A minimálbérekre vonatkozó kísérleti projekt ( 2021–2023)
Az Európai Parlament kérésére és az Európai Bizottság határozata alapján az Eurofound kísérleti projektet hajt végre "A minimálbér szerepe az egyetemes munkagarancia létrehozásában az EU-ban 2021 és 2023 között" címmel.
E kísérleti projekt célja, hogy olyan adatokat és kutatási bizonyítékokat szolgáltasson, amelyek felhasználhatók megfelelő minimálbérekre vonatkozó bizottsági kezdeményezés(opens in new tab)This link opens in a new tab. A fő célkitűzéseket három különálló modulban vizsgálják:
1. modul: A minimálbérek érvényesítése és betartása – a minimálbér-szabályozásnak való megfelelés mérése és a méréssel kapcsolatos módszertani és szakpolitikai kérdések megvitatása
2. modul: Az alacsony fizetésű állásokra alkalmazandó minimálbérek adatbázisa – a kollektív szerződésekben szereplő minimálbérek adatbázisának kiépítése
3. modul: Minimális díjszabások a kollektív szerződésekben – az önálló vállalkozókra vonatkozó minimumdíjak kollektív szerződésekben való meglétének ellenőrzése
Két szakértői csoportot hoztak létre a kísérleti projekt teljes időtartama alatt végzett munka támogatására. Ezek a csoportok uniós szintű szakértelmet tömörítenek a minimálbérek (1. modul) vagy a kollektív tárgyalások/kollektív szerződések (2. és 3. modul) betartásának nyomon követése terén. A csoportok az Eurofound igazgatótanácsa által kinevezett szakszervezetek, munkáltatói szervezetek és kormányok szakértőiből, a kollektív szerződések nemzeti adatnyilvántartásait kezelő szakemberekből, tudományos szakértőkből, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a Közös Kutatóközpont (JRC) és az Európai Bizottság szakértőiből állnak.
Az 1. modul a minimálbérek végrehajtásának és betartásának nyomon követésével foglalkozik. A végrehajtás összességében jelentős kérdés, különösen a munkaügyi és szociális szabályozás szempontjából. A minimálbér-szabályozásnak való megfelelés fontos a munkavállalók jogainak és védelmének, valamint az egyenlő versenyfeltételek és a tisztességes verseny garantálásához.
A kísérleti projekt 1. modulja három, egymással összefüggő munkacsomagból áll, amelyeket 2021 és 2023 között hajtanak végre.
1. munkacsomag – A meg nem felelés nagyságrendjének becslésére vonatkozó megközelítések: Az első munkacsomag 2021 közepén indult, és azt vizsgálja, hogy az uniós tagállamokban milyen mértékben nem felelnek meg a jogszabályban és a kollektív szerződésben meghatározott minimálbéreknek. Meghatározza a minimálbér-szabályozás be nem tartásának mértékének becslésére használt nemzeti forrásokat és módszereket, és megvitatja a megbízható becslések megszerzésével kapcsolatos kihívásokat. A nemzeti megközelítéseken túl módszertani tárgyalást nyújt a meg nem felelés számszerűsítéséhez szükséges problémákról, és megvizsgálja az uniós szintű (harmonizált) adatforrások felhasználásának megvalósíthatóságát – a minimálbér-szabályozás be nem tartásának mértékének becslése érdekében. A megvalósíthatóságtól és a fenntartásoktól függően becslések készülnek a meg nem felelés mértékéről.
