Industrial relations and social dialogue
Abstract
A minimálbér megállapításának 2021-es, óvatos folyamatát követően a 2022-re vonatkozó névleges mértékek jelentősen emelkedtek annak eredményeként, hogy a pandémia kedvezőtlen következményei enyhültek, valamint javult a gazdaságok és a munkaerőpiacok helyzete. Ezzel összefüggésben a jogszabályban meghatározott minimálbért alkalmazó 21 európai uniós tagállamból 20 felemelte annak mértékét. A közép- és kelet-európai tagállamokban a bővítés előtti tagállamokhoz képest jelentős növekedés volt tapasztalható, míg a legnagyobb emelkedés Németországban következett be. Az inflációt figyelembe véve azonban a minimálbér reálértéken csak hat tagállamban nőtt.
Ha a mostani inflációs trendek folytatódnak, a minimálbérek reálértéken alig fognak emelkedni bármely országban 2022 során. Ebben az időszakban valószínűleg meghatározó lesz a minimálbéren foglalkoztatottak vásárlóerejének jelentős mértékű csökkenése, amennyiben az év során nem vezetnek be szakpolitikai változtatásokat a probléma kezelésére. A minimálbér megállapítására irányuló folyamatok és a kapcsolódó jogszabályok lényegében nem változtak az EU-ban, vagy azokat csak kis mértékben módosították 2022-re vonatkozóan.
Key findings
Míg a minimálbérek nominálértéken lényeges emelkedést mutattak 2021. január 1. és 2022. január 1. között, ennek tényleges hatása nem járt együtt az életszínvonal emelkedésével, ha figyelembe vesszük az emelkedő inflációt. Ugyanebben az időszakban a jogszabályban meghatározott minimálbért alkalmazó 21 tagállamból 15-ben a minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók reálértéken a munkabérük csökkenését tapasztalták.
Ha a jelenlegi inflációs trendek folytatódnak, a minimálbérek reálértéken alig fognak emelkedni bármely országban 2022 során, és a minimálbéren foglalkoztatottak vásárlóerejének jelentős visszaesése meghatározó témává fog válni, amennyiben az év során nem vezetnek be a probléma kezelése érdekében további emeléseket vagy más támogató intézkedéseket az alacsony fizetésű munkavállalók számára. Az automatikus indexálási mechanizmusokat alkalmazó országokban, például Belgiumban, Franciaországban és Luxemburgban, az inflációt követve gyorsabban emelték a munkabéreket, de további emelések eseti alapon is megvalósíthatók, mint például Görögország esetében.
A megfelelő minimálbérekről szóló európai uniós irányelvjavaslat már most is arra ösztönöz néhány tagállamot, hogy ismét a témával kapcsolatos vitákra összpontosítsanak, és felkészüljenek arra, hogy változtatásokat vezessenek be olyan területeken, mint a bérmegállapítással kapcsolatos kritériumok meghatározása vagy a munkabéreknek a javaslatban említett „nemzetközi referenciaértékekkel” összhangban történő emelése. Németország például úgy döntött, hogy 2022 októberében óránként 12 euróra – azaz a mediánbér mintegy 60%-ára – emeli a minimálbért.
Az újonnan rendelkezésre álló információk szerint csak Dániában, Lettországban és Norvégiában folynak érdemi viták a nemzeti szereplők között a kollektív tárgyalások előmozdításának módjairól, valamint a kollektív tárgyalások által lefedett területek kibővítéséről. A kollektív tárgyalások előmozdítására irányuló cselekvési tervek létrehozása a megfelelő minimálbérekről szóló új európai uniós irányelv fontos eleme, amely kulcsfontosságú követelmény lesz a tagállamok számára.
