Minimálbér pilot projekt (2021–2023)
Az Európai Parlament kérésére és az Európai Bizottság döntésére az Eurofound egy kísérleti projektet hajt végre az EU-ban 2021 és 2023 között a minimálbér szerepéről az Univerzális Munkagarancia létrehozásában.
Az Európai Parlament kérésére és az Európai Bizottság döntésére az Eurofound 2021 és 2023 között egy pilot projektet hajtott végre az EU-ban a "Minimálbér szerepe az Univerzális Munkagarancia létrehozásában" címmel.
Ennek a pilot projektnek az a célja, hogy adatokat és kutatási bizonyítékokat biztosítson a Bizottság megfelelő minimálbér-kezdeményezésénekopens in new tab monitorozásához. A fő célokat három különálló modulban vizsgálták:
1. modul: A minimálbérek betartatása és megfelelés – a minimálbér-szabályozás betartásának mérése, valamint a méréshez kapcsolódó módszertani és politikai kérdések megvitatása
2. modul: Adatbázis az alacsony fizetésű állásokra vonatkozó minimálbér-kulcsokról – a kollektív szerződésekben megjelenő minimálbér-adatbázis létrehozása
3. modul: Minimális tarifák a kollektív szerződésekben – az önfoglalkoztatók minimális vámjainak azonosítására a kollektív szerződésekben
Két szakértői csoportot hoztak létre, hogy támogassa a pilot projekt teljes időtartamát átfogó munkát. Ezek a csoportok összehozták az EU-szintű szakértelmet a minimálbérek (1. modul) vagy a kollektív tárgyalás/kollektív szerződések (2. és 3. modul) ellenőrzésében. A csoportokat szakszervezetek, munkáltatói szervezetek és az Eurofound Igazgatótanácsa által jelölt kormányok szakértői, a kollektív szerződések nemzeti adatnyilvántartásait kezelő szakemberek, akadémiai szakértők és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a Közös Kutatóközpont (JRC) és az Európai Bizottság szakértői alkották.
Az 1. modul a minimálbér betartatásának és betartásának nyomon követésével foglalkozott. A végrehajtás összességében jelentős kérdés, különösen a munkaügyi és társadalmi szabályozások esetében. A minimálbér-szabályozás betartása fontos a munkavállalók jogai és védelme, valamint az üzleti és tisztességes verseny egyenlő feltételei garantálásához.
A pilot projekt 1. modulja három összekapcsolt munkacsomagból állt, amelyeket 2021 és 2023 között hajtanak végre.
1. munkacsomag – Megközelítések a nem megfelelés mértékének becslésére: Az első munkacsomag 2021 közepén indult, és vizsgálta, mi (máris) ismert a törvényi és kollektívan elfogadott minimálbérek nem megfelelőségének mértéke az EU tagállamaiban. Azonosította a nemzeti forrásokat és módszereket, amelyeket a minimálbér-szabályozások nem megfelelőségének mértékének becslésére használnak, és megvitatta a megbízható becslések megszerzésének kihívásait. A nemzeti megközelítéseken túl módszertani megbeszélést is kínált a problémákról a nem megfelelés számszerűsítésére, valamint az EU-szintű (harmonizált) adatforrások alkalmazásának megvalósíthatóságának vizsgálatára – a minimálbér-szabályozásokkal való nem megfelelés mértékének becslése érdekében. Megvalósíthatóság és megkötések mellett becslések készültek a nem megfelelés mértékéről.
2. munkacsomag – A végrehajtó intézmények, szabályzatok és gyakorlatok feltérképezése: A második munkacsomag 2021 végén indult, és megvizsgálta azokat az eszközök, intézmények és szabályozásokat, amelyeket a tagállamok a minimálbér-szabályozások ellenőrzésére, érvényesítésére és előmozdítására használnak. Vizsgálta a főbb ellenőrző intézményeket, kapacitásukat és erőforrásait, a szociális partnerek szerepét a megfelelőség ellenőrzésében, a különböző szereplők közötti koordinációt, valamint az alkalmazott stratégiák és intézkedések, beleértve a szankciókat is. Ezeket a politikákat és gyakorlatokat a minimálbérek jogszabályai vagy egyéb szabályozási formái és a végrehajtó intézmények kontextusában kell vizsgálni. Ez a munkacsomag az Eurofound Tudósítók Hálózatára (NEC) és azok interjúira támaszkodott az érintett nemzeti szereplőkkel.