2. munkacsomag – A végrehajtási intézmények, szakpolitikák és gyakorlatok feltérképezése: A második munkacsomag 2021 végén indult, és azokat az eszközöket, intézményeket és szabályozásokat vizsgálja, amelyeket a tagállamok jelenleg a minimálbérekre vonatkozó jogszabályok nyomon követésére, érvényesítésére és előmozdítására használnak. Megvizsgálja a főbb ellenőrző intézményeket, azok kapacitását és erőforrásait, a szociális partnerek szerepét a megfelelés nyomon követésében, a különböző szereplők közötti koordinációt, valamint az alkalmazott stratégiák és intézkedések típusait, beleértve a szankciókat is. Ezeket a politikákat és gyakorlatokat a minimálbérekre vonatkozó jogszabályok vagy egyéb szabályozási formák és a végrehajtó intézmények összefüggésében kell vizsgálni. Ez a munkacsomag az Eurofound Kapcsolattartói Hálózatára és az érintett nemzeti szereplőkkel készített interjúikra
3. munkacsomag – Szakpolitikai elemzés a kiválasztott ágazatok számára: A 2022 közepén elindított harmadik munkacsomag lezárja a kvalitatív kutatást. Az első és a második munkacsomag megállapításaira építve mélyrehatóan meg fogja vizsgálni a meg nem felelés mozgatórugóit és akadályozó tényezőit, hogy mely szakpolitikai intézkedések milyen összefüggésben működnek jól, milyen okok vannak vagy miért nem, és hogy egyes szakpolitikai intézkedéseket át lehet-e vinni más országokba, és milyen körülmények között. Arra is törekszik, hogy általánosabban tanuljon a más területeken alkalmazott meg nem feleléssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekből. Pontosabban, a szakpolitikai elemzés csak néhány kiválasztott ágazatra összpontosít
A mindhárom területet magában foglaló végleges integrált jelentést 2023 novemberében tették közzé.
27 November 2023
In the EU, non-compliance with statutory or negotiated minimum wages averages 6.93% or 1.3%, depending on the statistics used. The lowest national estimate is 0.01% in Belgium and the highest is 11.59% in Hungary. It mostly affects young workers, those on fixed-term or part-time contracts and those working for small companies. It is more common in services than in manufacturing, and is characterised by shorter working time. Member States monitor, enforce and promote compliance in similar ways, although with some differences. This report identifies hindering and enabling factors. Some countries focus on specific economic sectors, such as construction, domestic work, platform work, agriculture and meat processing. National authorities often enforce minimum wages indirectly by helping employers comply, raising workers’ awareness, and helping stakeholders increase cooperation and develop faster procedures. Combining these soft initiatives with tougher measures increases the effectiveness of inspectorates’ actions in enforcing compliance with minimum wages.
A második modulban az alacsony és közepesen fizetett munkahelyekhez és ágazatokhoz kapcsolódó kollektív szerződésben meghatározott minimálbérek adatbázisának létrehozását tervezik és kísérletezik.
A modul munkája 2021-ben kezdődött egy koncepciójegyzet kidolgozásával. A feljegyzés felvázolja, hogyan lehet kiválasztani az alacsony és közepesen fizetett munkahelyeket vagy ágazatokat, és hogyan lehet reprezentatív mintát készíteni az ezekhez a munkakörökhöz vagy ágazatokhoz kapcsolódó kollektív szerződésekből. A kollektív szerződések nemzeti nyilvántartásainak rendelkezésre állása és hozzáférhetősége alapján országspecifikus mintavételi megközelítéseket javasol. Azt is leírja, hogy mely paraméterek kerülnek be az adatgyűjtésbe.
A koncepcionális munkával párhuzamosan a projektcsapat 2021 folyamán kapcsolatba lépett a nemzeti nyilvántartásokkal és a kollektív szerződések adatszolgáltatóival, hogy megállapítsák adatbázisaik hatókörét és hozzáférhetőségét, és együttműködést keressenek.
Az Eurofound 2022-ben megkezdte az online adatbázis-infrastruktúra fejlesztését, amely lehetővé teszi a 2015 és 2022 közötti kollektív szerződésekben szereplő bérszintek, valamint az összes többi releváns információ kódolását.
A kódolás módszertanát és a kollektív megállapodás szerinti minimálbérek alakulására vonatkozó mutatókat a végleges konszolidált jelentés ismerteti.
Az országspecifikus sajátosságokat és egyéb metaadatokat 27 országos munkadokumentum dokumentálja, amelyeket 2024 márciusában tesznek közzé.
