznak. Az előrejelzéseket a kormány és a nemzeti bank biztosítja, de a társadalmi partnerek gyakran vitatkoznak független elemzők előrejelzéseivel is.

A minimálbérek meghatározásakor a felek nyilvánvalóan a következő év makrogazdasági előrejelzéseire koncentrálnak, de figyelembe veszik a középtávú trendeket is.

2024 novemberében a szociális partnerek 3 éves minimálbér-megállapodást kötöttek. E megállapodás értelmében a minimálbér 2025-ben 9%, 2026-ban 13%-kal, 2027-ben pedig 14%-kal emelkedik. A minimálbér-emelések reális gazdasági feltételei 2026-ban és 2027-ben a következők, százalékban éves szinten érthetőek.

A megállapodás kimondja, hogy ha a mutatók eltéréseinek aritmetikai összege meghaladja az egy százalékpontot, akár pozitívan, akár negatívan, az év első három negyedévének átlagos tényleges adatai alapján, akkor a VKF tagjai újratárgyalják a minimálbér emelési ütemét 2026-ra és 2027-re.

A megállapodásban a kormány megállapodott abban, hogy a munkáltatóknak a múlt évi minimálbér után annyi alkalmazott számára kell fizetniük a szociális hozzájárulási adót, amennyit 2024. szeptember 1. és november 15. között megkaptak. Ugyanez 2026-ban és 2027-ben is így volt, amikor a munkáltatóknak szociális hozzájárulási adót kellett fizetniük, amely mindkét évben megegyezett az előző évi minimálbér szintjével. A lehetőség kihasználásához a vállalatoknak 2024 végéig be kellett nyújtaniuk a jelentkezést. Néhány vállalat (kb. 6 000) nyújtott be ilyen pályázatot.

2025 első három negyedévében a tényleges makrogazdasági adatok eltértek a hároméves megállapodásban meghatározott adatoktól. A bruttó névleges jövedelmek növekedése nagyjából megfelelt a várakozásoknak (9,1%), de a gazdasági növekedés (0,3%) jelentősen alacsonyabb volt a vártnál, az infláció pedig magasabb (4,6%). A magyar gazdaság lényegében három éve stagnált. A mutatók közötti különbségek aritmetikai összege mínusz 1,4 százalékpont volt.

Az 1 százalékpontnál nagyobb különbség miatt a felek újra kellett tárgyalniuk az éves minimálbér-megállapodást. Végül megállapodtak a standard minimálbér 11%-os növelésében és a garantált minimálbér 7%-os növelésében 2026. január 1-jétől.

A 308/2024-es kormányrendelet 11. cikke kimondja, hogy a szociális partnereknek törekedniük kell annak érdekében, hogy a törvényi minimálbér elérje a Központi Statisztikai Hivatal előző évi adatai alapján számított átlagos bruttó jövedelmet 50%-a. Ez tehát tekinthető az indikatív referenciaértéknek, bár a törvény nem hivatkozik rá így.

A rendelet nem tűz ki határidőt arra, hogy a minimálbér elérje az átlagos normál bruttó bér 50%-át, csak azt mondja, hogy ez legyen a jövőben célpont.

A törvényes minimálbér minden munkásra vonatkozik Magyarországon, beleértve az önfoglalkoztatókat is. Az egyetlen kivétel a közalkalmazottak, akik körülbelül a minimálbér felét kereshetik (2024-ben körülbelül 65 000 fő), és számuk csökken, ahogy a közalkalmazottak egyre inkább bevonódnak a szabad munkaerőpiacba.

A részmunkaidős dolgozók arányos minimálbért kapnak (a heti, napi és órabért is törvény szabályozza).

Darabfizetés vagy más teljesítményalapú bér esetén a teljesítménykövetelményt olyan szinten kell meghatározni, hogy a 100%-os teljesítménykövetelmények teljesítése esetén a bér legalább a törvényben meghatározott minimálbért éri el (a 2012-es Munkaügyi Törvénykönyv I. törvényének 138. cikk 5. cikke). Ez azt jelenti, hogy legalább elméletben a teljesítmény alapján fizetett munkavállalók bérei a minimálbér alá eshetnek – ha nem érik el a teljesítménykövetelmények 100%-át. Konkrétabban, a Munkaügyi Törvénykönyv 138. cikkének (6) bekezdése kimondja, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik kizárólag a teljesítmény alapján jutalmaznak, kötelező egy minimálbért meghatározni, amely legalább az alapbér felének felel meg (ezt a szabályt teljes munkaidős egyenértékű feltételekkel kell szánni)

A törvényi minimálbér változatai Magyarországon nincs olyan alminima, amely a törvényes minimálbérhez kapcsolódik. Csak az előző pontban említett közalkalmazottak kereshetnek kevesebbet a törvényes minimálbérnél. A közalkalmazottak bérét a kormány évente egyoldalúan határozza meg.

Kétféle minimálbér létezik: a "standard" minimálbér és a "garantált" minimálbér, utóbbi a legalább középiskolai végzettséggel rendelkezőkre vonatkozik, és 2006-ban vezették be. A garantált minimálbér körülbelül 25-30%-kal magasabb, mint a szokásos minimálbér.

Az elmúlt években többször is felmerült a javaslat a két minimálbértípus egyesítésére. Ezt igazolná azzal is, hogy a standard minimálbéren dolgozók száma folyamatosan csökken (2024-ben 230 000 ember dolgozott a minimálbéren, 414 000 a garantált minimálbéren). A két alkalmazott között keresett alkalmazottak 17%-át (782 000) érinti a törvényes minimálbér emelése.

