Minimálbér Szlovéniában
Information for this page was compiled during December 2025 and early 2026. Most Member States had already transposed the EU minimum wage directive at this point. Those that had not yet fully completed transposition or where the information was not yet publicly available include Bulgaria, Cyprus, Luxemburg, Poland and Portugal. These profiles will be updated consecutively as the information becomes available. Users are invited to contact our experts on minimum wage if they are aware of changes.
Ez a profil bemutatja, hogyan szabályozzák és szabják meg a minimálbért Szlovéniában. Ez háttérinformációként olvasható az Eurofound minimálbér-meghatározásról szóló éves felülvizsgálatához. Szlovéniában törvényes minimálbér (minimalna plača) van, amely általánosan alkalmazható.
A szlovén minimálbér-törvény (4. és 6. cikk) szerint a szociális partnereket (munkáltatói szervezeteket és szakszervezeteket) meg kell egyeztetni a minimálbér és annak éves indexálása előtt is. A konzultációk általában a létrehozott háromoldalú fórumon, a Gazdasági és Szociális Tanácsnak (ESS) belül zajlanak.
Az ESS-ben képviselt munkáltatói szervezetek: a Szlovénia Munkáltatóinak Szövetsége (ZDS), a Szlovénia Kereskedelmi és Ipari Kamara (GZS), a Szlovénia Kézműves és Kisvállalkozások Kamarája (OZS), a Szlovéniai Kézműves és Kisvállalkozások Munkáltatóinak Szövetsége (ZDOPS), valamint a Szlovén Kereskedelmi Kamara (TZS).
Az ESS-ben képviselt szakszervezetek közé tartozik a Szlovénia Szabad Szakszervezetek Szövetsége (ZSSS), a Szlovénia Szakszervezetei Konföderációja (PERGAM), a Szlovénia 90-es Szakszervezeti Konföderáció, a Szlovénia Új Szakszervezetek Konföderációja - FÜGGETLENSÉG, a Szlovén Szakszervezetek Szövetsége - ALTERNATIVE, a Szlovénia Szakszervezetei SZOLIDARITÁSA és a Szlovénia Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSJS).
A konzultációk is tarthatók ad hoc alapon a Munkaügyi Minisztérium meghívására, nem feltétlenül az ESS-en keresztül (ebben az esetben a meghívott szociális partnerek általában ESS tagok).
Az EU 2022/2041-es irányelv 6. cikkének (5) bekezdésével összhangban a megfelelő minimálbérekről a Gazdasági és Szociális Tanács (ESS) hivatalosan 2024 szeptemberében lett kijelölve tanácsadó testületté, amely a törvényes minimálbérekkel kapcsolatos kérdésekben tanácsadásért felelős az irányelv végrehajtása érdekében. Ez a megnevezés folytatta a meglévő gyakorlatot, mivel az ESS már korábban is a fő háromoldalú konzultációs fórumként szolgált, összetételében vagy eljárási szabályaiban nem változtatás történt.
A minimálbér szintjét a megélhetési költségek minimálfogyasztása alapján határozzák meg. A Szociális Támogatási Kifizetésekről szóló törvény (ZSVarPre, 8. cikk) szerint a szociális jólétért felelős minisztériumnak legalább hatévente hasonló módszertant kell meghatároznia a minimáléletköltséget.
Egy hasonló módszertani 2009-ben definiáltak egy felmérésben a minimális megélhetési költségekről (Stropnik et al., 2009). A mű a korábbi kutatásokra épít ugyanezen a témában, különösen Stanovnik és Stropnik (1998) kutatásaira. Ezt követően 2017-ben ismét alkalmazták (Stropnik et al., 2017). A módszertan Ernst Engel törvényén alapul, amely szerint a háztartási jólét az élelmiszer-kiadások teljes háztartásfogyasztási részéből következtethető (Stropnik, 1997). A legfrissebb minimállakhatási költségszámítást 2025-ben végezték, amelyet a Gazdasági Kutatóintézet (Kump et al., 2025) jelentésében tettek közzé.