A minimálbérek döntő szerepet játszhatnak a munkabérek közötti egyenlőtlenségek csökkenésében. Például a Spanyolországgal kapcsolatos megállapítások értelmében a minimálbér 2019-ben megvalósított 22%-os emelése az EU 27 tagállamával összehasonlítva a béregyenlőtlenségek legnagyobb mértékű csökkenését eredményezte ugyanabban az évben. Ez valószínűleg a minimálbér emelésének volt az eredménye, amely ellensúlyozta a spanyolországi bérek közötti egyenlőtlenség magas szintjét, melynek mértéke az emelést megelőző évben nőtt.
The report contains the following lists of tables and figures.
List of tables
Table 1: Gross statutory minimum wages, 21 EU Member States, 2021 and 2022 compared
Table 2: Change in monthly minimum wages (%) in collective agreements for 10 low-paid jobs, in nominal terms, 1 January 2020–1 January 2022
Table 3: Addressing low pay in collective bargaining in countries without statutory minimum wages
Table 4: Changes to minimum wage regulations in 2021 for 2022
Table 5: Setting of statutory minimum wages for 2022 in countries where the social partners did not reach an agreement
Table 6: Policy debates on changes to mechanisms for minimum wage setting
Table 7: From minimum to living wage policies – new developments in 2021 and early 2022
Table 8: Plans to increase minimum wages to bring them closer to median wages
Table 9: Changes in policies affecting net take-home pay
Table 10: Influence of proposed EU policy on national minimum wage setting
Table 11: Latest research on minimum wages in the EU, published in late 2020 and 2021
Table A1: Monthly equivalised basic pay rates from the largest collective agreements covering 10 low-paid jobs, January 2021 and January 2022 (national currencies)
Table A2: Monthly equivalised basic pay rates from the largest collective agreements covering 10 low-paid jobs, January 2022 (€)
Table A3: Change in monthly minimum wages in collective agreements, in real terms and in national currencies, between 1 January 2021 and 1 January 2022, for 10 low-paid jobs (%)
List of figures
Figure 1: Proportion of EU employees earning close to the minimum wage (%), by sociodemographic and employment characteristics, EU, 2018
Figure 2: Hourly minimum wages (€), 21 EU Member States, 2022
Figure 3: Year-on-year change in inflation rates (%), Member States, 2021 and 2022
Figure 4: Monthly evolution in inflation, by category, EU, January 2020–April 2022
Figure 5: Changes in minimum wages in real terms (%), 21 EU Member States, January 2021–January 2022
Figure 6: Minimum wages in nominal and real terms (€), Belgium, January 2020–May 2022
Figure 7: Collectively agreed average and median monthly wages (€) in 10 low-paid jobs, January 2022
Figure 8: Change in average monthly minimum wages (%) set in collective agreements for 10 low-paid jobs, in nominal and real terms, 1 January 2020–1 January 2022
Figure 9: Minimum wage setting for 2022 and the role of the social partners
Figure 10: Evolution of average wages by wage quintile, Spain, 2009–2019
Figure 11: Relative change in average wages (%) by wage decile, Spain, 2018 and 2019
Figure 12: Relative change in wage inequality (%), EU Member States, 2018 and 2019
Figure 13: Relative change in average wages (%) by employees’ sociodemographic and employment characteristics, Spain, 2018 and 2019
Figure 14: Relative change in average wages by wage decile, and change in wage inequality, Spain, 2019 (%)
Figure A1: Changes in minimum wages in real terms, selected EU Member States by group, January 2020 to January 2022
- Number of pages
-
76
- Reference nº
-
EF22040EN
- ISBN
-
978-92-897-2266-7
- Catalogue nº
-
TJ-AS-22-001-EN-N
- DOI
-
10.2806/754979
- Permalink
Listen to our Eurofound Talks podcast on minimum wages
In episode 7 of our Eurofound Talks podcast series, we speak with Senior Research Manager Christine Aumayr-Pintar on the importance of minimum wages in the EU, different processes in place, the latest EU developments in ensuring adequate minimum wages, and the growing issue of inflation for low-wage earners.
Cite this publication
Eurofound (2022), Minimum wages in 2022: Annual review, Minimum wages in the EU series, Publications Office of the European Union, Luxembourg
Related publications
Publication series