Eddig nem született megállapodás, de az utóbbi években a szokásos minimálbér többet emelt, mint a garantált minimálbér, ami csökkentette a két minimálbértípus közötti szakadékot. Néhány szakszervezet ellenzi a két minimálbér közelítését, azzal érvelve, hogy ez hátrányba hozza a képzett munkavállalókat a képzett munkavállalókkal szemben, ami esetleg elbátorítja az oktatásban való részvételt.

A törvényes minimálbér évente 12 havi fizetést tartalmaz, plusz havi bónusz nélkül. Minden évben egy kormányzati rendelet a minimálbérről részletesen szabályozza a havi, heti, napi és óradíjat. A napi díj 8 óra, a heti díj 40 óra, a havi díj pedig egy naptári hónapra.

Ha a napi munkaidő kevesebb (vagy több) nyolc óránál, a napi bért csökkenteni (vagy növelni) kell csökkenteni (vagy növelni) az óránkénti minimálbérrel.

A kormány éves minimálbér-rendeletei nem tartalmaznak levonásokat vagy bónuszokat. A Munkaügyi Törvénykönyv 153. cikke további juttatásokat sem tartalmaz. Az egyetlen feltétel, hogy a munka díjának el kell érnie a törvény által meghatározott minimálbért.

Egy minimálbérű munkavállaló ugyanúgy jogosult túlórára és szabadsági juttatásokra, mint bármely más munkavállaló. Ebben az időszakban a napi vagy óradíjas minimálbért ugyanazzal a szorzóval kapják, mint a nem minimálbér-alapú dolgozók. A törvény nem említ semmilyen 'szállás és szállás' rendelkezést, ami azt jelenti, hogy a minimálbér-keresőket ugyanúgy kezelik, mint más alkalmazottakat.

Nincs rendszeres jelentés a minimálbér fejlődéséről Magyarországon, amely a minimálbér-emelések hatásának elemzését vizsgálja, mivel nincs kifejezetten a minimálbér fejlődésével foglalkozó szervezet. Csak független kutatók által készített alkalmi tanulmányok léteznek.

• Balatoni, A. (2020), ' A hazai minimálbér szintje megfelel gazdasági fejlettségünknekPDFopens in new tab '. ('A hazai minimálbér szintje megfelel gazdasági fejlődésünknek') Magyar Nemzeti Bank. November 18.

• Gallai, S., Tóth, M.B. (2022), ' Kinek fáj a minimálbér-emelés?' (Kinek fáj a minimálbér-emelés?opens in new tab ) Corvinák, január 14.

• Gáspár, A., Reizer, B. (2023), Újabb hozzászólás az ismét elmaradt minimálbérvitához (Egy újabb megjegyzés a késleltetett minimálbérvitához). Közgazdasági Szemle LXX. ÉVF., 2023. április (365–380. o.) https://www.kszemle.hu/tartalom/cikk.php?id=2116opens in new tab

• Gyulavári, T., Kártyás, G. (2023). A Kollektív szerződéses lefedettség csökkenése Magyarországon 2012-23. (A kollektív tárgyalások lefedettségének csökkenése Magyarországon 2012-23-ban). Friedrich Ebert Stiftung, Budapest. https://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/20640.pdfPDFopens in new tab

• Köllő, J. (2021), ' Nálunk minden fordítva történtopens in new tab ' (Nálunk minden fordítva volt), Magyar Narancs, október 11.

• MKIK-GVI (2024), A minimálbér és a garantált minimálbér emelésének hatása a hazai vállalkozásokraPDFopens in new tab. Gyors elemzés – 2024. november 21.

• Molnár, D., Regős, G., (2023), A minimálbér emelés mint gazdaságpolitikai eszköz (Minimálbér emelése mint gazdaságpolitikai eszköz), Polgári Szemle, 2023/1-3, 13-30. o. ' A minimálbér emelés, mint gazdaságpolitikai eszközPDFopens in new tab '

• Nábelek, F. (2022), A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok, bérváltozások – 2022PDFopens in new tab (Business responses to minimum wage and guaranteed minimum wage emelések, bérváltozások – 2022), MKIK-GVI, Gazdasági és Vállalkozási Kutatóintézet, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamará, Budapest.

• Pogátsa, Z. (2022), ' Az európai minimálbérre még éveket kell várniopens in new tab ' (Az európai minimálbér még évek múlva van'), Novekedes.hu, június 20.

• Sipka, P., Zaccaria, M. L. (2022), Tisztességes munkáért méltányos bérezés kontra versenyképesség – az európai minimálbér-irányelv jelentősége és várható hatásaiopens in new tab. (Méltányos fizetés a méltányos munkáért versus versenyképesség – az európai minimálbér-irányelv jelentősége és várható hatásai). Munkajog. 2022/4. 1-8. o. 2022 decembere. Tisztességes munkáért méltányos bérezés kontra versenyképesség – cikk linkopens in new tab

• Scharle, Á., Váradi, B., Krekó, J. (2022a), ' Mire és hogyan hat a minimálbér-emelés?opens in new tab ' (Mit és hogyan befolyásol a minimálbér-emelés?) G7 EKONOMI, december 10.

• Scharle, Á., Váradi, B., Krekó, J, (2022b), Mire nem jó a minimálbér-emelés?opens in new tab (Mire nem jó a minimálbér-emelés?) G7 EKONOMI, december 14.

• Virovácz, P. (2021), ' A túl magas minimálbér árát végül a háztartások fizetikopens in new tab ' (A háztartások végül fizetik a túlzottan magas minimálbér árát), Portfolio.hu, június 23.