Új foglalkoztatási formák
Az új foglalkoztatási formák a 2000 óta kialakulóban lévő vagy egyre fontosabbá váló, diverzifikáltabb foglalkoztatási formák gyűjtőfogalmát jelentik. A hagyományos munkaviszonyok mellett az új munkavégzési formákat a munkarend, a szerződéses jogviszonyok, a munkavégzés helyeinek, időtartamának és ütemezésének változása, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) fokozott használata vagy ezek kombinációja jellemzi.
Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.
Korlátozott rugalmasság: Kényszertelen, nem szabványos foglalkoztatás az Európai Unióban
Ez a tanulmány az EU tagállamaiban 2006 és 2024 között az önkéntes nem szabványos foglalkoztatás (INE) előfordulását, trendjeit és mikromozgatórugóit elemzi az EU tagállamaiban, egy összetett mutatóval, amely azokat, akik önkéntesen ideiglenes szerződés alatt dolgoznak, részmunkaidőben dolgoznak, vagy mindkettőt alkalmazták.Gender differences in motivation to engage in platform work
The rise of the platform economy during the last decade is one of the main disrupting forces for European labour markets. While standard employment remains the norm, platforms are expanding their reach and diversifying into novel business models. In doing so, they are also attracting an increasing number of women. This policy brief investigates why women are joining the platform economy and how the motivations to perform work on platforms differ between genders. It shows that while women join platforms to gain an additional income and because it allows them the flexibility to combine work with household chores or family commitments, men are driven by the opportunities provided by platforms to work globally and to expand their client base. At the same time, findings suggest that online platforms seem to provide women with a link to the labour market that can potentially prevent their withdrawal from the labour force during different life stages. These findings suggest that policy action should focus on extending working hours regulations and work–life balance measures to all platform workers, irrespective of employment status, and promote equal sharing of care responsibilities between women and men.
Nem szabványos foglalkoztatás az EU-ban: típusok, trendek és munkakörülmények
Ez a jelentés áttekintést nyújt az Európai Unióban tapasztalható új és nem szabványos munkaformák trendjeiről. A rendelkezésre álló összehasonlító európai adathalmazokra támaszkodva feltérképezi ezeknek a munkakörrendszereknek a legutóbbi fejleményeit, és elemzi azok munkahelyi minőségre gyakorolt hatását. A jelentés emellett a szociális partnerek által az elmúlt években tett lépéseket vizsgálja az új és nem szabványos munkaformák kihívásainak kezelésére.A meglévő tudásbeli hiányosságok pótlása érdekében az Eurofound 2013 óta vizsgálja az uniós tagállamokban kialakulóban lévő foglalkoztatási formák jellemzőit. A kutatás a munkakörülményekre és a munkaerőpiacra gyakorolt hatásokat vizsgálja.
Az Európában bekövetkezett társadalmi, gazdasági és technológiai változások új foglalkoztatási formákat hoztak létre. A Covid19-világjárvány az új foglalkoztatási formák nagyságrendjének és hatókörének növekedéséhez is vezetett. Ezek közül sok nagyon különbözik a hagyományos "munkától". Átalakítják a munkáltató és a munkavállaló közötti hagyományos személyes kapcsolatot. Jellemzőjük a szokatlan munkarend és munkahely is.
Az uniós politikai döntéshozókat érdekli, hogy ezek az új foglalkoztatási formák hogyan segíthetik elő a reziliensebb és befogadóbb munkaerőpiac kiépítését. A vita arról is szól, hogy miként lehet biztosítani a megfelelő szociális védelmet és a tisztességes munkakörülményeket. A vita szempontjából kulcsfontosságú, hogy miként lehet elkerülni azt a helyzetet, hogy ezek az új foglalkoztatási formák kedvezőtlenebbek legyenek a munkavállalók számára, mint a bevett foglalkoztatási formák.
2017-ben az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács kihirdette a szociális jogok európai pillérét, amely a jól működő munkaerőpiacok szempontjából alapvető 20 alapelvet határozott meg. Az azt kísérő 2021. évi cselekvési terv megjegyzi, hogy a digitalizáció és a világjárvány által a munka világában előidézett változások széles körű szakpolitikai vitát tesznek szükségessé, amely nemcsak a munkaerő-piaci részvétel szintjére, hanem a minőségi munkahelyeket alátámasztó megfelelő munkakörülményekre is összpontosít.
A Bizottság "Európa digitális jövőjének megtervezése" című közleményében is felvetette a munkakörülmények kérdését. A jó munkakörülmények az innovációt és a technológiai terjedést elősegítő sikeres digitális átállás középpontjában állnak.
Európai Bizottság: A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervopens in new tab
Európai Bizottság: A szociális jogok európai pillére 20 alapelvbenopens in new tab
EUR-Lex: Közlemény Európa digitális jövőjének megtervezésérőlopens in new tab
Az Eurofound új foglalkoztatási formákkal kapcsolatos munkája kapcsolódik a Bizottság 2019–2024-es prioritásához, a digitális korra felkészült Európához.