3. munkacsomag – Kiválasztott szektorok politikai elemzése: A harmadik munkacsomag, amelyet 2022 közepén indítottak el, lezárta a kvalitatív kutatást. Az első és második munkacsomag eredményeire épült, és részletesen vizsgálta a nem megfelelés mozgatói tényezőit, mely politikai intézkedések milyen kontextusban működnek jól, miért vagy miért nem, illetve hogy egyes intézkedések áthelyezhetők-e más országokba és milyen körülmények között. Emellett általánosabb értelemben tanulni kívánt más területek nem megfelelőségére vonatkozó intézkedésekből. Konkrétabban a szakpolitikai elemzés csak kiválasztott szektorokra fókuszált, néhány kiválasztott országban.
A végleges integrált jelentést, amely mindhárom területet magában foglalja, 2023 novemberében jelent meg.
Minimum wages: Non-compliance and enforcement across EU Member States – Comparative report
In the EU, non-compliance with statutory or negotiated minimum wages averages 6.93% or 1.3%, depending on the statistics used. The lowest national estimate is 0.01% in Belgium and the highest is 11.59% in Hungary. It mostly affects young workers, those on fixed-term or part-time contracts and those working for small companies. It is more common in services than in manufacturing, and is characterised by shorter working time. Member States monitor, enforce and promote compliance in similar ways, although with some differences. This report identifies hindering and enabling factors. Some countries focus on specific economic sectors, such as construction, domestic work, platform work, agriculture and meat processing. National authorities often enforce minimum wages indirectly by helping employers comply, raising workers’ awareness, and helping stakeholders increase cooperation and develop faster procedures. Combining these soft initiatives with tougher measures increases the effectiveness of inspectorates’ actions in enforcing compliance with minimum wages.
A második modulban egy kollektíven megállapodva megegyezett minimálbérek adatbázisának létrehozása lett volna az alacsony és közepes fizetésű munkahelyekre és ágazatokra vonatkozóan.
A modul kidolgozása 2021-ben kezdődött egy koncepciójegyzet kidolgozásával. A jegyzet részletezte, hogyan választható ki alacsony és közepes fizetésű munkahelyeket vagy szektorokat, és hogyan lehet képviseleti mintát készíteni ezekhez a munkákhoz vagy ágazatokhoz kapcsolódó kollektív szerződésekből. A nemzeti kollektív szerződések nyilvántartásainak elérhetősége és hozzáférhetősége alapján ország-specifikus mintavételi megközelítéseket javasolt. Leírta továbbá, mely paramétereket vonják be az adatgyűjtésbe.
A koncepcionális munkával párhuzamosan 2021-ben a projektcsapat együttműködött a nemzeti nyilvántartásokkal és a kollektív szerződés adatszolgáltatóival, hogy meghatározzák adatbázisaik hatókörét és hozzáférhetőségét, valamint együttműködést keressenek.
2022-ben az Eurofound megkezdte az online adatbázis-infrastruktúra fejlesztését, amely lehetővé tette a 2015 és 2022 közötti kollektív szerződésekben szereplő bérdíjak kódolását, valamint minden egyéb releváns információt.
A kódolás módszertanát és a kollektívan elfogadott minimálbér kulcsok fejleményeire vonatkozó mutatókat a végleges konszolidált jelentésben ismertették.
Az országok specifikációit és egyéb metaadatokat 27 országos munkapapírban dokumentálták, amelyeket 2024 márciusában tettek közzé.
Egy konszolidált végső jelentést 2024 januárjában tettek közzé, majd az adatbázist 2024 februárjában.
Az adatbázist 2025-ben frissítették egy új szolgáltatási szint-megállapodás keretében az Európai Bizottsággal.