A konszolidált zárójelentést 2024 januárjában, majd az adatbázist 2024 februárjában tették közzé
26 January 2024
In this pilot project, Eurofound successfully established the feasibility of, and piloted, an EU-wide database of minimum pay rates contained in collective agreements related to low-paid workers. A conceptual and measurement framework was devised, a total of 692 collective agreements – related to 24 low-paid sectors of interest – were selected to be ‘fully coded’ and representative data on negotiated minimum pay were compiled for 24 EU Member States. Based on more than 3,202 renewal texts, time series of collectively agreed minimum rates were created from 2015 to 2022 for 19 countries. This is the first time that an EU-wide data collection has provided comparative time series on negotiated pay. Key findings are is that in some countries outdated agreements contain rates below the applicable statutory minima, and that the potential of collective agreements to regulate pay generally or for employees earning higher wages than the minimum pay is not always fully capitalised on.
See also the national country reports (Eurofound papers), providing meta-data for the data collection, at the end of this web page.
A harmadik modul 2021-ben indult, és az önálló vállalkozók minimálbérének vagy egyéb bérformáinak (bérek, tarifák, díjak, árak) szabályozására vonatkozó nemzeti/ágazati megközelítések feltérképezésére törekszik annak megértése érdekében, hogy hogyan lehet ezeket rögzíteni bizonyos munkakörökre vagy szakmákra azokban az ágazatokban, ahol magas a szabadúszók/kiszolgáltatott és rejtett önfoglalkoztatók száma.
A modul fő kutatási kérdései a következők:
Jogilag lehetséges-e az önálló vállalkozók számára, hogy szakszervezetekhez csatlakozzanak, vagy a munkavállalói képviselet más formái által képviselve legyenek nemzeti szinten?
Van-e konkrét példa a szakszervezetekre vagy az önálló vállalkozók munkavállalói képviseletének egyéb formáira nemzeti szinten?
Léteznek-e nemzeti szintű kollektív tárgyalások és szerződések az önálló vállalkozók számára?
Vannak-e törvények és/vagy szabályok és rendeletek az önálló vállalkozók minimálbérére és egyéb bérformáira (például bérszintekre, tarifákra, díjakra, árakra) vonatkozóan?
Léteznek-e kollektív tárgyalások és/vagy megállapodások az önálló vállalkozók minimálbéreiről és egyéb bérformáiról (például bérek, tarifák, díjak, árak)?
A modulról szóló jelentést 2022 novemberében tették közzé.
30 November 2022
This report is carried out in the context of the three-year pilot project (2021–2023), ‘Role of the minimum wage in establishing the Universal Labour Guarantee’, mandated to Eurofound by the European Commission. Its focus is module 3 of the project, investigating minimum wages and other forms of pay for the self-employed. Out of concern for the challenging conditions faced by certain groups of self-employed workers, some Member States have established or are in discussions about proposing some statutory forms of minimum pay for selected categories of the self-employed. The main objective of the report is to understand how minimum wages, wage rates, tariffs, fees and other forms of pay could be fixed for specific jobs or professions in sectors having a high level of ‘vulnerable’ workers, as well as ‘concealed’ self-employed. While the majority of Member States allow trade union representation, the right to collective bargaining for the self-employed is much more limited. Only a small number of Member States provide examples of collectively agreed minimum wages or other forms of pay for the self-employed.
All content
This list provides access to all Eurofound outputs published on this subject.
Eurofound expert
Christine Aumayr-Pintar
Senior research managerChristine Aumayr-Pintar az Eurofound Munka Élet Osztályának vezető kutatási vezetője. Koordinálja az Eurofound szociális párbeszéddel és munkaügyi kapcsolatokkal kapcsolatos kutatásait, és felügyeli az Eurofound Kapcsolattartók Hálózatát (NEC). Elsődleges kutatási szakértelme – az egész EU-ra kiterjedő összehasonlító nézőpontból – a minimálbérekre, a kollektív bértárgyalásokra és a nemek közötti bérek átláthatóságára összpontosít. Mielőtt 2009-ben csatlakozott volna az Eurofoundhoz, munkaerőpiaci és regionális közgazdasági kutató volt az ausztriai Joanneum Researchnél. Közgazdász mesterdiplomát és társadalomtudományi/közgazdaságtani doktori fokozatot szerzett, miután közgazdaságtant tanult Grazban, Bécsben és Jönköpingben.
Topics of expertise