A minimálbért általában évente egyszer módosítják. A munkáért felelős miniszter dönt el, miután egyeztetést tett a szociális partnerekkel. Bár ezek a konzultációk jogilag kötelezőek, azok eredménye nem kötelező érvényű, mivel a miniszter eltérhet a szociális partnerek javaslataitól. A módosított minimálbért a Szlovénia Köztársaság Hivatalos Közjegyében legkésőbb az idei év január 31-ig teszik közzé, és visszamenőleg alkalmazandó a január 1-től végzett munkára.
Szociális segély-kifizetésekről szóló törvényopens in new tab (ZSVarPre, 61/10, 40/11, 14/13, 99/13, 90/15, 88/16, 31/18, 73/18, 196/21 – ZDOsk és 84/23 – ZDOsk-1)
Stanovnik, T. és Stropnik, N. (1998). Raziskava o minimalnih življenjskih stroških (Tanulmány a minimális megélhetési költségekről). Gazdaságkutató Intézet, Ljubljana.
Stropnik, N. (1997). Revščina v Sloveniji: posledica ekonomske tranzicije (Szegénység Szlovéniában: a gazdasági átmenet következménye). A Felsőoktatási Támogató Program Kutatási Támogató Programja által finanszírozott kutatási projekt végső jelentése. Ljubljana.
Stropnik, N., Gregorič, M., Gabrijelčič Blenkuš, M., Rozman, U., Bočkaj, B. és Dobrila, I. (2009). Minimalni življenjski stroški (Minimum living costs). Gazdaságkutató Intézet, Ljubljana.
Stropnik, N., Gregorič, M., Gabrijelčič, Blenkuš, M., Robnik, M. és Švab, A. (2017). Minimalni življenjski stroški (Minimum living costs). Gazdaságkutató Intézet, Ljubljana.
Stropnik, N. (2022). Minimalni življenjski stroškiPDFopens in new tab (Minimum living costs). Gazdaságkutató Intézet, Ljubljana.
Kump, N., Bartolj, T., Gregorič, M., Škrlj, M., Fajdiga Turk, V., Valenčič, E., és Gabrijelčič Blenkuš, M. (2025). Izračun minimalnih življenjskih stroškov: končno poročilo o izračunuPDFopens in new tab (Calculation of minimum living costs: final report). Gazdaságkutató Intézet, Ljubljana.
A Szlovénia minimálbér-meghatározásának törvényi kerete az éves inflációhoz való indexelést kombinálja a minimális megélhetési költségek egyértelmű hivatkozásával.
A Minimálbér-törvény előírja, hogy a bruttó minimálbért a minimálbér a minimálbér alapján határozzák meg. A nettó minimálbért a minimum megélhetési költségek 120%-tól 140%-a között kell meghatározni, amelyeket legalább hatévente számítanak ki. Ezen túlmenően a törvény előírja, hogy a minimálbért évente legalább az előző év inflációjának megfelelően módosítják (az előző év decembere / az azt megelőző év decembere). Ezért az éves fogyasztói árak indexálása mellett a minimálbért is módosítják, hogy megfeleljenek a minimális életköltségek kritériumának. A törvény lehetővé teszi az általános bértrendek, gazdasági körülmények vagy gazdasági növekedés, valamint a foglalkoztatási trendek mérlegelését is. Azonban ezek a tényezők nem kötelező érvényűek és nem kötelező a mérlegelésük.
Bár az inflációra való indexálás a Minimálbér-törvény 2010-es elfogadása óta létezik, a minimális lakhatási költségekre vonatkozó egyértelmű hivatkozást 2018-ban elfogadott módosítások vezették be, és 2021 óta érvényben van. Azóta nem vezettek be lényegi változásokat a minimálbér-meghatározásban.