Minimum wages for low-paid workers in collective agreements
In this pilot project, Eurofound successfully established the feasibility of, and piloted, an EU-wide database of minimum pay rates contained in collective agreements related to low-paid workers. A conceptual and measurement framework was devised, a total of 692 collective agreements – related to 24 low-paid sectors of interest – were selected to be ‘fully coded’ and representative data on negotiated minimum pay were compiled for 24 EU Member States. Based on more than 3,202 renewal texts, time series of collectively agreed minimum rates were created from 2015 to 2022 for 19 countries. This is the first time that an EU-wide data collection has provided comparative time series on negotiated pay. Key findings are is that in some countries outdated agreements contain rates below the applicable statutory minima, and that the potential of collective agreements to regulate pay generally or for employees earning higher wages than the minimum pay is not always fully capitalised on.
See also the national country reports (Eurofound papers), providing meta-data for the data collection, at the end of this web page.
Database on minimum wages for low-paid workers in collective agreements
The database was developed and is maintained by Eurofound. It covers collective agreement texts from 2015 to 2025 related to a selection of low-paid sectors from all 27 EU Member States, except for Poland where data is only available until 2022. In summer 2025 the database contains coded minimum wage rates from 678 series of collective agreement texts (and where available, also the highest rates in these agreements were coded).A harmadik modul 2021-ben indult, amelynek célja a milliális/ágazati megközelítések feltérképezése a minimálbérek vagy más fizetési formák (bérdíjak, díjak, díjak, árak) szabályozására az önfoglalkoztatók számára, hogy megértsük, hogyan lehet ezeket rögzíteni bizonyos pozíciókra vagy szakmákra olyan szektorokban, ahol magas a szabadúszók/sebezhető és rejtett önfoglalkoztatók.
A modul fő kutatási kérdései a következők voltak:
Jogilag lehetséges-e az önfoglalkoztatók szakszervezetekhez csatlakozni, vagy más munkavállalói képviseleti formákban nemzeti szinten képviselni őket?
Vannak-e konkrét példák szakszervezetekre vagy más munkavállalói képviseletre az önfoglalkoztatóak számára országos szinten?
Vannak-e kollektív tárgyalások és megállapodások az önfoglalkoztatók számára országos szinten?
Léteznek törvények és/vagy szabályok és előírások a minimálbérekre és más fizetési formákra (például bérdíjak, vámok, díjak, árak) az önfoglalkoztatók számára?
Vannak-e kollektív tárgyalások vagy megállapodások a minimálbérről és más fizetési formákról az önfoglalkoztatók számára (például bérdíjak, vámok, díjak, árak)?
A modulról 2022 novemberében jelent meg a jelentés.
Regulating minimum wage and other forms of pay for the self-employed
This report is carried out in the context of the three-year pilot project (2021–2023), ‘Role of the minimum wage in establishing the Universal Labour Guarantee’, mandated to Eurofound by the European Commission. Its focus is module 3 of the project, investigating minimum wages and other forms of pay for the self-employed. Out of concern for the challenging conditions faced by certain groups of self-employed workers, some Member States have established or are in discussions about proposing some statutory forms of minimum pay for selected categories of the self-employed. The main objective of the report is to understand how minimum wages, wage rates, tariffs, fees and other forms of pay could be fixed for specific jobs or professions in sectors having a high level of ‘vulnerable’ workers, as well as ‘concealed’ self-employed. While the majority of Member States allow trade union representation, the right to collective bargaining for the self-employed is much more limited. Only a small number of Member States provide examples of collectively agreed minimum wages or other forms of pay for the self-employed.
All content
This list provides access to all Eurofound outputs published on this subject.
Eurofound expert
Christine Aumayr-Pintar
Senior research managerChristine Aumayr-Pintar az Eurofound Munka Élet Osztályának vezető kutatási vezetője. Koordinálja az Eurofound szociális párbeszéddel és munkaügyi kapcsolatokkal kapcsolatos kutatásait, és felügyeli az Eurofound Kapcsolattartók Hálózatát (NEC). Elsődleges kutatási szakértelme – az egész EU-ra kiterjedő összehasonlító nézőpontból – a minimálbérekre, a kollektív bértárgyalásokra és a nemek közötti bérek átláthatóságára összpontosít. Mielőtt 2009-ben csatlakozott volna az Eurofoundhoz, munkaerőpiaci és regionális közgazdasági kutató volt az ausztriai Joanneum Researchnél. Közgazdász mesterdiplomát és társadalomtudományi/közgazdaságtani doktori fokozatot szerzett, miután közgazdaságtant tanult Grazban, Bécsben és Jönköpingben.