Európai Bizottság: A digitális korra felkészült Európaopens in new tab
Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.
Watch the webinar - #EurofoundLIVE: Regulating platform work – The EU’s big balancing act
2 December 2021
Initiatives to improve conditions for platform workers: Aims, methods, strengths and weaknesses
The rapid rise of the platform economy has led to a marked transformation of European labour markets, and existing regulatory frameworks and voluntary initiatives have yet to catch up. While platform work offers opportunities for workers and employers and potentially contributes to innovation, economic growth and competitiveness in the EU, it has been criticised from the beginning because of the poor employment and working conditions often experienced by workers. Accordingly, across the EU, governments, social partners, grassroots organisations and platforms have started to introduce initiatives to tackle the negative aspects of platform work. This policy brief assesses some such initiatives in the Member States and offers recommendations for further action.
15 December 2020
New forms of employment: 2020 update
Although standard employment (generally full-time and permanent) remains the dominant employment type across the EU, European labour markets are increasingly characterised by a variety of different forms. These new forms of employment involve new formal employment relationships or work patterns (linked to aspects such as place of work, working time or use of ICT) and sometimes both. This report puts the spotlight on nine innovative employment forms across the 27 EU Member States, Norway and the UK. It examines the policy frameworks of each country, as well as mapping the scale and scope of the incidence of these new forms and highlighting the main opportunities and risks associated with each form. The report concludes with some policy recommendations taking into account the future of work that will be shaped by the twin transition to the digital age and a carbon-neutral economy, as well as a new way of working due to COVID-19.
20 September 2020
Back to the future: Policy pointers from platform work scenarios
Platform work– the matching of supply and demand for paid labour through an online platform – is still small in scale but is expected to grow. Accordingly, it is important to anticipate the opportunities and risks related to this business model and employment form. This report explores potential scenarios for two selected types of platform work by 2030, drawing on Eurofound’s ‘Future scenarios of platform work’ project. It assesses the expected implications for the economy, labour market and society if these potential futures were realised. On this basis, policy pointers show what could be done to facilitate desirable and avoid undesirable futures. These policy pointers consider how to capitalise on the opportunities inherent in on-location platform work, the need for regulatory clarity and enforcement, issues around worker representation, and the embeddedness of platform work in the digital age.
16 January 2020
Telework and ICT-based mobile work: Flexible working in the digital age
Advances in ICT have opened the door to new ways of organising work. We are shifting from a regular, bureaucratic and ‘factory-based’ working time pattern towards a more flexible model of work. Telework and ICT-based mobile work (TICTM) has emerged in this transition, giving workers and employers the ability to adapt the time and location of work to their needs. Despite the flexibility and higher level of worker autonomy inherent in TICTM, there are risks that this work arrangement leads to the deterioration of work–life balance, higher stress levels and failing worker health. This report analyses the employment and working conditions of workers with TICTM arrangements, focusing on how it affects their work–life balance, health, performance and job prospects. While policymakers in many EU countries are debating TICTM and its implications, the study finds that only a few have implemented new regulations to prevent TICTM from having a negative impact on the well-being of workers.
28 January 2020
The pandora’s box of the platform economy
Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.
Cesira Urzì Brancati
Research officerCesira Urzì Brancati kutató tiszt az Eurofound foglalkoztatási egységénél. Kutatási érdeklődése a technológia foglalkoztatásra gyakorolt hatása és a munka digitalizációja, különös tekintettel a digitális munkaerőplatformokra, digitális megfigyelésre és algoritmikus menedzsmentre. Mikroökonometriára, kérdőív-tervezésre és felmérési adatelemzésre specializálódott. Mielőtt 2024-ben csatlakozott az Eurofoundhoz, Cesira az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjában dolgozott Sevillában, a londoni Nemzetközi Hosszú Élettartam Központban, a Modenai és Reggio Emilia Egyetemen, valamint a Torinói Egyetemen. Mesterfokozattal és PhD-vel rendelkezik nemzetközi közgazdaságtanból a Római Tor Vergata Egyetemen.
Dragoș Adăscăliței
Research officerDragoș Adăscăliței kutató tiszt az Eurofound foglalkoztatási egységénél. Jelenlegi kutatásai a munka jövőjével kapcsolatos témákra fókuszálnak, többek között a mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt hatására, az automatizálás foglalkoztatásra gyakorolt következményeire és a platformmunka szabályozási kérdéseire. Rendszeresen közreműködik összehasonlító projektekben is, amelyek az európai munkaerőpiacok strukturális változásait figyelik. Az Eurofoundhoz való csatlakozás előtt a Sheffieldi Egyetem Management School-án volt munkaviszonyok oktatója. Politikatudományból szerzett MA fokozatot a Central European University-n, PhD fokozatot szociológiából a Mannheimi Egyetemen.
Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.