Criterion | How is this defined/operationalised? | Regulation or practice |
Growth in consumer prices | Year-on-year growth in consumer prices in December of the previous year. | Minimum Wage Act (Official Gazette, number 13/10, 92/15 in 83/18, art. 3(2) and 5). |
Overall wage growth | Not specifically defined | Minimum Wage Act (Official Gazette, number 13/10, 92/15 in 83/18, art. 3(2)). |
Economic conditions /economic growth | Not specifically defined | Minimum Wage Act (Official Gazette, number 13/10, 92/15 in 83/18, art. 3(2)). |
Employment growth | Not specifically defined | Minimum Wage Act (Official Gazette, number 13/10, 92/15 in 83/18, art. 3(2)). |
Nincs egyetlen indikatív numerikus referenciaérték az megfelelőség értékelésére. Szlovéniában a megfelelőség értékelése elsősorban a minimálbér-meghatározásra épül, amelyek a minimálbér meghatározásának fő nemzeti mutatóját jelentik. Támogató és kontextuális szempontból olyan mérföldkőpontokat is figyelembe vehetnek, mint a medián bér 60%-a és az átlagbér 50%-a. Ezek az indikátorok azonban nem kötelezőek, és másodlagos szerepet játszanak a minimális lakhatási költségekhez képest.
A minimálbér minden olyan munkavállalóra vonatkozik, akinek hivatalos munkaszerződése van, mentesség nélkül. A részmunkaidős alkalmazottak esetében a minimálbért arányosan számítják ki.
A jogszabály egyetlen törvényes minimálbért biztosít. Nincsenek minimális vagy magasabb díjak, amelyek bizonyos munkavállalói kategóriákra vonatkoznának. A minimálbér minden teljes munkaidős alkalmazott számára ugyanaz.
A minimálbér az a havi összeg, amelyet egy teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló fizet hivatalos munkaszerződés alapján. A teljes munkaidőt általában heti 40 óra tűzik ki; azonban a rövidebb munkaidő (azaz 36-39 óra) egyenértékű lehet a teljes munkaidővel, amennyiben ezt törvény vagy kollektív szerződés szabályozza. A munkavállalók évente 12 havi törlesztőrészletre jogosultak. Ezen felül a munkáltatóknak törvényileg kötelező éves szabadsági juttatást kell fizetniük. A szabadságtámogatás konkrét összegeit ágazati kollektív szerződések határozzák meg; Ha ezek a megállapodások magasabb összegeket biztosítanak, a munkáltatóknak be kell tartaniuk ezeket a feltételeket. A Munkaviszonyi Törvény értelmében a szabadság nem lehet alacsonyabb a törvényes minimálbérnél, és legkésőbb a jelen naptári év július 1-jéig kell kifizetni. 2025 decemberétől a munkavállalók jogosultak egy új, törvényi juttatásra – téli juttatásra –, amely a törvényes minimálbér 50%-át teszi ki.
A 2016. január 1-jén hatályba lépett Minimálbér-törvény módosításával a minimálbér definíciója frissült. A túlórázás mellett három plusz plusz plusz kiegészítőt is kizártak a minimálbérből; Nem számítanak bele a minimálbérbe, de ezen felül kell fizetni. Ezek a plusz kifizetések voltak az éjszakai munka juttatás, a vasárnapi munkajuttatás, valamint a közünnepi és törvényes szabadnapokon végzett munka juttatása. Egy további módosítás, amely 2020. január 1-jétől lép, kizárta az összes megmaradt plusz kivonást a minimálbér definíciójából. Ezeket a juttatásokat törvények, egyéb szabályozások vagy kollektív szerződések, valamint a fizetés és az üzleti teljesítményért történő kifizetés teljesítményhez kapcsolódó komponense határozzák meg, ahogyan azt a kollektív szerződés vagy munkaszerződés egyezteti meg. A szabadság- és téli juttatások sem számítanak bele a minimálbérbe. A munkavállalók évente egyszer jogosultak ezekre a juttatásokra, ahogy azt a törvény előírja.
Szlovéniában nem jelennek meg rendszeres nemzeti jelentések a minimálbér-meghatározásról. Ugyanakkor a Gazdasági Kutatóintézet egy sor tanulmányt készített a minimális lakhatási költségek becslésére, amelyek fontos referenciapontot jelentenek a minimálbér szintjének és megfelelőségének meghatározásában Szlovéniában. Kump és munkatársai (2025) legfrissebb tanulmánya frissített becsléseket adott a bevált nemzeti módszertan alapján. Az alábbiakban a korábbi jelentések vagy kapcsolódó elemzések listája található a minimális megélhetési költségek számításáról.
