Szervezett fellépés
A szervezett fellépés a munkavállalók és szervezeteik rendelkezésére álló egyik alapvető eszköz a munkaügyi viták megoldására, valamint gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítására. Számos formát ölthet, a munka határozatlan időre történő teljes kivonásától a kollektív cselekvés korlátozottabb formáiig, amelyekben nincs beszüntetés a munkában. A sztrájkjogot számos ország alkotmánya és/vagy törvényei kifejezetten elismerik. Uniós szinten a sztrájkjogot az Európai Unió Alapjogi Chartájának 28. cikke rögzíti. A szociális partnerek kollektív fellépéséhez való jog a szociális jogok európai pillérében is szerepel. Az Eurofound jelenleg vizsgálja a szervezett fellépések nyomon követésének megvalósíthatóságát.
Az alábbiakban a témával kapcsolatos legújabb tartalmakat találja.
Labour disputes across Europe in 2023: Ongoing struggle for higher wages as cost of living rises
The year 2023 was marked by several significant labour disputes across Europe, even in countries with a traditionally ‘quiet’ industrial relations landscape. The main reason for industrial unrest was wages not keeping pace with the increasing cost of living. The most affected sectors were transport, education, health and social care, and manufacturing. Not all these disputes have been solved, with conflicts continuing in a number of countries. This article looks at significant labour disputes and industrial action across the EU27 and Norway in 2023 as mapped by the Network of Eurofound Correspondents.Munka a COVID-19 járvány idején, 2021
Ez a kiadvány egyéni országjelentéseket tartalmaz a 2021-es munkaéletről 28 ország – a 27 EU-tagállam és Norvégia – számára. Az országjelentések összefoglalják a COVID-19 járvány munkaéletre gyakorolt hatásáról szóló bizonyítékokat nemzeti kutatások és felmérések alapján 2021-ben. Részletezik a kormányok és társadalmi partnerek politikai válaszait, amelyek törekvéseik a társadalmi-gazdasági hatások enyhítésére irányulnak, és különös tekintettel a járványhoz való alkalmazkodással és a munkába való visszatéréssel kapcsolatos szakpolitikai területekre. Ez különösen magában foglalja az új munkahelyi egészségügyi és biztonsági intézkedésekre, új munkakörülményekre, munkaerőhiány kezelésére irányuló politikákra, a bérekre és a bérmeghatározásra. A jelentések a járvány társadalmi párbeszédre, kollektív tárgyalásokra és ipari akciókra gyakorolt hatását is vizsgálják.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy 2021-ben nincs konszolidált jelentés az EU-ban működő munkaéletről.
Collective labour disputes in the EU
In recent years, apart from some intermittent spikes, there has been a general decrease in industrial action across the EU Member States. During the COVID-19 pandemic, this trend has continued, with the most significant labour disputes not surprisingly occurring in the human health and social services sector, the education sector and the transport and logistics sector. This report analyses the data collected in 2018–2019 by Eurofound during the piloting of its Industrial Action Monitor (IAM) database. Using cluster analysis, the research classified industrial action in Europe into five categories: national disputes of interest and rights, sometimes involving different forms of employment; extended disputes about collective pay agreements; localised disputes about employment problems, working time and restructuring, with short work stoppages; localised disputes about workers’ rights and grievances over company policies; and disputes concerning public policies.
In terms of specific issues, problems over pay accounted for over 40% of disputes, employment problems accounted for 20%, other aspects of working conditions accounted for 16% and protests accounted for 13%. Noting the lack of complete data on industrial action in Europe, the analysis points to the need for a systematic collection of empirical evidence in the future to provide a sound basis for comparative analysis.
Ez egy válogatás az adott témával kapcsolatos legfontosabb megállapításokból.
7 February 2022
Collective labour disputes in the EU
In recent years, apart from some intermittent spikes, there has been a general decrease in industrial action across the EU Member States. During the COVID-19 pandemic, this trend has continued, with the most significant labour disputes not surprisingly occurring in the human health and social services sector, the education sector and the transport and logistics sector. This report analyses the data collected in 2018–2019 by Eurofound during the piloting of its Industrial Action Monitor (IAM) database. Using cluster analysis, the research classified industrial action in Europe into five categories: national disputes of interest and rights, sometimes involving different forms of employment; extended disputes about collective pay agreements; localised disputes about employment problems, working time and restructuring, with short work stoppages; localised disputes about workers’ rights and grievances over company policies; and disputes concerning public policies.
In terms of specific issues, problems over pay accounted for over 40% of disputes, employment problems accounted for 20%, other aspects of working conditions accounted for 16% and protests accounted for 13%. Noting the lack of complete data on industrial action in Europe, the analysis points to the need for a systematic collection of empirical evidence in the future to provide a sound basis for comparative analysis.
20 September 2023
Database of wages, working time and collective disputes
8 April 2021
Relative calm on the industrial action front in 2020
Az Eurofound kutatói szakértelmet nyújtanak, és kérdésekkel vagy a média megkeresésével kapcsolatban is felvehető velük a kapcsolat.
Mária Sedláková
Research officerMária Sedláková az Eurofound Munka Élet Osztályának kutatója. Feladata az ágazati reprezentativitási tanulmányok áttekintő jelentéseinek elkészítése, a munkaügyi kapcsolatokról, a szociális párbeszédről és a munka világáról szóló nemzeti jelentések irányítása és minőségellenőrzése, valamint a fizetésen túlmutató kollektív tárgyalásokról szóló projekt kidolgozása. Mielőtt csatlakozott volna az Eurofoundhoz, technikai kutatóként dolgozott a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet genfi Kormányzási és Háromoldalú Osztályán a szociális párbeszéd 2022. évi kiemelt jelentésén. 2013–2020 között a pozsonyi Közép-Európai Munkaügyi Kutatóintézet kutatójaként is dolgozott, ahol a szociális párbeszédre, a kollektív tárgyalásokra, a munkakörülményekre és a munkaszociológiára összpontosított. Maria a Közép-európai Egyetemen szerzett MA diplomát politikatudományból, összehasonlító európai politika szakirányon.
Christine Aumayr-Pintar
Senior research managerChristine Aumayr-Pintar az Eurofound Munka Élet Osztályának vezető kutatási vezetője. Koordinálja az Eurofound szociális párbeszéddel és munkaügyi kapcsolatokkal kapcsolatos kutatásait, és felügyeli az Eurofound Kapcsolattartók Hálózatát (NEC). Elsődleges kutatási szakértelme – az egész EU-ra kiterjedő összehasonlító nézőpontból – a minimálbérekre, a kollektív bértárgyalásokra és a nemek közötti bérek átláthatóságára összpontosít. Mielőtt 2009-ben csatlakozott volna az Eurofoundhoz, munkaerőpiaci és regionális közgazdasági kutató volt az ausztriai Joanneum Researchnél. Közgazdász mesterdiplomát és társadalomtudományi/közgazdaságtani doktori fokozatot szerzett, miután közgazdaságtant tanult Grazban, Bécsben és Jönköpingben.
Ez a szakasz hozzáférést biztosít az adott témában megjelent összes tartalomhoz.
