A munkavállalók képességeik révén járulnak hozzá egy szervezet sikeréhez. A képesség, motiváció, lehetőség (ability, motivation, opportunity, AMO) modell szerint a szervezeti teljesítményhez való munkavállalói hozzájárulás a készségektől, a készségek kihasználására való motiváltságtól és az ehhez szükséges lehetőségektől függ. A szervezetek olyan vezetői megközelítéseket vezethetnek be, amelyek fejlesztik a képességeket (A) azáltal, hogy megkönnyítik a tanulást, lehetőséget teremtenek (O) azáltal, hogy autonómiát biztosítanak a munkavállalóknak, és ösztönzik a motivációt (M) a pénzbeli és nem pénzügyi jellegű motivációs tényezők kihasználásával. Ez a jelentés a 2019. évi európai vállalati felmérésen (ECS 2019) alapul. A jelentés bemutatja, hogy az AMO modellt előtérbe helyező vezetői megközelítések pozitívan kapcsolódnak a szervezeti teljesítményhez, és hogy ezek a megközelítések egy olyan szervezeti kultúra részét képezik, amelyben az alkalmazottak értéket képviselnek az adott szervezet számára. A munkahelyi jóllétet kiaknázó emberközpontú vezetői megközelítések központi szerepet játszanak abban a mechanizmusban, amelyben a humántőke helyes felhasználása üzleti sikereket eredményez.
Key findings
Annak biztosítása érdekében, hogy a munkaerő készségbázisának bővítésére irányuló szakpolitikai erőfeszítések a lehető legnagyobb hatást fejtsék ki, a vállalkozásoknak gondoskodniuk kell róla, hogy a munkavállalók új készségeit optimális módon használják ki. A készségek gyakorlati alkalmazását célzó szakpolitikák nélkül a bővülő készségekből fakadó előnyök sem fognak valóra válni.
A készségek 2023-as európai éve fontos lehetőség arra, hogy ne kizárólag a munkaerő készségbázisát erősítő szakpolitikákra, hanem a készségek szervezeteken belüli kihasználtságának ösztönzését célzó szakpolitikákra is figyelmet fordítsunk. Döntő fontosságú, hogy az uniós szintű szakpolitika továbbra is ösztönözze az emberi erőforrások jobb kihasználását a szervezetekben, ami fokozhatja a vállalatok teljesítményét és erősítheti a sokkhatásokkal – például a közelmúltbeli világjárvánnyal – szembeni ellenálló képességet.
Az új megállapítások kiemelik a munkavállalók számára motiváló munkahelyek létrehozásának a fontosságát, valamint a vezetői gyakorlatok és a készségek munkahelyi kihasználása közötti alapvető összefüggéseket. Egyre nagyobb a tudatosság és a felismerés annak a téren, hogy a vállalatvezetés milyen szerepet játszik a megfelelő feltételek megteremtésében ahhoz, hogy a munkavállalók ki tudják használni készségeiket, és ezáltal fokozzák a vállalatok hatékonyságát, innovációs képességét és alkalmazkodóképességét.
A munkahelyi jóllétet támogató, emberközpontú vezetői módszerek kulcsfontosságúak a humántőke lehető legjobb kihasználása és a sikeresebb üzleti eredmények elérése szempontjából. Ez a megállapítás különböző országok, ágazatok és különböző méretű szervezetek tekintetében is megállja a helyét: a munkahelyi jóllét előmozdítása nemcsak a munkavállalók számára előnyös, hanem fontos tényező a munkavállalói készségek pozitív üzleti teljesítményre való átváltásában is. A szakpolitikai döntéshozóknak és a szociális partnereknek alapvető szerepet kell játszaniuk abban, hogy a vezetőket emberközpontúbb megközelítésre és az ehhez szükséges feltételek megteremtésére ösztönözzék.
A jövőorientált politikák elengedhetetlenek ahhoz, hogy a vállalatvezetők, -irányítók és vállalkozók következő generációja megértse az emberközpontú vezetői kultúra és gyakorlatok fontosságát, amelyek lehetőséget teremtenek az alkalmazottak számára készségeik fejlesztésére és használatára. Az egyetemek, valamint a gazdasági és üzleti főiskolák hozzájárulhatnak ennek megvalósításához azáltal, hogy ezeket a szempontokat teljes mértékben beépítik az oktatási programjukba.
- Number of pages
-
62
- Reference nº
-
EF21010
- ISBN
-
978-92-896-3576-9
- Catalogue nº
-
TI-07-23-062-EN-N
- DOI
-
10.2801/425052
- Permalink