Stanovnik, T. és Stropnik, N. (1998). Raziskava o minimalnih življenjskih stroških (Tanulmány a minimális megélhetési költségekről). Gazdaságkutató Intézet, Ljubljana.
Stropnik, N. (1997). Revščina v Sloveniji: posledica ekonomske tranzicije (Szegénység Szlovéniában: a gazdasági átmenet következménye). A Felsőoktatási Támogató Program Kutatási Támogató Programja által finanszírozott kutatási projekt végső jelentése. Ljubljana.
Stropnik, N., Gregorič, M., Gabrijelčič Blenkuš, M., Rozman, U., Bočkaj, B. és Dobrila, I. (2009). Minimalni življenjski stroški (Minimum living costs). Gazdaságkutató Intézet, Ljubljana.
Stropnik, N., Gregorič, M., Gabrijelčič, Blenkuš, M., Robnik, M. és Švab, A. (2017). Minimalni življenjski stroški (Minimum living costs). Gazdaságkutató Intézet, Ljubljana.
Stropnik, N. (2022). Minimalni življenjski stroškiPDFopens in new tab (Minimum living costs). Gazdaságkutató Intézet, Ljubljana.
Kump, N., Bartolj, T., Gregorič, M., Škrlj, M., Fajdiga Turk, V., Valenčič, E., és Gabrijelčič Blenkuš, M. (2025). Izračun minimalnih življenjskih stroškov: končno poročilo o izračunuPDFopens in new tab (Calculation of minimum living costs: final report). Gazdaságkutató Intézet, Ljubljana.
Bobovnik, A., & Franca, V. (2023). Hogyan szabályozzuk a minimálbért a kortárs társadalmi változások fényében: Szlovénia esettanulmányaopens in new tab. Stanovnyistvo, 61(2), 145–166.
Kajzer, A. és Rogan, D. (2022. június). Bértrendek az EU országaiban 2015–2021 közöttopens in new tab. Makrogazdasági Elemzés és Fejlesztési Intézet (IMAD).
Laporšek, S. és Vodopivec, M. (2020). A minimálbér gazdasági hatásai Szlovéniábanopens in new tab. Woźniak-Jęchorek, B. és Pilc, M. (szerk.), Munkaerőpiaci intézmények és termelékenység: Munkaerő kihasználása Közép- és Kelet-Európában (1. kiadás), Routledge, London, 212–236. o.
Laporšek, S., Vodopivec, M. és Vodopivec M. (2021). A béregyenlőtlenség csökkentése a minimálbér-emeléssel Szlovéniábanopens in new tab. International Journal of Sustainable Economy, 13. kötet, 3. szám, 306–321. o.
Müller, T. (2024), Egy új korszak hajnalja? Az Európai irányelv hatása a megfelelő minimálbérekre 2024-ben.PDFopens in new tab Szabályzat 2024.02. Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI), Brüsszel.
Müller, T. (2025). Itt jön a nap: Az EU-ban az EU-ban az elegendő minimálbérekről szóló Európai irányelv hivatalos áthelyezése és politikaiopens in new tab hatása. 2025.04. Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI), Brüsszel.
Perko, M. és Rogan, D. (2025). Minimalna plača – kdo jo prejema, kdo izplačuje in kako vpliva na ostale plačePDFopens in new tab (Minimálbér – ki kapja, ki fizeti és hogyan hat más bérekre). Kratke analize (2025/8). Makrogazdasági Elemzés és Fejlesztési Intézet (IMAD), Ljubljana.
Poje, A. (2019), A "havi megélhetési bér" bevezetése Szlovéniábanopens in new tab. Áthelyezés: Európai Munkaügyi és Kutatási Áttekintés, 25(3), 335-350.
Poje Rožič, A. (2025). Kollektív tárgyalás és minimálbér-rendszer SzlovéniábanPDFopens in new tab. Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI), Brüsszel.
Rogan, D. (2020). A minimálbér Szlovéniában a válság és a gazdasági növekedés idejénPDFopens in new tab. Makrogazdasági Elemzés és Fejlesztés Intézete.
